Orvosi Hetilap, 1858. február (2. évfolyam, 5-8. szám)
1858-02-07 / 5. szám
6768 Simson, edinburghi tanár, korunk leghíresebb szülésze, forduló postával azt felelte, miként az angol orvosi irodalomban nem igen lehetek jártas, mivel, úgy látszik, nem tudom hogy az angol szülészek már évszázadok óta ragályosnak tartják a gyermekágyi lázat. — Ő tehát a kérdést, s illetőleg állításomat, annak értelme szerint nem fogta föl. Dr. Titanus, amsterdami tanár, (1848 Mart.) véleménye szerint a gyermekágyi láz terjedése és tartalma ragályzásnak igenis tulajdonítandó akkor, ha ez már járványos légköri viszonyok (durch epidemische atmosphaerische Verhältnisse) következtében támadt, hova különösen a téli és tavaszi constitutio annuat számítja. — „Mert — igy folytatja — a gyermekágyi ragálynak feltűnő hasonlatossága van a genylázzal és genylégkörrel, mely túltömött sebészi osztályokon keletkezik s a fris sebeket oly nagy veszéllyel fenyegeti. A szülőket pedig bizonyára physiologikus állapotban is sebzetteknek lehet tekintenünk.“ A hulla általi fertőzést ő is teljes meggyőződése szerint a gyermekágyi láz gyakori okának tekinti, s annak eredetét e kútfőből több esetben világosan tapasztalván, nemcsak szorgos mosásokat rendelt, hanem növendékeit is, szülészi tanulmányuk idején, a boncolástól eltiltotta. Valjon képes , a chlormosás a ragályt tökéletesen elenyésztetni nem határozhatja meg, minthogy chlorfüstölések eddigelé nem bizonyultak elegendőknek hagymáz és kórházifene ragálynak megsemmisítésére, s erre még a levegőnek hosszabb ideig tartó hatása is megkívántatott. Titanus tehát a gyermekágyi láz első okának a járványt tekinti, s ragályróli véleményében is az angol orvosok nézetével, a contagium határozatlan eszméjével találkozunk. Dr Michaelis kieli tanár levele, (1848 mártius 18.) melyet Bécsben mulató tanítványához, Dr. Schwarzhoz intézett, engemet kutatásimban fölbátoritott. „Intézetem, úgymond, i. é. julius 1—töl egész nov. 1-éig gyermekágyiláz miatt zárva volt. — megnyitásánál az uj gyermekágyasok ismét megbetegedtek, mitől megrettenve újólag el akarom zárni a kórodát, midőn épen becses közlése érkezett hozzám, és ez némi bátorságot adott arra, miként az intézet rendeltetése betöltését folytassam, a halvány mosások hatályának bizonyítéka, amint ez tudniillik Bécsben alkalmaztatók, már a szám nagysága miatt nagy jelentőségű lévén. S valóban ezen mosások alkalmazása és szigorú kezelése után mind a kórodán. Az új tan- és szigorlati rend értelmében minden orvos köteleztetik a sebészt úgy, mint a belgyógyászi kórodát két évig, a szülészeti és női kórodát fél évig látogatni (a szemészet a sebészetbe bele volna tudva?) s e tudományokban nemcsak elméleti ismereteket de gyakorlati képességet is megszerezni. A tudomány és életigényeinek megfelelőleg az eddigi rang vagyis inkább cím különbség megszűnik, s ezentúl tudorok csak az összes orvosi tudományból fognak neveztetni. Mi az új rendszer e két pontja lelkes életbeléptetésében, nem csak az orvosi tudomány, de orvosi állásunkra nézve is, nyereséget és előnyt látunk. Nem egyszer hallottuk ügyfeleinket panaszolni az orvosi tekintély sülyedése, a nyegleség és kontárkodás terjedése ellen. Ennek oka egyrészt magunk vagyunk. Policiális tilalmak és álladalmi biztosítékok nem fogják helyre ütni tekintélyünket s jégben vannak s a tárgynélküli leckézés ezenkívül még mindig fönnmaradhat, mind magán gyakorlatomban a kóresetek tetemesen gyérültek.