Orvosi Hetilap, 1858. november (2. évfolyam, 44-47. szám)

1858-11-07 / 44. szám

M. $Z. Pest, 1858. November 7. Előfizetési éra : helyben félév 4 fr.egészév 8 fr. idéken félév 4 fr. 30 kr. egeszév 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szer- kefiztónél ujtér 10-dik szám . és a kiádénál Dorottyá­mé* * 12-dik szán ORVOSI HETILAP, Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlal közlönye. Dr. Markusovszky L. Tulajdonos és felelős szerkesztő. Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom : A hurutár. Különösen a Miskólcon és környékén 1857/«-ben uralkodott járvány. Kun Tamás orvos tudortól. — Tudósítás a pesti gyermekkórház 1857. évi működéséről. (Folyt.) Gümős agykérlob. Dr. Bókái igaz. főorvos vezérlete mellett közli Dr. Koller Gy. — M éhvérf olyás sikeres megsz ü n t e t é s e. Közli Dr. Lengyel E.— Könyvis­mertetés. Klinik der Leberkrankheiten von Dr. Fr. Th. Fre riohs. Osmerteti Eckstein F. orvos tr. — D u f 1 o 8 A. Chemisches Apothekerbuch Anleitung zur Prüfung chemischer Arzneimittel. Közli K á t a i G. — Lapszemelvények.— Vegyesek.— A HURUTÁR (Grippe). Különösen a Miskolcon és környékén 1857/8-ban uralkodott járvány. Dr. Kún Tamás miskolci gyógytudortól.*) A hurutár az életszervek takhártyájának (mem­brana mucosa) előttünk ismeretlen légköri járványos gerj (miasma) által előidézett heveny kóros bántalma. Némelyek szerint a légzés szerveinél tovább nem terjed és az emésztés meg bélhuzam takhártyáját csak együttérzés utján (per consensum), másodlagosan vonja maga körébe. Mások szerint, — kik között Canstatt hurutrólí tanában eléggé kifejti, — a hurutári járvány ra­gályának fölvételi gócai (focus) az orrüreg, torok, gög, légcső, hörgők, gyomor és bélhuzam, a mint egyik vagy másik helyen fészkeli magát a ragály, mely gyakorlat igazolta elméletnek magam is követője vagyok. Lényegére nézve az egyszerű hurutról, — mely a takhárlya vérteliségén alapszik (hyperaemia), mit sem különbözik, csupán származási módja, s kóroktani (aetio- logicus) viszonyaira nézve, a mennyiben az egyszerű hu­rutot mindig a változékony légköri hatányoknak (agens) a test felületére, vagy is a bőrrendszerre való kártékony behatása, meghűlés által idézi elő, míg a hurutári ragály­nak fölvételi góca az orr stb. takkártyája lévén, a kór ki­fejlődését mindig gerji fertőzés előzi meg. Hogy ez valóságos tény, eléggé tanúsítja azon körül­mény, mely szerint a hurutári járvány, rövid és ugyanazon idő alatt, egész vidékek lakosainak nagyobb részét meg­lepi. A hurutári járvány származási történetére vonatko­zólag igen érdekes tudni , hogy már Hippocrate s borában is említve van ilynenni járvány; különböző alakú s természetű ugyan e korunkbelitöl, de azon csodálkozni épen nem lehet , ha meggondoljuk, miszerint már csak a mi idönkbeli járványok is, az eredetitől igen nagyon el­tértek, mind alakjok, — mind természetök, mind kül- és belterjüségökre nézve a különféle járványi s helyi viszo­nyok és más küllégi hatányok befolyása által. *) Ideje már, hogy a gyakorló (practicans) nevezettel fölhagyjunk, és helyette a gyógytudor (medicus praetious) nevet használjuk.**) **) Eddig tudor annyit jelentett mint: Doctor — akadémiai rangot és címet, de nem azt, hogy ily ranggal bíró egyén tu­dományát gyakorlatilag is érvényesíti, p. gyógyít; erre a szó e . származása sem látszik feljogositni. S z e r k. Igen érdekes tudnunk, hogy e járvány történeti leí­rásának bölcsőjét a 14. században kereshetni, a mikor dél­kelettől, észak nyugatfelé tartó irányt vön és egész Eu­rópát dühöngve bejárta. Az 1557-ki járvány még terje­delmesebb volt. Ázsiából Európába s később Amerikába is átvándorolt. Késő ősszel tört ki, s tartott következő egész télen, tavaszon és nyáron , nem kiméivé életkort, ivart (sexus), egyiránt dühöngött hegyes, lapályos és pos- ványos vidékeken Az 1580—ki hurutári járvány délke­letről északnyugatfelé egész Ázsiában , Áfrikában és Európában elterjedt; különösen romboló erővel dühöngött ekkor honunkban is. — Európában borzasztó kiterjedésű volt az 1729. és 1736—ki hurutár. Több iró bizonyítása szerint öt holnap alatt ellepte Orosz-, Lengyel-, Magyar-, Német-, Svéd- és Dánországokat. Az 1762—ki — 1775- diki járvány bejárta szintén Európának nagyobb részét. Az eddig említett járványok közt mind bel-, mind külterjére nézve első helyen áll az 1782—ki, mely Orosz országban kezdődvén, bejárta Svéd-, Dán-, Német-, Holland-, Francia-, Olasz-, Spanyol-, Portugal- és An­golországokat, sőt honunkban is uralkodott, különösen Bor­sod megyében is miről Dr. Benkö akkori megyei főor­vos havi tudósításaiban említést tesz *). 1831-ben 1833- ban Párist látogatta meg, és a Cholerát követvén minde­nütt ugyanazon irányt tartotta meg. Az 1837—diki járvány, utónyamaira nézve korunkig legemlékezetesebb. Uralkodott Európában, Ázsiában, A- frikában és a halandóság igen nagy volt ; még a kutyákon és lovakon is valódi hurutos bántalom ütött ki. Pontos leírását a hurutári járványnak csak ezen idő óta bírjuk **), mely időtől kezdve ügyfeleink azt nagyobb figyelemre is méltatják. 1837. óta uralkodott e valahol hurutári járvány, megvallom nem tudom. Erre vonatkozó adatok nyomára sehol sem találtam. Lehet, hogy az igen terjedelmes or­vosi irodalomban , csekély figyelmemet kikerülte, mely hiányt az 1857/8-iki járványról, hitem szerint, nem utolsó írván honunkban , más valaki pótolni fogja. Az 1857/8-ban uralkodott hurutári járvány, a mivel- tebb világrészek mely helyeit foglalta legyen el : őszin­tén megvallom, — hogy e tárgyról mit sem olvasván ed­*) Medicinische Ephemeriden aus dem lateinischen übersetzt von Jos. Eyerel. *¥) Gluge. Die Influenza oder Grippe nach den Quellen historisch­pathologisch dargestellt. Preisschrift Minden 1837. JtEásodé^i folyam.

Next

/
Thumbnails
Contents