Orvosi Hetilap, 1858. április (2. évfolyam, 13-16. szám)

1858-04-04 / 13. szám

199 200 tett hó 10-kén vendégeskedvén, kedvenc téeztanemü ételé­vel tulságig terhelé gyomrát oly annyira, miként folytonos böfögéssel hányinger állott be, s sérve, ruganyos köteléke mellett is, általa többé viszahelyezhetlenül kitódult. Vizsgálódás alkalmával a bal borék gyermekfő nagyság- nyira feszesen kiterjedettnek, tapintásnál kemény s fájdalmas­nak találtatott ; — alaka alul göníbölyded volt és széles, — felső vékonyult része pedig a lágyék csatornán át a hasürbe vonulni látszott; — szinezete a bőr szokott küllemétől el nem tért; kontatás tompa hangot adott. Maga az érzékeny s dob- hangu hasfal mód nélküli puffadásban részesült. Ez alkalom­mal már az átalános láz is elhatalmasult, s a heves ködcsömö- rös szenvedelmek a beteget nyögés, sőt kitörő jajgatásra kény­szerítők; e mellett, kivált a szom enyhítésére használt vizivást követő gyakori hányinger s hányás, valamint a széküritésrei erős, de foganat nélküli késztetés által — a félelem s nyugta­lanság tulcsigáztatván, az állapot majd elviselbetlen lön. Ez észlelt jelek tömegéből nem nagy feladat volt a ki­zárt lágyék sérv biztos s cáfolhatlan kórisméjéhez jutni; — homályban legfőlebb is csak az maradt, váljon a bélhuzam egy része vagy a cseplesz nagyobb darabja szolgál a kizáródás tárgyául, — vagy pedig mindkét szerv egyenlő sorsban része­sült ; — de itt derítő sugárul szolgált a székrekedés — sérv egész terjedelmébeni tompa hang — úgy maga az alkalmi ok, mi étrendi kihágásban alapzott; s így ha nem is teljes biztos­sággal, valószínűleg mégis hinni lehetett , hogy inkább az emésztettél tölt bélcső részlete fészkel mozdulatlanul a borék rejtekében , mint egyéb alhasi zsiger, annál is inkább mert kizárodás előtt a sérv fekvés vagy kézfogásra mindenkor kor- tyogó robajjal húzódott vissza rendeltetése helyére. A sérvgyógyászat ily kizárodásoknáli legfő javalata a visszahelyezés — illő helyeztetés,s a sérv bennéke kis— sebbitésére törekvő mű fogással haladéktalan igénybe vétetett, de kielégítő siker nélkül. Hoszura terjedne iratom fonala, ha mindazon eljárások részletét közlendném, melyek e célból ré­szemről kedvezőtlen eredménynyel gyakoroltattak; elég legyen névleg emlitenem, miként a lágyító pépek szakadatlan alkal­mazása , — az egymást érő förösztések, — enyhe s erősb has­hajtók — dohány és ónecetes csőrék — Hildebrandt orosz népies légszivattyúja; — Guerin bódáá pösszálacsa; — H a m i 11 o n fennen dicsért terpetin olaj bedörzsöléseinek hasz­nálata , — mind csak kísérlet maradt. — Tiz nap váltá fel egymást s a legszorgosb bánásmód mellett a kórjelek nemcsak enyhülni nem akartak, de hevesb szerepet öltvén, a láz nőttön nőtt, — ködcsömörös állapot — folytonos hányás, — haspuffa­dás s makacs székrekedés , a különben is nagy időt élt egyén nem csekély megrongálását eszközlék. E helyzetben indíttatva saját s a nagyobb család érdeké­től , rettegést okozó nyilatkozatom tovább nem halaszthatva, kijelentém miként e konok bajnál reményt egyedül — a már, magában is veszélyes — műtét nyújthat. Ebbéli állításom iga­zolására tanácskozmányt rendezők, — melyre M. és H. szom­széd Tata városi orvosok május 2l-kén megjelenvén, eldöntve lön a sérvműtét rögtöni kivitele , mire egyébkint már a szen­vedő beleegyezését is könnyű volt megnyerni. Szükségelt előkészületek után fekhelyül egy szőr párná­val ellátott asztal szolgált , hol a szenvedő lelógó alszárakkal foglalt helyet; maga a műtét a szokványos négy mozzanattal vitetett végbe. — Bőrmetszésre dombos élű szike használta­tott , melylyel a sérvdag szőrtől mentett helyén szabad kézzel 2% hüvelyk hosszú seb alakítatott. — A sejtszövet gyengéd metszésekkel rövid idő alatt áthatoltatván, a sérvtömlő gyöngy­házként csillogó külleme csakhamar szem elé jutott; — ennek azonossága kipuhatoltatván — legmélyebb helyen csipeszszel kúpba emeltetve harántul fölmetszetett ; mely működés után a képzett nyíláson azonnal sok vörhenyes savó ömlött ki, a további felfejtés vájkutasz s térd ollóval eszközöltetett. — Meg­vizsgáltatván a tömlőben székelő életmű, az csakugyan bél- sárral kitöltött vékony bélhuzam egy részének bizonyult, min a vizbeszüremkedés s lobos állapot jelei elvitázhatlanok voltak. Maga a sérvkapu nagy fokban szűkültnek találtatott, — miért is annak véres tágítása lett szükségessé. Ezt a sérv kapuig