Orvosi Hetilap, 1857. november (1. évfolyam, 23-26. szám)

1857-11-05 / 23. szám

353 354 helyisége mialt átalában oly hirtelen veszéllyel nincs ösz- vekötve, eredeti körének folyvásti nagyobbulása mellett, nagy területre elterjedhet. Ezelőtt nehány nappal láttam egy haldokló éltes nöegyént, kinek balkarja , egész benső fölületén, részint összezsugorodott pokolvarpörkök­kel, részint kisebb diónyi nagy, léggel tölt fenésedési hó­lyagokkal volt födve. Nyakon arcon a pokolvar nem ter­jed nagy fölületre, miután részint a hirteleni megfulás, ré­szint az agykéreknek és agynak hirtelen gyilkoló bántal- mai, időt az elterjedésre nem engednek. Többnyire egyes, magányos pokolvar szokott létrejönni; azonban több po­kolvar egy időbeni képződésére is vannak példák. Leg­közelebb egy földmivesnek jobb karján, lépfenében elesett marha nyuzása után egyszerre előállott 4 különvált pokol­varat gyógyítottam. A pokolvar lefolyása különböző szokott lenni, a szerint, mint az kitünöleg elsörendileg, vagy másodla­gosan tűn elő. Virchow szerint elsőrendű pokolvaraknál, némely esetekben a bántalom egész lefolyása alatt, nagyobb áta- lános zavarok nélkül helybeli marad. A képződött üszkös pörk határzó genyedés által elválik, s a hátrama­radt fekély egyszerűen beheged. Egyes esetekben a rot­hadás szélesen kiterjedhet, a nélkül, hogy más jelensége­ket hozna elő, mint minők bármely egyéb ok által előidé­zett fenésedés által föltételeztetnek. Illő időbeni segítség a bajnak többnyire határt vet; hanem a betegek bajukra kezdetben nem eléggé figyelmesek, és akor, átalában igen korán, már magával a pokolvargumó előállásával, heves, lázas tünemények egész sora van jelen. (400 lap). Ezen idézeti hely kissé homályos, nem lévén benne tisztán kimondva: váljon lehet é a pokolvartbizo- nyos időig mint tisztán helybeli bánta Imát tekinteni; vagy az már első föllépésekor úgy nézhető, mint a fölszivatott, és egész életmüvezetbe elterjedett ragály át alános hatásának helybeli külekezése? Továbbá: gondolható é, hogy a pokolvar magára hagyva, a természet gyógyereje által kiküszöböl­te t i k ; vagyis állhat é elő ily esetben is ön gyógyulás? Az első kérdést illetőleg Virchow azt mondja, hogy a pokolvar némely esetben nagyobb átalános zava­rok nélkül lefolyhat; és igy elhallgatva megengedi, hogy kisebb, csendesen viselkedő átalános zavarok lappanghat­nak mögötte; szóval a kizárólagos helybeliséget nem meri állítani. Canstatt következő szavaiban: „so lan­ge die Vergiftung noch local ist“ úgy látszik hogy a történt ragályzást egy időig helybeli bajnak tartja. Én, meggyőződésem szerint a pokolvarat kizárólag hely­beli bajnak egy esetben sem tudom tartani. A pokolvar saját ragályanyaga, mely életmüvezetünkbe hatolt, más állati ragályok hasonlósága szerint (bujasenyv), nedveink folytonos csatornáin, s talán idegzetünk villamfolyamszerü utain (?) át, a minden pontjaiban szorosan egybefüggő és közlekedő egyéni szerves életünk terére mint ellenség be­lépvén, belépési helyétől kezdve életfolyamunk legfőbb forrásáig (vér-idegrendszer) minden pontban viszhatási el­lenállást költ. E viszhatás, mint az egyéni épséget föntar- tani törekvő (?)természeterö munkája,jellem s erő tekinte­téből különbözni fog a ragályanyag benereje, a megtáma­dott életmüvezet vegyalkati s eröbeli állapotához, szóval saját hajlamunkhoz és elökészültségünkhöz képest. Innen keletkezik az, hogy a kórnak helybeli és átalános zavarai, valamint egész lefolyása, többé kevésbé világos és heveny leend. Midőn a megtámadott életmüvezet csekélyebb