Orvosi Hetilap, 1857. augusztus (1. évfolyam, 10-13. szám)

1857-08-06 / 10. szám

149 30—40 év közt, míg Nagy-Szebenben 24 évig és Nagy-Vára­don 50 éven fölül legtöbben kötöttek házasságot. Budapesten tehát 185%-ben volt a) rendes időbeli házasság középszáma 70,oo% b) elkésett.........................................22,oo% c) kölcsönös gyámolitás végett . . 8,66% azonban, míg a róm. katolikusoknál az I. osztályban csak 60%, addig a zsidóknál kedvezőbb és pedig 90% százalék mutat­kozott. A nem szerinti korviszonyt tekintve, 1852-ben Budapes­ten 100 vőlegény közt következő számmal köttetett házasság, és necher az I. osztályb. II. III. IV. V. VI. Korán aluli menyasszl. 45 52 61 73 84 89 Hasonkoru menyasszl. 37 32 32 21 168 Korán fölüli menyassz. IS 167 6 0,033 Minél magasabb korban álltak tehát a férfiak összekelé­­sükkor, annál fiatalabb menyasszonnyal léptek házasságra. A házasulok osztályaránya valláskülönbséget illetőleg legkedvezőbb volt a zsidóknál a rendes időbeli házasságokra nézve, és következő százalékkal állítható elő: I. osztályb. II. III. IV. V. VI. Római katholikus 9 52 41 143 0,73 Protestáns . . . . . 5 59 43 104 0,00 Zsidóknál . . . . 4 61 293 2 0,00 Az összekeltek korát illetőleg átalán véve a férfiak fele 32 éven alul, a nőké pedig ezen életkorig két­harmada volt. Elsődnősz és másodnősz házasságok. Az 1854/a évben a házasulok állapotát illetőleg következő arány tűnt ki:10* 150 fülzúgás, fénylátás együtt gyötrik a beteget. Mellkasa sza­bályos alakú, a kontatási hang rendes, a sejtlégzés erősb, hátul mindkét oldalon szortyogásokat (stertores) hallhatni. A hason a fancsontok fölött a köldökig terjed üres és tompa kontatási hang, a méh átérverését igen,­­ de a magzat szívlüktetését nem hallhattuk; a kereszttájon s a hátgerinc mentében folytonos fájdalmat érzett, mely nyomásra, ki­vált rázásra nagyobbodott. Este szálfájdalmak közben a beteg idétlen de élő magzatot szült, mely kifejlődésére nézve hatodik hónapnak felelt meg, m­éhvérzés nincs, a létszám megeredt, a láz emelkedik, a beteg félre beszél. Négy napos székrekedés miatt kapott l­­­mb­os olajt (pl. ricini) harmad óránkint egy kanálnyit bevenni. Hatszori vétel után széke lett. Dec. 12-kén a láz nagy fokú, az érvelés nagy, erős, igen szapora, percenkint d10 —120-szor lüktet, a test hévmérséklete-­-320 R., tehát több mint három fokkal ma­­gasb a rendesnél. A beteg légzése nehéz, köhög, kanta­­tásra a mellkas hátsó része mindkét oldalon a negyedik bordától le, részint kevésbé teljes és dobos, részint üres és tompa hangot ad, itt terjedt szercsegést (crepitatio), amott korhatározó hörglégzést (str. resp. bronchialis) s hörghangot (bronchophonia) hallhatni; nevezett tájakon a hangrezgést (vibralio vocis) a rendesnél erősben lehetett tapintani. Tej a duzzadt és fáj­dalmas emlőkből nem foly, a létszám megszűnt, az éretlen magzat meghalt. A tegnapi fejbántalom folyvást tart,a be­teg esténkint félrebeszél. A mondottak nyomán a kórhatározat jön: mind­kétoldali karélyos tüd­ől­ob és agykér­csűz gyermek ágyas­ban. A jóslat fölötte kétes a) a ter­jedelmes s csaknem fele tüdőre szétáradott láb miatt, b) a lábláz hatalmas belterje - c) az agykér huzamos izga­tottsága miatt, mely ekora lobláz s