Orvosi Hetilap, 1858. szeptember (2. évfolyam, 35-38. szám)

1858-09-05 / 35. szám

J_ Pest, 1858. 35. September 5. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fi. idéken félév 4 fr. 30kr. egészév 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szer­kesztőnél ujtér 10-dik szám , és a kiadónál Dorottya- utca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Tartalom : A bujaev-oltás (syphilisatio) értéke a bujaseny vgyógyitás körül, (folyt.) Dr. P o o r I,—S chuhésDumreicher bécsita­nárok sebészi koródája. A természetkivüli alfélén kitüremlett bélelőesések, (vége.) Közli dr. Bécsi Gedeon , műtő­növendék. — Lapsze mle. Nem teljesen merevedett Ízületek gyógykezelése, (vége.) L. — Gyógyszertani közlemé­nyek. Az ozon történelme. — Vegyesek. Tárca. Az alvajárásról, állati delejességről és titoklátásról. (folyt.) A BUJAEV-OLTÁS (syphilisatio) ÉRTÉKE a bujasenyv-gyógyitás körül. Poor Imre orvostudortól. (Folytatás.) Azon orvosoknak , kik a higanynak bujasenyvelleni használásában megnyugosznak, zokon fog esni a bujaev- oltás uj eszméje. ,,A higany, mondják ök, nem valódi sajátszere-e a bujasenyvnek, s van-e hathatósb és biz­tosabb gyógyszerünk egész gyógytárunkban mint a higany ?“ A higanynak eme dicsöittetése egykorú a nápolyi királyságnak franciák általi elfoglaltatásával (1495.), mely alkalmul szolgált arra, hogy a két nemzetnek telhetlen bujálkodása közben a bujasenyv kitörjön. Ezen idő óta megvoltak minden kornak saját higany védői de egyszers­mind higanykárhoztatói is. r') Habár messzeterjedt hasz- *) *) Am deutlichsten spricht von den syphilitischen Hals- und Mund­T A R C A. Az alvajárásról, állati delejességről és titoklátásról (clairvoyance). Folytatás. Negyedik eset. Ez előtt vagy 10 évvel esti 9 órakor Dr. D . . szaktársam egy betegnőhez hivott, hogy vele együtt egy önkénytes alvajdrást megvigyázzak. S. F. 17 éves virágzó hajadon felöltözködve feküdt a pamlagon és látszólag szelíden szunnyadt, dacára a számos és nem igen hallgatag környezetnek. 0 barátnőinél látogatóban volt, csendesen elhagyta az élénk társaságot, a pamlaghoz érvén rajta nehány másod perc múlva elaludt. Ezen folyamat már négyszer ismétlődött rendes időközök után, melyek két három napig tartottak, de nem bizonyos időben és nem egyen­lő tartóssággal; most némelykor délelőtt , némelykor estve merült ezen álomba , mely 3 egész 10 óráig tartott. A leány barátnőinek Dr. D . . . hez intézett mondása szerint az elalvást egy legyőzhetlen és rögtön föllépő álmos­ság okozta, mely az előbbi szokás és életmóddal épen nem egyezett meg. Szerintők az álom szokatlan mély és hosszú volt, melyből a legnagyobb zörgés által sem lehetett S.-t föl­nálat és nagy tekintélyek küzdenek is mindekkorig a hi­gany mellett:mindazonáltal naprul-napra gyarapodik azon orvosok száma, kik aggodalommal s némi erkölcsi kény- szerülésböl nyúlnak velünk együtt a higanyadagoláshoz, tehát nem azért, mintha a higanyt föltétlenül legjobb bu­jaseny vellenes szernek tartanák, hanem mivel viszony­lagosan, azaz többi eddig ismert bujasenyvellenes szereink közt a higanyt ismerik leghatályosabbnak. — A higany iránti bizodalom méltán csökken, miután mindinkább be- bizonyodik, hogy, mint B ärenspr un g a berlini buja­seny vgyógyász mondja, ahiganycsakvisszanyom- ja, elfátyolozza a b u j a s e n y v k ó r j e 1 e i t; azért az ekként visszanyomott kórjelek gyakran ismétödnek (visszaesés), sőt néha aggasztóbb kórjelekkel mint valaha. leiden Widman 1497 ; obgleich H e n s 1 e r die Schlund und Mundsymptome , deren er gedenkt, auf Wirkung des Q, u e c k- sil bergebruchs bezieht . . . und Peter Pinctor 1499 hebt diese nachtheilige Wirkung des Quecksilbers aus­drücklich hervor. (Kritische Geschichte der Syphilis ect. von Dr. Fr. Simon Hamburg. 1858. II. p. 80.) ébreszteni, de a mely egyszersmind igen félelmes és nyugta­lan volt, mert az alvó leány igen sokat álmodhatott, sokat sóhajtott, beszélt és még kérdésekre is felelt. Ezen és még más megelőző körülmények , hová különö­sen a leány atyjának halála, némi családi bajok, talán még szen­vedélyesen fejlő boldogtalan szerelem is tartoztak, nem hagyták kételkedni Dr. D . . urat a felöl, miszerint itt önkéntes, alva- járással van dolga. Észleletéinek eredménye, valamint a rom­latlan és szigorú erkölcsű leányzó egyszerűsége felőli meggyő­ződése valamely pajkos csalás gyanitását kizárta. Én ekkor szemügyre vettem a jelen , s legnagyobb részt a következő rohamokat is a kór végéig és a főtüneményeket a következőkben állítom össze. A rohamot belső nyugtalanság előzte meg, mely a be­tegnőt minden élénk beszéd irányába részvétlenné és szótlanná tette. Csakhamar fölkeresett valamely csendes zugot, vagy ülőhelyén aludt el, honnét a nélkül , hogy fölébredt volna, kényelmes fekvőhelyre viteti tt. Körülbelől az első negyedórát mély álomban töltötte összehúzott arcvonásokkal és lassú , gyakran sohajtozó lélekzéssel. Azután kiderültek arcvonásai és beszédbe eredt. A nem igen gyakori kérdésekre készséggel felelt, sőt némelykor a kérdés tárgyához képest, siránkozó buskomolysággal vagy csacska jókedvüséggel; hiábavaló kér­déseket , mint fonákságokat, visszautasította , és ha ugyan­azon kérdés ismételtetett, kedvetlenséget mutatott és hall­Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász. folyam.

Next

/
Thumbnails
Contents