Orvosi Hetilap, 1858. július (2. évfolyam, 26-29. szám)

1858-07-04 / 26. szám

26. SZ Pest, 1858. Előfizetési éra : b«i j b * n félév 4 fr. egész év 8 fr. Vidéken félév 4 fr. 30 kr. egeszév 9 fr.pp. A lapol illeti közlemények és fizetvények bérmeniesen küldendők. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, ■ szer­kesztőnél ujlér 10-dik szám , és i kiadónál Dorottya- utca 12-dik szán. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbovárlaí közlönye. Dr. Markasovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász. UCásodévri fol^sovn.. Tartalom: A roncsoló orrfekélyek gyógyítása körüli tapasztalatok. Dr. Kovács főorvostól. — Az ebdüh emberen. Dr. Sasstól. — Gyógyszertani közlemények. Müller B. gyógyszerésztől. — Társulatok. Budapesti orvos-egylet. — Termé­szettudományi társulat. — Lapszemelvények. — Vegyesek. — Kineveztetések. Tárca. Orvosi erkölcstan és a divatos gyógymódok. A RONCSOLÓ ORRFEKÉLYEK GYÓGYÍTÁSA KÖRÜLI TAPASZTALATOK Előadta a budapesti orvosegylet pyülégébon kórházi főorvos Dr. K o ▼ á o fi. A roAMfcló orr£*v,éíyek kórlefolyása és gyógyítása körül mar több évek előtt megkezdett kísérleteimet azóta is folytonosan figyelemmel folytatván, a legközelebb elő­forduló esetekből nehány, több tekintetből érdekesebbet felmutatnom nem lesz talán teljesen érdek nélküli. N. Rosalia 18 éves, pesti születésű hajadon, előa­dása szerint: 57 éves korában elhalt köszvényes, bete­ges apától, és élte 37-dik évében elhunyt gyöngélkedő anyától származik. Gyermek korában maga is gyöngélke­dett, szemlobbal, egyszer fülfolyással, gyakori hasme­néssel és náthával bajlódott. Tisztulását 15 éves korában kapta meg, mely után testi kifejlődése nevezetesen gya­rapodott. A múlt 1857-dik év julius havában, korának 17-dik évében, előtte ismeretlen okból jobb arca és orrában fáj­dalmakat kezde érezni, melyekhez a jobb orrszárny és arc mérsékelten emelkedett feszes halványan veres da­TÁRCA. Orvosi erkölcstan (aethica) és a divatos gyógy­módok. Dr. Sievking orvosi szer és gyógytan (Matéria medica) fölötti előadásainak bevezetéséből következő töredéket olva­sóink figyelmébe különösen ajánljuk. „Saját testületünkben az egyetértés és őszinte igazság ezeretete a leghatalmasabb védszer a nyegle kuruzsolás ellen. A példabeszédes tanszerüség, hittétel (proverbial dogma­tism) és nyakasság inkább lealacsonyitják az orvost, mint a lehetőség körén fölülmúló kérdések megfejthetlenségének őszinte bevallása. Kevés kórgyógytani tény az, mely mathematical igazo­lásra lenne alkalmas, ezért ismétlem, hogy a tudományban! fáradhatlan szilárd igyekezet s gyakorlati téren a szakbeli kö­telességek buzgó teljesítésén kivül önök saját érdekükre nézve legüdvősebben úgy járnak el — ha öncsalódhatásukról soha meg nem felejtkezve óvakodnak szakértő ügyfeleik elhamar­kodott s elbizakodott megítélésétől. Míg azonban önöket sa­ját nézeteikbeni elbizottság ellen intem, nem célom önökbe kételgést (scepticismus) önteni. A kételgő orvos betegénél ganata, edző hig váladék kifolyásával az orrból szövet­keztek. A segély végett megkeresett orvosi és vénasszonyok rendeletéi után alkalmazott bel- és külszerek folytonos használata mellett betegsége reá nézve naponkint kélség- beejtöbbé vált. Az orr növekedett daganata kékes veres szint öltött magára; az orrnyiláson nagyobb mennyiségű eves, bű­zös váladék ömlött ki, mely a hortyokon — Choanae — hátrafelé is ürülvén ki, tartós fájdalmat, torok lobot idé­zett elő. Az orrszegélyröl a hám lemállván, az hamvas szinü fekélylyé alakult, mely naponkint tovább harapód­zott. A beteg december 2l-kén véteté fel magát osztá­lyomra, mikor a kórnak alakja kővetkező volt: Az orr jobb oldalán a porcos rész az orrszegélylyel, az orr hegyét és a sövény szegélyét kivéve, egész az orrcsontokig el volt pusztulva , s a felső áll orrnyujtvá- nya szélét 4 vonalnyira kifelé túlhaladta; az orrporc sö­vény már nem létezett. A roncsolást felhányt szélű, ham­vas szinü, s az orr hátán egész a szem belszegletéig el­terjedő fekély környezte. Az orrhegy maradványa és bal orrszárny kékes-veresen belövellett hajszáledényektől szükségkópen bizalmat veszt — nem kevesbbé sajnálatra méltó körülmény ez, mint a babonás ámitgatás. Hogyan kell tehát e két örvényt elkerülni ? Szilárd ismeretek lelkiismeretes meg­szerzésével s szigorú igazság szeretettel egy részről; fenhé- jázó állítások kerülésével s a betegnek az orvosi eljárás fö­lötti bizalmas fölvilágositásával más oldalról. Lebetlen a mi­heztartás s magaviselet egy átalános mintáját adni, mely minden egyéni esetben alkalmazható lenne. Legyenek önök önmaguk bírája, s biztosak lehetnek benne miszerint másokkal azt te­szik , mit hasonló esetben, hogy önmagukkal történjék, óhaj­tanak , törekvésükben a magasztos célt soha einem tévesztve — nem könnyen követendnek el nagy botlást. „Az orvos betegéhez sajátságosán bizalmas viszonyban áll. Reá gyakrabban bízatnak az illető egyéniség sőt családja titkai mint bár ki másra. Mindenkor több alkalma van az em­ber benső lényét meztelen minden bevett szokás szerinti álru­hájából kivetkezve szemlélni, mint az ügyvéd vagy bár a lelkésznek is. A beteg szükségképen hajlandó orvosának gon­dolatai legmélyebb rejtekét is kitárni; önmaga önkénytelenül érzi testi s lelki működéseinek kölcsönös viszonyát, melynek becse szerinti bírálatát orvosától várja. Első feladata tehát az orvosnak, hogy betegének minden szakába vágó vallomását szigorúan bizalmasnak és szentnek tartsa. Induljon ki önöknek minden tette a beteg állapota fölötti valódi érdekből s így biz-

Next

/
Thumbnails
Contents