“ — Továbbá: „Múlt nyár óta, midőn egy nőrokonom gyermekágyi lázban halt el, kit szülés után megvizsgáltam, oly időben, midőn gyermekágyi betegeket kezeltem, meggyőzödöm az átvitelről. — Szinte ekkor jutott eszembe hogy pár hóval előbb a városban egy nő, kihez hivatom, szinte gyermekágyi lázban halt el. — Miért is 4 hétig tartózkodom segélyt nyújtani, mi miatt egy szülő más orvost kénytelenitetett hivatni, hol köldöksinérelőesés (prolapsus funiculi umbilicalis) volt jelen, mit ő viszszahelyezett. — Azonban az illető sokat, illetőleg naponként boncolt. A szülő gyermekágyi lázba esvén, megjön ugyan mentve, visszamaradt azonban izzadványtömeg (Exudatmassa) a méhében. — A segélyére volt bábának legalább is két-három ilyetén esete volt a városban. — Közléséért vegye köszönetemet, ez hihetőleg intézetünket az enyészettől óvta meg. — Kérem üdvözletemet és ez értelemben köszönetemet is nyilvánítani Dr. S.-nak; valószerüleg nagy fölfedezést tett!“ Nem kevésbé érdekes Dr Schmidt berlini tanár 1850 august. 28-ról szóló levele, Brücke tanárhoz, ki által az ügyről értesitetett. ..S.meglepő észleletét annál figyelemre méltóbbnak tartom, minthogy azt ön is bizonyítja, ki nemcsak physiolog, hanem a „posthoc ergo propter hoc“ra nézve is sokkal inkább skeptikus, mint hiszékeny.“ Abbeli tapasztalását, miként a Charitébeli szülők a legkönynyebb, alig pár percig tartó műtétek után is sokkal gyakrabban betegedtek meg és elhaltak gyermekágyi lázban, mint előbbi falusi gyakorlatában a legnehezebb műtétek után s a legkedvezőtlenebb körülmények közt, hajlandó volt a kórházi légkörnek tulajdonítani. — „De így folytatja, Dr. Busch klinikája a kórházon kívül van, és a szülök mégis épen úgy betegszenek, és halnak el nála, mint nálam, és mindkét kóroda növendékei boncolatokkal szorgalmasan foglalkoznak. Sollte nicht eine Übertragung des Leichenmiasmas und im Verfolg desselben zunächst metritis septica (aber auch ähnliche Zustände) möglich sein?“ — Csakhogy ő mennyire emlékezik e Berlinben gyakoribb megbetegedést inkább csak a műtötteknél észlelte. Dr. Everken a paderborni szülintézet igazgatójától halla, hogy neki közelebb több gyermekágyi lázas betegei voltak, s hogy világosan emlékezik, miként ugyanakkor szorgalmasan is boncolt, s nem ismervén a bécsi tapasztalatokat, közvetlen a bábák vizsgálati gyakorlatait intézte, s védelmekre szorulni ily ügyben, tudományos emberhez nem is méltó ; védjék a tudatlant és megcsalottat. A középkorban, de akkor is midőn a tudomány iránti részvét ébredni kezdett, a tudatlan, de tudomány után vágyó közönség, orvosban rejtelmes, csodagyógyhatású természeti vagy épen természet feletti erők birtokosát és osztogatóját látta és tisztelte, őt valóságos csodadoktornak hitte, valamint a vegyészetet és physikát, a csillagászatot, a növények és ércek ismeretét csodatudományoknak. A természetvizsgálók adepteknek tartották s ők maguk is azoknak hitték magukat. Ekkor az orvosi nimbus e csolaszerű gyógyhatányokróli hiten alapult. *) *) S nem alapszik e még e balga véleményen korunkban is nem egy orvosnak gyakorlati hite s a gyógyászok több nemének hitele, kik ismerve a fölső és alsó rendű tömeg a csodálatos és érthetlen iránti vonzalmát,vagy vényeket épen nem imák, hanem titokszereiket maguk expediálják, vagy legalább a közönség a szerek és flastromok hatása iránti balvéleményét ápolják, azt tartván hogy ezáltal saját érdemüket öregbítik—mely a nélkül nagyobb is lehet—s a mellett az orvosi tekintélyt is biztosítják.