Orvosi Hetilap, 1858. október (2. évfolyam, 39-43. szám)

1858-10-03 / 39. szám

<*9, Sl Pest, 1858. October 3. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. idében félév 4 fr„ 30 kr. egeszév 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, » ??er- kesztonél ujtér 10-dikszám, és a kiadónak Dotouys* utca 12-dik szám, ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbnvárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász. jnásodéiri f'o ■ >’ Tartalom: Újabb adatok a bujaev-oltásról. Dr. Sigmund tanártól. — Skoda tanár kórodája. Váltóláz. Közli FürstL. (folyt. — Tudósítás a pesti szegény gyermek-kórház 1857. évi működéséről I. Agy- és gerincvelő bántalmak. —Könyvismerte­tés. P. L. G e i g e r és C. F. M o h r Pharmacopoea universalis. — Nahrungsmittelehre von Dr. F. Döb e. reiner. Kátai Gábor. — Lapszemelvények. — Meghívás n. Dr. BeneFerenc emlékünnepére. — Pályázat. — Figyelmeztetés. Tárca : Az összehasonlító bonc- és épélettan tanszékei a pesti egyetemnél. ■ÚJABB ADATOK A [BUJAEV - OLTÁSBÓL. Dr. SlgmtUld tanártól. Piemont és Sardiniából haza érkezvén, hol egyéb tudományos célok közt a turini ,,Syphilicomiumu-ban Dr. Sp e r i n o bujaev-oltási eredményeit újólag meglekintém, önnek becses lapja utósó számaiban (34—36) Dr. Poor Imrétől a bujaev-oltásról egy terjedelmesb és irodalmi kútfők szerint okoskodva kidolgozott cikket találok, mely­nek kiegészítésére szolgáljanak a következő sorok. Azon betegeknek kiket Dr. S p er i no Turinban 1852- ben mint bujaevoltottakat és másod bajokból kigyó­gyulta kát bemutatott, valamint az ezen szorgalmas és derék szaktárstól a bujaev-oltás által azóta kezelt egyé­neknek is jelen látogatásom alkalmával (1858. Sept.) csak egy részét láthattam, miután némelyek az országban el- szélyedtek. mások még annak határán is túl voltak. Mind­amellett jelen ismételt véleményem főleg azon eseteken alapszik, melyeket 1852-ben (I. Wiener Med. Wocbensch. 1832. N. 45. in Zeitschrift der k. k. Gesellschaft der Aerzte) és most ismét láttam, valamint olyatén uj esete­ken, melyeknél az előrejárt bajok maradványait oly tisz­tán észlelhettem , miszerint a felállított kórisme helyes­sége felöl nem kétkedhetem. Egy úttal megjegyzem, mi­szerint Dr. Sperinonak, kivel én hét év óla érintke­zésben állok, jelleme és maga viselete mindenkor oly er­kölcsi bizalmat öntött belém, mely ilyetén kérdések bírá­latában, mint az ellőttünk lévő is, lényeges támpontul szolgál. I) A b uj a e v-ol tás mint óvszer a bujakór ellen, eddigi foganatba vett kísérleteknél sükert nem mutatott; a bujaevoltottak kapták és kapják ismételve az ismert elsőd bajokat, mihelyt a ragályzásnak kedvező mozzanatok jelen vannak és pedig mind kemény mind puha fekélyeket ; ily betegek adott alkalommal más egyénekre is átvibették betegségöket. II) A bujaevoltás mint gyógyszer a bu­jakor másod bajai ellen azon sükerhezvezet, melyet Spe­rin o, Boeck, Malmsten, én és más észlelök bebi­zonyítottak, azaz: a bujakór alakai lassankint elenyésznek csak egyes esetekben maradnak vissza szájpadlás — mon- dola — és garat fekélyek, melyek aztán más szerek (hi­gany. iblany stb.) által begyógyittatnak, s a bevégzett kezelés utána betegek jobb küllemet nyernek, TÁRCA. Az összehasonlító bonc- és épélet-tan tanszékei a pesti egyetemnél. AZ ORVOS TANULÓ IFJÚSÁGHOZ. Pest, oet. 1. 1858. Valamint a nemzetek történelmében nem azok vannak mindenkor a legliatósb s legjótékonyabb befolyással az embe­riség élete és sorsára kiknek neve diadalíveken, arany betűkkel tündöklik, s kik hirök és hatalmuk fényével korukat töltik el, hanem gyakran ama teljesen igénytelen emberek, kik egy uj eszmén egy csekélynek látszó , fölfedezés vagy talál­mány kívül egyébbel nem bírnak: úgy az orvosi tudo­mány történelmében is találkozunk bálványozott, lángeszű és tudós férfiakkal, kik oskolákat alapitottaks rendszereket alkottak, s mindamellett tudományunk észszerű kifejlésére és gyara­pítására vajmi keveset tettek, sőt theoriáik által azt hamis útra tériték, s tekintélyök által évszázadra lebilincselték. Történt ez tál án nem annyira saját hibájuk, mint az éretlen kor gyöngesége miatt, mely nem volt képes a természethű kutatók fölfe­dezte egyszerű tények értelmét és horderejét méltánylani, de igen is hajlandó merész tündöklő elméleteket az életre erőszakolni, S mi teremté s tartá fenn ez egymást felváltó systemá- kat, ez oly nagyszerű tudomány készlettel és fényes észszel felállított, ostromlott és védett erősségeit a különféle orvosi oskoláknak, melyeknek elvégre is csak az volt az eredményök, miszerint 2000 évi tapasztalat után tudományunk annyi biz­tosságra még nem tett szert, hogy merész nyeglék egy ideig legalább mint reformátorok ne léphetnének föl benne, s hogy legkitűnőbb szakembereink még ma is nem ritkán a gyógyászat és gyógyszerek felett kétségbe esnek ? (H e n 1 c) E bizonytalan és kétes állásnak főoka, — nem tekintvén a tárgy nehézségét s a segédtudományok ekkori zsönge állapo­tát — az: hogy a tapasztalati tudományok bu- várlataés tanulmányozása módszerét nem is­mertük, hogy azon törvényekről tiszta, határozott, átalán elismert fogalmunk nem volt, melyeknek az emberi ész szük­ségképen alá van vetve a természet-tudományi tárgyak kuta­tása, fejlesztése és értelmezésénél, s melyektől nem távozhatik a nélkül, hogy hibáknak, ámításoknak és öncsalásoknak a ka­put ki ne tárná. Az emberi elme természetes hajlamanál fogva m a g y a- I rázni kívánt már akkor is, midőn a tények még teljesen isme-

Next

/
Thumbnails
Contents