fogé­konysággal és elökészültséggel birt, ha a ragályanyag vegy-, eröbeli hatálya kevésbé tömör: szelidebbek s kevésbbé szembeötlők lesznek az előidézett zavarok is; a természeterönek kevesebb munkájába kerülend ellenét le­győzni^ a viszonyos egészséget helyreállítani. És én csak ily értelemben merem és tudom a pokolvar helybeliségét értelmezni. Eddigi gyakorlatomban nem találtam csak egy pokolvaresetet sem, melyei kizárólagosan helybeli bánta- lomnak nézhettem volna ; átalános zavarok kisebb-nagyob- mértékben mindannyiszor világosan mutatkoztak. Még fontosabb a felelet azon kérdésre, hogy: a po­kolvar magára hagyva, a természeti gyógy- erö által kiküszöböltethetiké, vagyis lehet éa pokolvarnál öngyógyulást fölvenni? — Virehov szerint azon némely esetekben, melyekben a baj helybeli marad, az üszög határzó genyedés által el- választatik, s a fönmaradt fekély egyszerűen beheged. De alább igy szól: illő időbeni segítség a bajnak többnyire határt vet. Ebből nem értjük, hogy a nagy kórtudós a po­kolvar, s illetőleg a pokolvarkór, öngyógyulását elismeri é egyenesen? — Bourgeois véleménye szerint egyes esetekben bekövetkezhetik az öngyógyulás. — E kérdés­nek jelen ismereteink és tapasztalataink utáni ingatlan meg­fejtését lehetlennek tartom. A pokolvarkórnak teljes is­meretével nem bírunk. Miben álljon magának a lépfene- vagyis pokolvarragálynak lényege? miben álljanak azon épületből áll, melyek kőfallal vannak bekerítve. Falai között 5600, mondd: öt ezer hatszáz sinylődőnek ad helyet. Népes­ségét elaggott szegény és örült nők teszik. A fölhozott számból mintegy 1000, őrültekre esik. Az úgynevezett „I n f i r m e r i e“ öt osztályra szakad, melyek ismét több alosztályba sorozvák. Az őrültek önálló épületben, külön osztályt alkotnak ; mely szintén több szakaszra oszlik. Az őrültek osztályának külön sétánya, dolgozó, mulató helyisége van, nyáron a szabadban; úgyszintén elkiilönzött fürdővel és zuhannyal bir. A veszélyes őrjöngök — szokás szerint, — külön választvák a szelíd busongóktól sat. Az intézet főbb épületeinek homlokzata 1680 lábnyi hosszú. Gyönyörű temploma a római „Sz. Péter“ templomának mintá­jára van építve. E fölött tágas udvarai, lombos sétányai, kony­hakertje, igen nagy konyhája, pompás alvó és ebédlő termei vannak.. Gőzgépes mosó intézettel, fehérítő és száritó térrel, sőt külön temetővel is bir a roppant terjedelmű intézet. Az elaggott és kedélybeteg férfiak a „Bicéire“ neve­zetű, előbbihez tehát hasonló célú ápoldába kerülnek. Ez inté­zet szintén szép és egészséges fekvéssel bir, s mintegy 3000 ágygyal rendelkezik. Utóbbi két intézetben van az elmebetegek koródája. Itt tartatnak elmegyógytani (psychiatrikus) előadások. Látogassuk meg aHőpital Necker-t is, mely jóte­vőjének nevét viseli. A kórház 450 ágyán 3—400 beteg fordul meg évenkint. Az öreg Civiale kórodáján méltó pár hónapot tölteni, ki örömest közli az idegennel, a húgyszervek bántalmai körül évek során szerzett becses tapasztalatait. Civiale a pös- csapolást rendesen mesterfogással eszközli. Húgycsöszornál a pösesap erőszakos alkalmazását („Cathétérisme forcée-t“) egy- átalában nem használja; hanem a fokonkénti tágítás barátja; szükség esetében a „benső metszést (i ncision in­tér i e u r e“-t) is teszi. Cystotomiánál leginkább az oldalmet­szést gyakorolja. A húgykomorzsolást a csavarkulcsos műszer­rel végzi; a pőrölyes kőtörőt „percuteur a martea utc nem szereti, melyet azonban Chassaignacnál alkalmazni láttam. Egyébiránt Civiale eljárása a nevezett kórnemekben engem

Next

/
Thumbnails
Contents