Orvosi Hetilap, 1858. március (2. évfolyam, 9-12. szám)

1858-03-07 / 9. szám

»♦ sz. Előfizetési ára : helyben féléé 4 fr. egésa év 8 fr. vidéke n félév 4 fr. 30 kr. egészé. 9 fr.pp. A lapot illető közlemények éi Szelvények bérmenteseu küldendők. Pest, 1858. HETILAP, Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlaí közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász. foly'ain.. Tartalom: A takaros szemlobok fölismerése és gyógyítása. Dr. Hirschler. Folyt. — Oppolzer tanár kórodája. Brightkór, Közli Polizer A. — Külf. irodalom. Az u. n. psychographphali foglalkozásból származott ragályos őrültség. Casper után közli Kocsis A. — Middeldorpf a bárzsing pöfetegekről. — Gyógyszertani közlemények. Francia és angol gyógyszerészet. — Mérgezés mirenyes szivarral. — Vegyesek. — Pályázat. — Tárca: Az orvos díjazása s a nyugdíjintézetek. Dr. Weninger János. Vége. ORVOSI Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szer­kesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya.- utca 12-dik szám. A TAKAROS SZEMLOBOK FÖLISMERÉSE ÉS GYÓGY­KEZELÉSE. (Die Erkennung und Behandlung der blenorrhoischen Augenentzündungen). Dr. Hirschler Pesten. Folytatás. Kezdődik a roncsoló (diphtheritisch) köthártyalob egészséges, vagy már másnemüen bántalmazott szemben, sajátos melegség érzetével, vörös héjdaggal és könyfo- lyással; nevezetesen érintésnél s kiforditási kisérlétnél a fájdalom élénk. A kezdő chemo- sis kisebbfoku vörösödéssel, de nagyobb hálózatú edény­szövettel lép föl, melynek hézagaiban a vérföstény által átnedvült,gyöngén vörös- sárgás takhártya tűnik át s me­lyen számtalan pontszerű í vérömleny (Echymosen), az egész chemosisnak finomul petyegetett márvá­nyozott küllemet kölcsönöz. — Ezen chemosis nem hul­lámzó, de kezdetben nem is merő (steif); színe után Ítélve majdnem sávosnak volna tartható, ha a bemetszés az el­lenkezőt föltűnően nem mutatná ki; egy csöpp sem folyik ki —;a takhártya, és a tak alatti szö­vet kocson yaszerüen megaludt rostannyal átszőtt. A fölső héj meglepő merevséget (Steifheit) mutat, a kifordítás csak nehezen eszközölhető s a betegre nézve fájdalmas. Gyakorlatlan a héj takhártyáját rendesnek tar­taná, mert ez sima és kevéssé vörös, de az a mit lát épen nem a takhártya, hanem sűrű rostany izzadmány, mely a köthártyát átszövi, s itt a vérkeringést majd nem tökéletesen megszünteti, és az egész szemet roncsolással fenyegeti. Ezen sárga izzadmány nehezebben válik le a takárnál megemlített rostany hártyáknál; vagy ha helyenkint elválasztható lenne is, nem találunk alatta, mint a takárnál — könnyen vérző, élénk-piros takhártyát, hanem ismét csak sárgás sima izzadmányfölü- Ietet. — Szoros szemlélésnél az edények hiánya tűnik föl; minden, a mit itt látunk, csak rövid, szakadozott csikók és elszórt vérpontok. Az átmeneti redö még sok­kal jellemzőbb, ez ugyan is egészen szalonnás. Gyermekeknél is a héjszélén nem ritkán igazi fehér izzadmánycafatok jönek elő, melyek a héj külbörére át­húzódtak. Jelentékeny hőség kíséretében a kifolyás hamar növekedik, mely kezdetben piszkos-szürke kiné­zésű, de csakhamar számtalan apró sárga pehely- lyel telik meg, nem egyébb könyfolyadéknál, mely szemcsés ledörzsölés (körniger detritus), rostany alvadó­itok, valamint az üszkös (necrotisch) szövet cafataival ve­gyítve van. Ezen állapotra, mely tartósságára nézve különböző, lassan egy nagy változás következik. — A héjak meg lágyulnak és fölernyednek;a takhártyáról helyenként föllágyult rostany gyurma válikle, a hol TÁRCA. Az orvos díjazása s a nyugdíj intézetek. Emlékszó mindnyájunknak, kiket illet. Dr. Weninge r János, járási orvos Abonyban. (Vége.) Már főlebb a múlt számban említők, hogy a sok évi pá­lya s drága áron szerzett tanulmányok fölemészték a fiatal or­vos vagy szüléinek csekély pénzösszegét; gyakran gyakorlata elején adósságokba merül, minthogy az nem jutalmazó; ké­sőbb ismét, midőn az jüvedelmesebbé válnék, az orvos családját eltartani, gyermekeit állásához képest illendően nevelni, s or­vosi gyakorlata mellett, kivált faluhelyeken némiképen más üzletre is szorulni kénytelen. Tőkepénzek gyűjtése nagyobb résznél a lehetlenségek közé tartozik. Idősb korában az orvos nyomorkodóvá lesz, vagy gyakorlatát képtelenné válik úgy űzni mint az előtt, p. o. ha megsiketül, megvakul, törődött vagy üdült kórban sinlődik. Ily szerencsétlen helyzet elég okot nyújt a nyomorgónak igen-igen sokat maga s az övéi jövője felöl keserűen gondolkodni , megrázkódtató indulatok lopják meg belsejét, s mindinkább sorvasztják el lelki és testi erejét. Bátortalanitó, szomorú és fájdalmas kép a kifáradt orvost halála ágyán látni, körülvéve siránkozó nejétől s gyermekeitől hol a haldoklónak más reménye nem marad, mint hogy az ki a réti virágot mézzel ellátja, az égi madarakat táplálja és kinek tudta nélkül még a veréb sem eshetik le a háztetőrül, az övéi­ről is kegyesen fog gondoskodni. Az állam orvosainak társas életbeni méltó s illendő állá­sáról gondoskodhatik, de nem képes minden egyesnek jövőjét biztosítani. Magunknak kell tehát iparkodnunk, még fiatal erőben vagyunk ezt megtenni; magunknak kell tehát saját anyagi erőnket s mások jó akaratát használatba venni; magunknak kell az alapkövet letenni azon épülethez, mely bennünket s üdéin­ket a nyomor s Ínségtől védjen; végre kell, hogy nyugtalan,

Next

/
Thumbnails
Contents