Orvosi Hetilap, 1857. szeptember (1. évfolyam, 14-17. szám)

1857-09-03 / 14. szám

14. sz. Előfizetési ára : Dec. végéig helyben 4 fr. 40 hr. v ide ke n 5 fr 20 hr. pp. A lapot illető közlemények s fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltelek soronként 8 p. krért. Pest, 1857. Megjelenik minden csütörtökön. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, » szer­kesztőnél ujiér 10-dik szám. cs a kiadónál Dorottya- utca 12-dik szám, September 3. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbovárlat közlönye. Dr. Markusovszki L Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: Élettani gyógyszerkisérletekről. Folyt. Dr. Eckstein Frigyes. — A pesti egyetemi szülkórodáróli kimutatás 1856/z-ki tanévről. Közli Dr. Fleischer J. tanársegéd. — Külföldi irodalom. Dr. Corvisart értekezései a tápszerekről s az emésztenyről. Folyt. — Gyógyszertani közlemények. Az osztrák gyógyszertárat illetőleg. Vége. — Szerkesztői lévelezés. — Csőd törv. seb. állomásra. — Hetikimutatás a p. v. közkórház betegeiről. Tárca : Orvos-statistikai tanulmányok. Népességi mozgalom Budapesten 185%. Vége. Dr. lormay K. - Úti vázlatok II. Berlin. Dr. B e r e n d orthophaediai intézete. Dr. Batizfalvi S. t ÉLETTANI GYÓGYSZER-KÍSÉRLETEKRŐL, kivált ezek szükségéről és módjáról. Dr. Eckstein Frigyes, gyakorló orvos Pesten. Folytatás. I. A gyógyszer kísérletek módja a megki- sérlendö gyógyszerekre nézve. Itt következő pontokat kell figyelemre venni: 1) Az alkalmazandó gyógyszeradagok nagyságát. Ha egészséges emberbe külanyagok keb- lesittetnek, legyenek azok bár az állati szervezet pótlék­szerei, vagy pedig erre nézve idegen anyagok, már a mennyiségtől, melyben nyírtatnak, különféle jelenségeket eredvényeznek; mi már abból kiviláglik, hogy még a va­lódi táplálkozási szerek is, nagy mennyiségben szedve, egészséges embereknél erőszakos kórtüneteket idézhetnek elő. Ha már gyógyszerekül mutatkozó idegen anyagok a) aránylag kis adagokban szedetnek, akor mint már fönebb érintettük, vagy bizonyos idegek, vagy idegközpontok működéseit kisebb mértékben megfogják zavarni, minek következtében kórképek tűnnek föl; vagy pedig kivált a vérvegyületet fogják megmásítani a nélkül, hogy ama föltűnő kórképeket idéznék elő; ha pedig b) valamivel nagyobb adagokban s tar­tósan alkalmaztatnak, akor mint idegszerek a jellemze- tes idegmüködési zavarokon kívül, könnyen csorvás jelen­ségeket is keletkeztetnek, melyeknél vagy ama már léte­ző idegmüködési bomlások továbbá is fönmaradnak, vagy, mi sokkal gyakrakban történik, ez esetben föllépő csorvás jelenségek által mintegy elenyésztetnek. — A kiválólag vérre ható gyógyszerek (vérszerek) nagyobb adagokban í nvujtva, csorvás jelenségeken kívül, rendszerint élesebb táplálkozási zavarokat idéznek elő különféle sejtekben, te­hát nem szorítkoznak ideges működések elhangolására, hanem, mint p. o. a higany, lobokat, fekélyeket, izzadvá- nyokat sat. keletkeztetnek, miáltal az úgynevezett idült raegraérgezések jelenkeznek. c) Aránylag nagy adagokban egészséges embernek nyújtva, mind ideg-, mind vérszerek azon ha­tásokat idézik elő, mik éles (acut) mérgezéseknek nevez­tetnek. Azon szerencsétlenséghez mérve, melyet rende­sen okoznak, csak csekély fölvilágosilást nyújtanak saját— lagos gyógyászi hatásukra nézve, s következményeik an­nyira egymáshoz hasonló jelenség-halmazokat képez­nek, hogy mint K ö 11 i c k e r (L. Virchow’s Archiv. X. k. 4- ••) joggal mondja, véghetlenül nehéz, sőt gyakran épen lehetetlen, őket egymástól elkülöníteni. Ha már eredményektől az adagok nagyságára akarunk következtetést vonni, melyekkel az idegszerek élettani kí­sérleteit netalán eszközlésbe vehetnök, magában értetik, hogy csak kis adagok általi gyógyszerkisérletekről lehet szó. Mert a csak valamennyire nagyobb adagok is, fönebb em­lített okoknál fogva, élettani gyógyszerkisérletekre alkal­matlanok,- miután a csorvás jelenetek együtt föllépése ál­tal, mint mondatott, amaz idegműködések zavarai eltűnnek, sőt nagyobb adagoknál, még ama csorvás jelenetek föllé­pése nélkül is, egészen hiányoznak, mit J ö rg s a bécsi or­vosegylet választmánya 1844—ki kísérleteinek ered­TÁRCA. Orvos-statistikai tanulmányok. Dr. Tor may Károly, Pestváros igazgató főorvosától. Népességi mozgalom Budapesten 1854/5. (Vége.) Halál neme. 185%-ik évben kimúlt természetes halállal Pesten 7990; erőszakos halállal 102 .> „ Budán 2018; „ „ 44 10,908 „ „ 146 vagy százalékban ki múlt természetes halállal 98,07%. és 1,33% erőszakos halállal. Szám szerint azok közt volt: 5512 férfi 5396 nő ezek közt „ 115 „ 31 „ Legközelebbi okok gyanánt működött kórok szerint átalán százai. Járványokban (ezek közt a cholera) meghalt 3099 = 27,95 Himlőben .............................. . „ 125= l,n N ehéz szülésben an^a , ‘ ” gyermek... ,, 50 = 0,47 Szokásos kórokban.................... „ 7618 = 68,03 Nehé z szülés miatt bekövetkezett halálozási eseteket a születések és szülöttek összegével hasonlítva, 424 születésre jutott i halálos : 168 szülöttre esett 1, a szülés alatt meghalt gyermek, és ezeknél a figyermekek úgy viszonyulnak a leányok­hoz mint 2:1-hez. Mennyiben vettek részt az erőszakos halállal kimúltak a 11,054

Next

/
Thumbnails
Contents