Orvosi Hetilap, 1858. február (2. évfolyam, 5-8. szám)

1858-02-07 / 5. szám

67 68 Simsen, edinburghi tanár, korunk leghíresebb szülésze, forduló postával azt felelte, miként az angol or­vosi irodalomban nem igen lehetek jártas, mivel, ugylát- szik, nem tudom hogy az angol szülészek már évszázadok óla ragályosnak tartják a gyermekágyilázat. — 0 tehát a kérdést, s illetőleg állításomat, annak értelme szerint nem fogta föl. Dr. Tilanus, amslerdami tanár, (1848 Mart. 0) véleménye szerint a gyermekágyiláz terjedése és tartalma ragályzásnak igenis tulajdonítandó akkor, ha ez már járvá­nyos légköri viszonyok (durch epidemische atmosphaerische Verhältnisse) következtében támadt, hova különösen a téli és tavaszi constitutio annuat számítja. — „Mert — igy foly­tatja — a gyermekágyi ragálynak feltűnő hasonlatossága van a genylázzal és genylégkörrel, mely tultömött sebé­szi osztályokon keletkezik s a fris sebeket oly nagy ve­széllyel fenyegeti. A szülőket pedig bizonyára physiolo- gikus állapotban is sebzetteknek lehet tekintenünk.“ A hulla általi fertőzést ö is teljes meggyőződése sze­rint a gyermekágyiláz gyakori okának tekinti, s annak eredetét e kútfőből több esetben világosan tapasztalván, nemcsak szorgos mosásokat rendelt, hanem növendékeit is, szülészi tanulmányuk idején, a boncolástól eltiltotta. ' al­jon képes e a chlormosás a ragályt tökéletesen elenyész- tetni nem határozhatja meg, minthogy chlorfüstölések ed- digelé nem bizonyultak elegendőknek hagymáz és kórházi­fene ragálynak megsemmisítésére, s erre még a leve­gőnek hosszabb ideig tartó hatása is megkivántatott. Tilanus tehát a gyermekágyiláz első okának a jár­ványt tekinti, s ragályróli véleményében is az angol or­vosok nézetével, a contagium határozatlan eszméjével ta­lálkozunk. Dr Michaelis kiéli tanár levele, (1848 mártius 18.) melyet Bécsben mulató tanítványához, Dr. Schwarz- hoz intézett, engemet kutatásimban fölbátoritott. „Intézetem, úgymond, f. é. julius 1—töl egész nov. 1-éig gyermegkágyiláz miatt zárva volt; — megnyitásá­nál az uj gyermekágyasak ismét megbetegedtek, mitől megrettenve újólag elakarám zárni a kórodát, midőn épen becses közlése érkezett hozzám, és ez némi bátorságot adott arra, miként az intézet rendeltetése betöltését foly­tassam, a halvány mosások hatályának bizonyítéka, a mint ez tudniillik Bécsben alkalmaztaték, már a szám nagysága miatt nagy jelentőségű lévén. S valóban ezen mosások alkalmazása és szigorú kezelése után mind a kórodán, Az uj tan- és szigorlati rend értelmében minden orvos küteleztetik a sebészi úgy, mint a belgyógyászi kórodát két évig, a szülészeti és női kórodát fél évig látogatni (a szemé­szet a sebészetbe bele volna tudva?) s e tudományokban nem­csak elméleti ismereteket de gyakorlati képességet is meg szerezni. A tudomány és életigényeinek megfelelőleg az eddigi rang vagyis inkább cim különbség megszűnik, s ezentúl tudorok csak az összes orvosi tudományból fognak neveztetni. Mi az uj rendszer e két pontja lelkes életbeléptetésében, nem csak az orvosi tudomány, de orvosi állásunkra nézve is, nyereséget és előnyt látunk. Nem egyszer hallottuk ügyfeleinket panaszolni az orvosi tekintély sülyedése, a nyegleség és kontárkodás terjedése ellen. Ennek oka egyrészt magunk vagyunk. Policialis tilalmak és álladalmi biztositékok nem fogják helyre ütni tekintélyünket s ségben vannak j a tárgynélküli leckézés ezenkívül még mindig fömna- radhat. mind magán gyakorlatomban a kóresetek tetemesen gyé­rültek.