ve­zetett bal mutató ujj tenyéri oldalára lapjával fektetett Pott kusztorája teljesité. — A metszés iránya előbb egyenest föl, — ennek elégtelensége végett másodízben kifelé történt. Az ek­ként alakult nyíláson nemcsak a mutató ujj hanem a kizárt bél­rész is könnyű szerivel jutathatott kívánt helyére. A vissza­helyezést rögtön több fontnyi bűzös s a v ó izzadmány kiürülése követett, melynek szakadatlan folyása , — s már az első pillanatokban beállott székletétel a seb egyesítését gátol­ván , gombos varrással a műtét csak később fejeztethetett be. Kényelmes helyre szállítás után a láz, — fájdalom — nyugtalanság elenyészett , — a kiürülés szünetnélküli volt, s így a beteg ideiglenes jóléte gyorsan beállott, miért is csendes felhúzott térdekkeli nyugott fekvésen kívül egyéb szerelés — ez órákban — nem szükségeltetett. — Következő nap az ál­lapot kecsegtető volt. — Majus 23-án lázas mozgalmakon ki- vül eleinte ritka, de mindinkább szaporodó csuklás jelentke­zett ; — bár a has és sértett rész lobos jeleket nem külelt. — Május 24-kén a csuklás igen rövid szüneteket tartva növeke­dett ; miután pedig az nem annyira lobos bántalom mint ideg izgatottság tüneményének tartathatott, bevételül belénd vonat (Extr. hyosciami) kis mennyisége rendeltetett. — Május 25- kén az állapot s szerelés ugyanaz; — helybelileg geny csökke­nés tapasztaltatott. — Majus 26-kán az arc ijesztőleg eltorzult, verejtékkel az egész test elborított, — a végtagok jéghidegek a csuklás iszonyú hangos s szünet nélküli, — érlüktetés 110 s alig érezhető. Napesti órákban bűzös fekete folyadék több­szöri hányása állott be , mi az eddig adott enyhítőt félretenni, s a pézsmávali (moschus) szerelést (6 szemerrel kezdve) elő­venni javasolta. Helybelileg a seb környékén daganat, vörös­ség, fájdalom hiányzott, a genyedés pedig tökélyesen megszűnt nek látszott. — Május 27-kén hányás többé nem mutatkozott, de a csuklás s hideg izzadás — felemelt pézsma adagjaira sem kevesbült; — mely okból szakonként apró jégdarabok elnye­lése ajánltatott, — de ezt a gyarapodó csuklás s rázkodtató köhögés elhagyni parancsold. — Május 28-kán a pézsma két- töztetett mennyisége az eddig makacskodó csuklást gyérité; a hideg veritékzés megszűnt, s a testet kellemes hőség lepé el, — érverés 80-ra szállott s teljesb lett; — a seb mélyében ke­vés jó indulatu geny kezde mutatkozni. — Május 29-kén s utánna következett napokon különös aggasztó körülmény nem fordult elő ; a beteg élénkült, s a tisztán genyedő sebben gyógyipar 'látszott. Ez időtől kezdve többé a kór súlyosbodást nem mutatott, a seb egyszerű tisztán tartás mellett oly szépen javult, hogy jun. 11-kén csak a börödzés hiányzott; az étvágy-, szomj-, közérzés- s kiürítés a rendtől el nem térve, a várva várt fel- kelhetési idő majdnem elközeledett, midőn egy nem remélt körülmény azt fölöttén háttérbe szoritá. Ugyanis junius köze­pén a bal here térimé éles fájdalmak mellett gyors növeke­désnek indult, s pedig annyira, hogy hat nap alatt eléré azon nagyságot , milyennel az még sérv kizárodás alkalmával birt. Tapintásra az egész gömbolyded alakú dag — mi a here s mellék herének felelt meg — kőkeménységgel birt, egyes he­lyeken gőböket éreztetett s csupán a sérv metszési seb — még eddig be nem börösült — közép részéig terjedt; — alant pedig a gátban veszettel, mely tájra gyakorlott nyomás a seb alig észlelhető kisded likán bűzös barna evet sajtolt ki. A kutasz e nyíláson említett nyomás helyéig volt vezethető. Egy hét után a fájdalom csak ülő helyzetben növekedett, kü­lönben az időszakonkénti szúrások ritkák és türhetők valónak — A jobb here alakjában nem változott. E kór alak előbb a sérv visszaképlődés gyanújára vezetett, de ennek alaptalanságát a kór fejlődése alkot s állománya csakhamar kiderité; sőt visszapillantva az előbb hevesen ural­gó , de később enyhülő fájdalmakra, világos lön, miként e bántalom nem egyéb here lob (orchitis) keményedé s- bei átmeneténél. Az oszlás előmozdítása előbb a lágyító pép , szürke hi­ganyos ir használatától váratott, de miután tiz nap javulást nem eredvényezett F r i c k e ragtapaszcsik szoritója alkal­maztatott ; ezt azonban a — másként már érzéketlen — here négy napnál tovább tűrni képtelen volt. — Jul. 4-kén a here- dag legalantabb pontján, a bőr felület megpirulva homályos hullámzást éreztetett, mely okból újólag a pépezés vétetett

Next

/
Thumbnails
Contents