Orvosi Hetilap, 1858. június (2. évfolyam, 22-25. szám)

1858-06-06 / 22. szám

22« SZ. Zlőflsetósi ára : helybei félév 4 fr. egén* év 8 fr. 'Vidéken félév 4 fr 30 kr. egészé* 9 fir.pp. A lapot illeti köaleraénytk és flzttvények bérmentesen küldendők. Pest, 1858. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden es. kir. posta-hivatalnál, a sae»- heszlőnél ujlér 10-dik szám , és a kiadónál Dorottya* utca 12-dik sián. Junius 6. ORVOSI HETILAP, Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász. HEá.MOdé'iri. folyam.. Tartalom: A gyermekágyi láz kóroktana. (Folyt.) Semmelweis tanártól. — Skoda tanár kórodé ja. Tüdólégdag. Közli Schnitzler J. — Átható koponyarepedés vérömlenynyel — lékezés —gyógyulás. Dr Lengyel Endrétől. — Külföl­di irodalom. Életveszély elhárítása nagy fokú vérveszteség után a vérkeringés korlátolása által a törzsre és a fejre. —Apróbb lapszemelvények. — Gyógyszertani közlemények. — A dárdanykénet mireny tartalma. — Vegyesek. — Figyelmezte­tés tiszt, olvasóinkhoz. Tárca: Néhány adoma a szinlett kórok köréből. (Vége.) A GYERMEKÁGYI LÁZ KÓROKTANA. (Aethiologie des Puerperalfiebers.) Semmelweis tanártól Folytatás. Scanzoni és Seifert azért nyilatkoznak a halvany- mosások elleu , mert ezek használata dacára nagy halá­lozást észleltek. — Hogy a kezek mészhalvag oldatávali mosása dacára fertőzés által föltételezett nagyobb halá­lozás származhatik, tanúsítja saját koródámon a két utóbbi év, miután a szennyes kéz nem egyedüli forrása a fertő­zésnek. E tekintetben értekezésünk azon részére hivat­kozunk , melyben a fertőzés forrásairól szóltunk. Scan­zoni és Seifert a halvanymosások ellen Írtak, tehát ta- gadhallanul beszéltek is ellene, mi által bizonyára nem köték a tanulók szivére a megkívántaié ebbeli lelkiisme­retesjég kellő fokát, a mely szükséges a fertőzés távol­tartására. A tanuló , kinek még önálló meggyőződése nincsen és nem lehet, annál inkább hisz a tanárnak, ha ez még kényelmének is hizeleg, oda nem értve azt, hogy szorgalmas mosdás által a tanár nézetének ellentételét bizonyítja,siez által kevésbbé kedveltté válhatni fél. — Miután az megesett, hogy az én kórodámon, hol a figyel­meztetés nem hiányzott, egy tanuló nő rajta éretett, a midőn épen egy vajúdót akart vizsgálni, miután fenés szülrészeket érintett, följogosítva hiszem magam azon következtetésre, hogy a halvanymosások nem azon szi­gorú mérvben kezeltettek, minőben az óhajtandó, miért is ezek dacára Scanzoni- ésSeifertnél a halálozást a fertő­zésnek kell, hogy beszámoljuk. Az orvosi akadémia Párisban *) azon okból nyilat­kozik a fertőzés elmélete ellen, mert a párisi maternité- hol bábák képeztetnek, és Dubois tanár kórodája- mely az orvosok képzésére van szentelve — viszonyai ugyan azok mint Bécsben az 1. szülkórodán, hol az orvosok — és II-kon hol a bábák képeztetnek ; és mégis mindkét párisi osztályon a gyermekágyi láz járványszerüen ural­gott. A tisztelt olvasó emlékezik, miként értekezésünk folytán megemlitők , hogy a bábák intézetei rendesen a járványszerü gyermekágyi láztól megkiméltetnek, holott azon intézetek, hol orvosok képeztetnek a gyermekágyi­láz járványától megkerestetnek. Ezen különbség alapo­kát a tanrendszerben hittük föltalálhatni, nevezetesen ab­*) Az Academic de medecine-nól Jelenben igen heves és érdekes vitatko­zások folynak a gyermekágyi láz kőroktanát illetőleg, melyeket t. olva­sóinkkal legközelebb kivonatilag közleni szándékozunk. Sz. TÁRCA. Néhány adoma a színlett kórok köréből. (Vége.) Dr. Mór ere következő, erélylyel folytatott és szeren­csés eredménynyel véghez vitt tettetési történetet beszél el. „S. házaló kereskedő, közép észtehetséggel de határo­zott és rideg jelemmel biró egyén , a hadi szolgálattól na­gyon félt. Nehány hónappal a sorshúzás előtt, Marseilleben lévén , mindkét fülére betegnek és süketnek tettette magát, orvost hivatott, ki őt gyógyította s kinek bizonyítványa sze­rint mindkét fűle gyuladása következtében süketség és nyelv- hildés állott be. Hatvan nappal a sorshúzás előtt, midőn S. visszatért volna szüléihez, én hivattam hozzá orvosi ápolás végett. Szor­gos vizsgálat után azon meggyőződéssel távoztam , hogy a fia­tal ember baja szinlett betegség. Később az ujoncozási bizott­mány elibe hivatván — véleményadás végett, nyilatkozatom a következő volt: Én nem ismerek példát tökéletes süketnéma­ságról azon betegség következtében, mely itt adatik elő. Mi­dőn a fiillob idült állapotba megy át s fúltakár marad hátra, gyakran észlelhetni kisebb nagyobb nehézhallást vagy épen süketséget, de nyelvhüdést, legalább tudtommal soha sem. A nyelv hüdése egyébiránt csak szótalanságot hozna elő, itt több, itt hanghiány is van jelen. A szó és a hang két egymástól kü­lönböző tünemény; az egyik a gőgben képződik, a másik a száj különféle részeinek s különösen az ajkak működése által jön létre. Ha mégis engedjük azt , hogy az egyén a felhozott betegség által vesztette el a szóképességet nyelvbüdés követ­keztében , e miatt banghiánynak még nem volna szükség jelen lenni ; hogy ez létre jöjjön , a gőg belső izmainak is kellene hüdötteknek lenni , vagy pedig a gőg és gőgsípnyilásnak a bangrés alatt; e szerv fölött csak szótalanságot volna képes okozni. Véleményem ezeknél fogva , hogy a kór szinlett. S. besoroztatott s a bordeaux-i őrséghez utasitatott. Ti­zenegy hónapig minden képzelhető próbának lett alávetve, minden nap, minden órán, minden percben. Ritka állhatatos­ságának és bátorságának sikerült minden akadályt legyőzni.

Next

/
Thumbnails
Contents