Orvosi Hetilap, 1858. február (2. évfolyam, 5-8. szám)

1858-02-07 / 5. szám

i [Post, 1858. s. sz. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. vidéken félév 4 fr 30kr. egeszév 9 fr.pp. A lapot illelo közlemények és fizctvények bérmentesen küldendők. Február 7. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szer­kesztőnél njtér 10-dik szám. és a kiadónál Dorottya- utca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kóiTinvárlaí közlönye. Dr. Markusovszki L. Tulajdonos és felelős szerkesztő. f'o ■ > ­Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: A gyennekágyiláz kóroktana. Dr. Semmelweis tanártól. Folyt. — Oppolzer tanár koródája. II. Brightkór sat POlizer A. — Adalék légcsőmetszés műtételéhez. Pit ha tanár értekezése nyomán, közli Dr. Károlyi S. — Lapszemelvé­ny ek. — Társulatok.— Gyógyszertani közlemények. Az iblany és készítményei. Török J. gyógyszerész Folyt. — Dr. Grósz Frigyes összes hátrahagyott munkái. — Vegyesek. — Pályázat. Tárca : Némely észrevételek az uj szigorlati rend tervezete alkalmával. I. 1 GYERMEKÁGYI LÁZ KÓROKTANA. (Aetiologie des Puerperalfiebers.) SEMMELWEIS egyetemi tanár. Folytatás. A bécsi orvosi gyülekezetnél, hová a világ minden polgárisult államából jöttek orvosok, alkalmam volt a többi szülházak viszonyai iránt is föl világositást nyerhetni, mely­ből kitűnt, mikép mindazon szülházakban, melyekben a gyermekágyiláz járványosán lépföl, az általam állított ok is, tudniillik az állatszerves rothadt anyagok átvitele is ki­mutatható, és mindazon szülházakban, hol a gyermekágyi­láz járványa nem lépföl, a föntnevezett oknak hiánya mu­tatható ki. A gyermekágyiláz tehát járványosán nem jön elő azon szülházakban, melyek nem tanintézetek is egy­úttal, (a pesti szt. Rochus kórház kivételével, melyben a gyermekágyiláz járványilag uralgott, ámbár ezen kórház, nem tanintézet, de a szülészeti elsödorvos (Primararzt) egyúttal sebész elsödorvos és törvényszéki boncoló is volt, miáltal elegendő alkalom nyujtatott a rothadt állat­szerves anyagok átvitelére), vagy melyek csupán bábák képeztetési intézetül szolgálnak. Kivételt ismét egyedül a párisi maternité tesz, hol a gyermekágyiláz járványosán lép ugyan föl, de mint tudva van a francia bábák, nagy­részt jó házból való hajadonok, kimerítő szülészeti oktatás­ban részesülnek a maternité-ben, a bonctant gyakorlatilag tanulják és különösen hullani műtétekben is nyernek ala­pos készültséget. A szülészek képzésére szolgáló kórodán, (Dnbois tanár) melyen évenkint körülbelül 125 szülés for­dul elő, a gyermekágyiláz csaknem folyton dühöng. Ez könnyen megfejthető. A nevezett kóroda az école de rae- decine első emeletében van, földszint pedig a boncfani elő­adások és gyakorlatok tartatnak. Az itt dolgozó növendé­kek, idönyerés végett, a szülés minden ujmozzanatáról jel által értesittetnek, nappal kitűzött zászló, éjjel kiakasztott lámpás által, s akkor a koródára sietve mennek fölabonc- tani munkától s közvetlen teszik meg a vizsgálatot. A boroszlói szülházban, mely csak bábák képezteté- sére van szervezve, évenkinti 3,000 szülésnél járványos gyermekágyiláz nem mutatkozik. — A Hessen-Casseli nagy hercegségben: Casselben van egy szülbáz, mely nem tanintézet, és csakugyan a gyermekágyiláztól ment is, holott a marburgi, mely egyúttal szülészeti képezde, a gyermekágyiláz járványos. Strassburgban, akként mint Bécsben, két szülintézet volt két különböző főnök alatt, melyek egyike a bábák — másika a szülészek képeztetésére volt szánva és közös előszobával is bírtak. A bábák osztályán nem, de ugyan­azon időben a másik osztályon, vagyis az orvosok osztá­lyán a gyermekágyiláz járványszerüen dühöngött. — Mi­után e két intézet egy főnök alatt egyesült, megszűnt a halálozási különbség, minthogy mindkéi osztályon azóta egyenlően nagy a halálozás. A gyermekágyiláz származása fölötti ebbeli vélemé­nyemet részint sajátkezüleg irt s számos szülház főnökei­hez intézett, — részint az illetők Bécsben levő tanítvá­nyai által íratott levelekre a következő választ nyertem : T A R C A. Némely észrevételek az uj szigorlati rend tervezete alkalmával. I. Midőn mi az 0. H. L. m. évi 20—ik számában az orvosi tudomány tanulási módszerét pár vonallal vázolva, arra in­tettük ifjainkat, hogy a puszta könyv és szóutáni scholasticus ta­nulást elhagyva, közvetlen a tárgyakból iparkodjanak meriteni tudományukat, s az ép és kórbonctan, a vegyészet és physiolo­gia exact és gyakorlati ismeretét tekintsék a gyógyászat leg­főbb és nélkülözhetlen segéd eszközeinek: akkor azon szellem­ben szóltunk, melyben az uj szigorlati rend fogamzottnak látszik, A tudomány annyira növekedett, oly számos ^s dús ága­kat hajtott s ezek életrevalóságukat oly meggyőződőleg bizo­nyították be, hogy a régi formákban, az ó házban többé meg nem férhetnek s az épületet (nem csak az újvilág utcáit értjük) okvetlenül tágítani és jobban világitni kell. Az uj szigorlati rendnek főszemügye megvizsgálni váljon az orvosi jelölt birea tárgyak valódi ismeretével, s meg­szerezte-e azon gyakorlati képességet és műtői ügyességet, mely a különféle gyógyeszközök életbeni biztos és sükeres alkalmazására megkivántatik —, holott eddig inkább csak az emlékezetbeli tudás tette nagyában a vizsgálatok tár­gyát. A vizsga a célnak megfelelőleg, a hol csak lehet, magukon a tárgyakon történik, és pedig nemcsak az orvosi tudomány gyakorlati ágaiban, a bel- és külgyógyászat, a szemészet és szülészetben, hanem az ép — táj- és kórbonctanban, a szövettan, physiologia és vegyészeiben is stb.*) ^Kétséget nem szenved hogy a tanár vizsgáló szelleme,képessége és módszere a leglényegesb és döntő tényező, s hogy ilynemű szigorlat is lehet csalóka s aljasulhat puszta formalitássá, csak hogy akkor ne­hezebben,ha a vizsga a tudomány helyiségeiben mennyire lehet — a kórodán, múzeumokban, bonctermekben — történik, hol a tárgyak bő-

Next

/
Thumbnails
Contents