“ — Továbbá: „Múlt nyár óta, midőn egy nőrokonom gyermek­ágyilázban halt el, kit szülés után megvizsgáltam, oly idő­ben, midőn gyermekágyi betegeket kezeltem, meggyő­zödéin az átvitelről. — Szinte ekkor jutott eszembe hogy pár hóval előbb a városban egy nő, kihez hivatám, szinte gyermekágyilázban halt el. — Miért is 4 hétig tartózkodóm segélyt nyújtani, mi miatt egy szülő más orvost kénytelenitetett hivatni, hol köldöksinorelöesés (prolapsus funiculi umbilicalis) volt jelen; mit ö viszsza- helyezett. — Azonban az illető sokat, illetőleg naponként boncolt. A szülő gyermekágyilázba esvén, meglön ugyan mentve, visszamaradt azonban izzadványtömeg (Exudat- massa) a méhében. — A segélyére volt bábának legalább is két-három ilyetén esete volt a városban. — Közléséért vegye köszönetemet, ez hihetőleg intézetünket az enyé­szettől óvta meg. — Kérem üdvözletemet és ez értelem­ben köszönetemet is nyilvánítani Dr. S.-nak; valószerü- leg nagy fölfedezést telt!“ Nem kevésbé érdekes Dr Schmidtberlini tanár 1850 august. 28-ról szóló levele, Brücke tanárhoz, ki által az ügyről értesitetett. ,,S.meglepő észleletét annál figye­lemre méltóbbnak tartom, minthogy azt ön is bizonyítja, ki nemcsak physiolog, hanem a „posthoc ergo propter hoc“- ra nézve is sokkal inkább skeptikus, mint hiszékeny.“ — Abbeli tapasztalását, miként a Charitébeli szülök a legköny- nyebb, alig párpercig tartó műtétek után is sokkal gyak­rabban betegedtek meg és elhaltak gyermekágyilázban, mint előbbi falusi gyakorlatában a legnehezebb műtétek után s a legkedvezőtlenebb körülmények közt, hajlandó volt a kórházi légkörnek tulajdonitani. — „De igy foly­tatja, Dr. Busch klinikája a kórházon kívül van, és a szü­lök mégis épen úgy betegszenek, és halnak el nála, mint nálam; — s mindkét kóroda növendékei boncolatokkal szorgalmasan foglalkoznak. Sollte nicht eine Übertragung des Leichenmiasmas und im Verfolg desselben zunächst metritis septica (aber auch ähnliche Zustände) möglich sein?“ — Csakhogy ő mennyire emlékezik e Berlinben gyakoribb megbetegedést inkább csak a mütötteknél észlelte. Dr. E ver ken a paderborni szülintézet igazgató­jától hallá, hogy neki közelebb több gyermekágyilázas be­tegei voltak, s hogy világosan emlékezik, miként ugyan­akkor szorgalmasan is boncolt, s nem ismervén a bécsi tapasztalatokat, közvetlen a bábák vizsgálati gyakorlatait intézte. s védelmökre szorulni ily ügyben, tudományos emberhez nem is méltó ; védjék a tudatlant és megcsalottat. A közép korbaD, de akkor is midőn a tudományiránti részvét ébredni kezdett, a tudatlan, de tudomány után vágyó közönség, orvosban rejtelmes. csodagyógyhatásu természeti vagy épen természet feletti erők birtokosát és osztogatóját lát­ta és tisztelte, őt valóságos csoda-doetornak hitte, valamint a vegyészetet és physikát, a csillagászatot, a növények és ércek ismeretét csodatudományoknak. A természetvizsgáíók adeptek- nek tartattak s ők magok is azoknak hitték magukat. Ekkor az orvosi nimbus e csolaszerű gyógyhatányokróli hiten alapult. *) *) S nem alapszik e még e balga véleményen korunkban is nem egy orvosnak gyakorlati hire s a gyógyászok több nemének hitele, kik ismerve a fölső és alsó rendű tömeg a csodálatos és érthetlen iránti von­zalmát,vagy vényeket épen nem imák, hanem titokszereiket maguk ex- pédiálják, vagy legalább a közönség a szerek és flastromok hatása iránti balvéleményét ápolják, azt tartván hogy ezáltal saját érdemüket öreg­bítik—mely a nélkül nagyobb is lehet—s a mellettaz orvosi tekintélyt is biztositják.

Next

/
Thumbnails
Contents