Orvosi Hetilap, 1857. augusztus (1. évfolyam, 10-13. szám)

1857-08-06 / 10. szám

1©, S lu Pesí, 1857. Aiiftiisius i>. Előfizetési ára : Dec. végei? helyben 4 fr. 40 kr, vidéken 5 fr 20 kr. pp. Alapot illető közlemények s fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltéinek soronként 8 p. krért. Megjelenik minden csütörtökön. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivalalnal, a szer­kesztőnél njtér lO-dik szám. és a kiadónál Dorottyá­id tea 12-dik szám, ORVOSI HETILAP. Huni és külföldi gyógyászat és kórliuvárlaf közlönye. Dr. Markusovszki L. Tulajdonos és felelős szerkesztő. Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tárlatom : A Sauer tanár áltál javait kénsavas rézéleg mint a tüdőlob sajátszere. Dr. Poor Imrétől. III. — Semmelweis tanár sziilészi koródája. Császármetszés élőnél, angolkóros medence szűkület miatt. Közli dr. Fleischer J. Vége. — Orvosi magány gyakorlat. Emlőfene. Közli Dr. Schwartz L. — Gyógyszertani közlemények : Az illő olajok közé kevert olcsóbb olajok kémlet módja. Vége. — Hetikimutatás a p. v. közkórházban 1857. Julius 28 — Augustus 2-ig, ápolt betegekről, — Levelezés. — Pályázat közsé­gi orvosi állomásokra. — Hirdetések. Tárca : Orvos-statistikai tanulmányok. Dr. Tormay K. Pestváros ig. főorvosa. — Folyt. A SAUER TANÁR ÁLTAL JAVALT KÉNSAVAS RÉZ-ÉLEG mint a tüdőlob sajátszere. (Cuprum sulfuricum qua specilicum in pneumonia). Dr, Poor Imrétől. III. Folytatjuk a kénsavas réz-éleggel gyógyított tüdölo— bök egyedi eseteit. 2) N. L. 19 éves, karcsú, sovány szabólegény, atyja gümörban halt el, micsoda betegség okozta anyjának ha­lálozását, a beteg nem tudja; livérei egészségesek. Gyer­mekkorában mogyoró- egész lúdtojásnyi mirigydaganatok támadtak előbb nyakán, később lágyéktáján (valószínűleg gorvélyes kórvegy nyilatkozásai) melyek gyógykezelés mellett tályoggá nem fejlődtek. Serdülési korában a jelen bántalom első. 1857-iki Mart. 1-én éjjel nyilaié fájdalmak az egész bal mellkasban riasztották föl álmából, más na­pon nagy levereltség, hidegérzés, erre következő folyto­nos hőséggel öt ágyba dönték; környezői látván a beteg­ség napról naprai súlyosbodását, a lázas betegségnek ötö­dik napján, az eddig semmi gyógyszert nem vett beteget orvosi koródába hozták. Martius 5-kén a lázas kór ötödik napján került a szó­ban forgó beteg orvosi vizsgálat alá. Láza nagy fokú, a beteg lábon állni nem bir, külböre duzzadt, forró, szomja nagy, hugya kevés es lobos, érverése percenkint 105— í 110- Szájéze kesernyés, nyelve szikkadt, étvágya semmi. Nyaka hoszu karcsú, mellkasa hengerded, melle lapos. A mellkas balfele belégzésnél kevésbé mozdul, mint a jobb fél, kivált ’a fölsőbb bordáknál. A kontatási hang melül teljes és éles, a fölső bordáknál nemdobos, de az alsó bor­dáknál (a 4-ik borda alatt) dobossá válik; hátul és oldal­ról pedig a mellkas jobb részén, a hatodik bordától lefelé végig a kontatási hang az üres- m e g t o m p á h o z közelit, s a sejtzörej helyett terjedelmes szercse- gést (crepitatio) hallhatni; mellkasa bal részén pedig a kontatási hanga negyedik bordától le a kilencedikig egé­szen üres meg tompa, s a nevezett tájon mindenütt a bélyegző hörgzörejt (str- respir. bronchialis), erő­sen hallhatni, hörghangot (bronchophonia) s itt—olt egyiitthangzó szercsegést is. A beteg légzése rövid, fölötte szapora, 16 helyett percenkint harmincnál többször vesz légzetet; gyakran köhög, s vagy nyálkás véres hab­zó savót, vagy tapadó nem habzó nyálkát köhécsel ki. Szúró fájdalmakról panaszkodik a bal rászt-tájon. A lobbi szervek működése szabályosnak mutatkozik. Elősorolt kórjelek nyomán e lázas betegség kétol­dali k a r é 1 y o s tüdölobnak (pneumonia lobaris bi­laterális) gümökór-külemes egyénben, lön nyilvánítva. Ve­szélyes e tüdölob a) Kiilterjére nézve, mivel a jobb olda­lon egy karély, a balon pedig mindkettő megvan tá­madva, s igy a tüdőnek csaknem % része tétlen, c) Bel- terjére nézve, mivel dacára a lobtermény tetemes men­nyiségben! lerakodásának (t. i. a tüdőben), a lobláz most is nagy fokú, mi a folyton tartó rostanyböségre, azaz lo­bos természetére mutat, c) Főleg azért veszélyes e tüdö­lob, mert oly egyénben mutatkozott, ki gyermekkorában több évig görvélykórban szenvedett, s kinek egész küleme (hoszu nyak, lapos hengerded mellkass, karcsú termet, test­soványság) jelenleg ha nem is gumókért, de mindenesetre TÁRCA. Orvos-statistikai tanulmányok. Dr. Tormay Károly, Pestváros igazgató főorvosától. Népességi mozgalom Budapesten 1854/s. (Folytatás.) A) Házasság kötések. A kötött házasságok száma valamely államban épen úgy tanusithatja a népesség erkölcsös magaviseleté és közboldog­ságát, mint ezek ellenkezőjét; ha az a család föntartására szük­séges módok aránytalanságában történik. A kötött házasságok száma nem állandó, mely Budapesten valamint a cs. k. tartományokban átalán véve a népesség egy harmadára tehető. Számszerinti házasság kötések. Az 1854/,-ik évben Budapesten 1516 házasság köttetett; ezekből jut Pestre 1078 Budára 438, az összes népesség száma 0,»« száza­lékával. Házasságkötési szám. A házasságkötési szám minden 10,000 lélek 92,oo százalé­kát teszi, vagy is átalában egy kötött házasság esett Budán .....................108,5a Becsben (1851. évb.) 108,20 N. Szebenb. („) . . 57,05 Debrecenb. (,,) . . 75,o* lakosra. Magyarhonb. 1851-ben 81,oa Poroszhonb. 1844/so„ 113,77 Angolhonb. 18M/5a„ 114,« Franciahonb. 1851 „ l24,ea

Next

/
Thumbnails
Contents