Orvosi Hetilap, 1859. május (3. évfolyam, 18-22. szám)

1859-05-01 / 18. szám

281 282 Felnőttekben főleg a végtagok és törzs feszítő oldalán mákszemnyi apró, a kérgesedett bőrrel azon- szinü bibircsók támadnak a kissé barnult és kergese- dett bőrön (melyeket apróságuk miatt könnyebb ta­pintani mint látni); daczol a gyógykezeléssel; a tür- hetlen viszketés — kivált éjjel — sebhesztö vakarásra unszolja s nem hagyja aludni a beteget Yiszketeg (prurigo). 5) A göcsös máskép gumacsos bőr- bajok (morbi eutaneituberulosi); se nem fájnak, se nem viszketnek, mig göcsalak- jokat megtartják. A göcsök (tuberula), különállók, egyszinüek a szabályos bőrrel; a homlokon, állcsúcson, orron, tar­kón és háton, úgymint a faggyumirigyek szokványos lelhelyein legsűrűbben mutatkoznak; a bőr a göcsök táján fényesded, csuszamlós a lobizgatott faggyumiri­gyek nagyobb mennyiségű váladékától ; idestova faggyucsikok (comedones), sokszor genytüszök lát­szanak . . G-öcsöszsírtüszeg (akne tu­berosa). A göcsök összefolynak, dudorokat képeznek, mindenkor vörös-szinezetüek, itt-ott visszértágula­tokkal (teleangiektases) vannak átszőve; kedvencz he­lyűk az orrcsúcs, orrszárnyak s a pofok B or virágos zsír tüszeg (ak­ne rosacea). A szőrtüszök meg lobosodnak ; a göcsök tehát a szakáll bajusz stb. szálainak alapján támadnak , s ugyanitt csakhamar genytüszöket, szőrhullást ered­ményeznek . Szörtüszeg (sykosis). A göcsök fanosodás idején, legtöbb esetben az ábrázaton kivált az orr porczsövényén vagy csúcsán támadnak; a bőr a támadás helyén beszűrődött, ér- mécztelen, barnavörös, s mint ilyen majd egyenletes foltokat (foltos alak), majd összecsoportosuló göcsö- ket (göcsös alak), később pedig ezek helyén emésztő fekélyeket (fekélyes alak) mutat; a fájdalom fekély e- déssel együtt kezdődik; elpusztitja a lágyrészeket s a porczokat, de a csontot nem bántja (különbség a rák­tól) ; álképlet . K ö z ö n s é g e s b ö r far kas (lu­pus vulg. Willani). A göcsök soha se másutt mint az arczon, kivált a pofokon és orrhálon fészkelnek; a göcslepte bőr szá­raz, érdes , fölszinüleg beszűrődött, és a raj tál evő göcsökkel együtt vörös, a göcsök sűrűén telepednek egymás mellé , s összeforradván tetemesb kidomboro- dásokat alkotnak ; a göcslepte bőrvörösség hasonlit alakra nézve kiterjesztettszárnyu lepkéhez , a lepke testének az orrvörösség, szárnyainak a kétoldali pof- vörösség felelvén meg; a göcsök sohasem fekélyednek, E kórvegynélküli, fanosodott—fiatalkori börbaj több­nyire leányokban jő elő; idült lobos körfolyamaton alapszik . . Göcs-sömör (lupus erythema­todes Cazenavei.) A poklosságot vagyis a görögökének nevezett elefántbört s egyéb nálunk soha elő nem jövő göcsös börbajokat mellőzzük. 6) A bőrnek állatélödiek által oko­zott rendellenességei (Morbi cutanei per parasitas animal es=epizoa provocati). A törzs- és végtagok hajlitó izmainak oldalán, az ujjak fólszinének belsején, az emlők körött, az iilvá- gányban. stb. támadnak mákszemnyi hólyagos ák (vesiculae) vagy tüszöcsú^sú bibircsók (papulae phlyktaenula notatae — ez által különbözik e küteg a dobrocztól—), vagy kisebb-nagyobb genytüszök (pustulae) alapbeszürődöttség nélkül (az alapbeszürö- dés hiánya által különbözik e küteg a genybúbtól), sőt néha mind a három alak együtt mutatkozik; a hólyag- csák, bibircsók vagy genytüszök között látszanak a külhám alatti csatornácskák rovatai, a küteg lény tani oka a rühatka (Krätzmilbe, acarus scabiei); a be­tegnek bőre folyton viszket, e viszketést növeli az ágy melege . . Rüh (scabies). A bőrnek azon rendellenességeit, melyeket a tet- vek (pediculi), bolhák (pulex irritans) , poloskák (ci­mex lectularius), szúnyogok (culex pipiens) sajátszerii szurkálásaik által, a hernyók, hangyák pedig hangya­savas nedvükkel okoznak, kiki ismeri. — A darazsak, méhek, kolumbáczi szúnyog (simulia maculata), kol- lancs (ixodes ricinus) szúrásaik által néha terjedtebb, a szúrás környékét is ellepő lobot idéznek elő. — Az ázsiaiak medinai börkukacza (filaria medi- nensis), részletes nyirkedénylob vagy szintén börlob jeleit külöli. — Az emberbör faggyumirigykéiben fészkelő tüszatka (acarus folliculorum) semmi jelét sem adja mirigybenlétének, legfólebb itt-ott faggyu- csíkokat mutogat a bőrön. 7) A bőrnek növényélödiek által oko­zott rendellenességei (morbi cutanei per parasitas vegetante s-p hytozoa provocati). A hajfürtös fejen részint szalmasárga , részint szennyes-szürke, erősen a fejbőrhöz tapadó kérgecsek látszanak , melyek körömmel helyeikből kikapartat­ván , mekkoraságuk- és dombordad alakjokra nézve hasonlitanak a rákszemhez, a hely pedig, honnan a rákszemalaku kérgecs elmozdittatott, kicsinyben a csészének homordad alakjára emlékeztet; a haj lefosz- lik; a bántalmazott hajfürtös fej penész-szagot áraszt; a fej kóros kérgecsei górcső alatt Schönlein acho- r i o n nevű gombájának csirnyéit (csirnye-spori) ábrá­zolják . . Lép var (favus). A haj- vagy szőrszálak krajczár — egész tallér - nyi területenkint derékban töredeznek le; e szerint az ily hajcsoportok úgy látszanak, mintha a hajak le vol­nának e helyütt vagdalva; a letöredezett hajak alap­ján pikkelyek halmazódnak össze, ezek alatt a fejbőr vörös ; mind a letört hajszálakban , mind a börlepte pikkelyekben górcső alatt a trichophyton ton­surans nevű gombának szálcsirnyéire (sporidia) is­merünk ; gyermekeknél gyakori Yedlesztö sömör (herpes tonsurans Cazenavei-porrigo scutulata Willani-tinea ton- dens Mahoni). A haj — vagy szőrszálak lencse — egész tallér- nyi területekben gyökeröknél töredeznek ki úgy, hogy a bántalmazott helyeken semmi haj sem látszik, mint-

Next

/
Thumbnails
Contents