vér- rostanybőség mellett csakhamar agykérlábbá magasodhatik, főkép gyer­mekágyasnál, mint jelen esetben, hol az átrakodások gya­koriak; d) a netalán lappangó gümökór miatt, mint­hogy állítólag a beteg atyja ebben hunyt el. A láblázzal föllépő túl rostanyos vérvegy ellen rendeltetett: Ap. Aquae dest. simpl. inc. sex. adde cupri sulfurici cryst. gr. sex. laudam­ puri gr. unius quartam ptem. S. Órán­kint egy étkanálnyit bevenni. Dec. 13-kán ismételtetett a kénsavas réz-éreg; a beteg állapota a tegnapi. Dec. 14-kén a láz foka ugyanaz, az ér­verés percen­kint 110, de az kisebb és gyöngébb, a külhör petyhüdt kezd lenni. A mellkas a negyedik borda alatt elül dobos hátul hörg légzésen kívül egyebet nem hallhatni. Töb­tre nézve a dec. 11-ki kórjelek tartanak; a kéns. réz­­éleg folytattatott. Dec. 15-én tizennyolc szemet kéns. rézéleg vétele után a betegen rendkívüli kórjelek tűntek elő: a láz mely még két nap előtt a lábláz bélyegeit viselő, ma szenve­dő jellegű lázzá sülyedt, az érvelés kicsiny, gyönge, lágy, de percenkint 110-ig szapora, az egész testnévmér­­séke rendesnél alábbszállott, hideg veríték bor­ta el a kül­­bőrt mindenütt, hasmenés állott be, s a beteg 6 — 8 izbeni hig székü­rü­lésre nagyon elbágyadt, arca összelohadt, el­­halaványodott, szemgolyói beestek, tekintete, mámoros, néhány szót csak mokogva ejt ki, a tett kérdésre délelött helyesen válaszol, de alkonyodáskor kezd félre beszélni. A mellbeni kórjelek a tegnapiak. A kéns. rézéleg helyett ezután következő gyógyszer nyujtatott a betegnek: Bp. Inf. r. specacuanhae e gr. octo col. inc. quatuor, adde camphora tritae gr. duo, mucii, gummi arab. sacch. albi aa. dr. duas. M. S. Félóránkint egy étkanálnyit bevenni. A hasmenés megszüntetésére pedig köv. csőre jön rendelve. Bp. Deti r. salep­e dr. una col. unc. sex. adde mucii, gum­mi tragacanthae unc. semis, vitellum ovi unius, frae ano­­dyn. s. dr. semis. S. Három csőrére. Dr. 16. A fejbántalom s hasmenés alábbhagyott. Lég­zése igen nehéz. Egyéb kórjelek a tegnapiak. A hánygyö­­keret folytattuk kámforral. Dec. 17. A hasmenés megszűnt. A mellkasban elül szortyogás — hátul szercsegés hallatszik, jelül, hogy a májosodott tüdő­gengedési szakba indul; az érverés kissé szabadabb, percenkint 100 lüktetéssel, de a beteg bá­­gyadtsága nőttön-nő. Hány gyökérforrázat helyett bete­günknek köv. gyógyszer jön javulva. Bp. Deti cort. chi­­nae fuscae ex uncia semis colaturam inc. quatuor, adde acidi phosphorici dil. drach. unum. Camphorae tritae gr. unum, syr. cort. aurant. inc. semis. MS. Óránkint fölrázva egy étkanálnyit bevenni. Dec. 18-án a kinahéj-főzetet folytattuk tegnapi vény szerint. Dec. 19. A szenvedő jellegű láz enged, az érverés kicsiny ugyan, de erősebb, keményebb, percenként alig 90-szer lüktet, a beteg újra éledez, a fejfájás, érzékza­var, félrebeszélés megszűntek, a mellkasban az üres és tompa kontatási hang fogytán van, a hörglégzést mindenütt szercsegés váltja föl, a hideg veríték langú körpárolgássá javult, emlőkben, méhben csak nyomásra támad tompa fájdalom, hétszámnak semmi nyoma. Folytattuk a kinahéj­­főzetet vilsavval és kámforral. Dec. 20 —24-ig a beteg naponkint folytatván a ki­­nahéj­főzetet Dec. 17-ki vény szerint, a láz megszűnt, a

Next