Orvosi Hetilap, 1859. május (3. évfolyam, 18-22. szám)
1859-05-01 / 18. szám
Felnőttekben főleg a végtagok és törzs feszítő oldalán mákszemnyi apró, a kérgesedett bőrrel azonszinű bibircsók támadnak a kissé barnult és kérgesedett bőrön (melyeket apróságuk miatt könnyebb tapintani mint látni); daczol a gyógykezeléssel; a türhetlen viszketés — kivált éjjel — sebbesztő vakarásra unszolja s nem hagyja aludni a beteget Viszketeg (prurigo). 5) A göcsös máskép gumacsos bőrbajok (morbi eutaneituberulosi); se nem fájnak, se nem viszketnek, mig göcsalakjukat megtartják. A göcsök (tuberula), különállók, egyszinüek a szabályos bőrrel; a homlokon, állcsúcson, orron, tarkón és háton, úgymint a faggyumirigyek szokványos lelhelyein legsűrűbben mutatkoznak; a bőr a göcsök táján fényesded, csuszamlás a lobizgatott faggyumirigyek nagyobb mennyiségű váladékától ; idestova faggyucsikok (comedones), sokszor genytüszök látszanak . . Göcsös zsírtüszeg (akne tuberosa). A göcsök összefolynak, dudorokat képeznek, mindenkor vörös szinezetűek, itt-ott visszértágulatokkal (teleangiektases) vannak átszőve; kedvencz helyük az orrcsúcs, orrszárnyak s a porok Bor virágos zsír tüszeg (alne rosacea). A szőrtüszök meg lobosodnak ; a göcsök tehát a szakáll bajusz stb. szálainak alapján támadnak , s ugyanitt csakhamar genytüszöket, szőrhullást eredményeznek . Szőrtüszeg (sykosis): A göcsök fanosodás idején, legtöbb esetben az ábrázaton kivált az orr porczsövényén vagy csúcsán támadnak; a bőr a támadás helyén beszűrődött, érmésztelen, barnavörös, s mint ilyen majd egyenletes foltokat (foltos alak), majd összecsoportosuló göcsöket (göcsös alak), később pedig ezek helyén emésztő fekélyeket (fekélyes alak) mutat; a fájdalom fekélyedéssel együtt kezdődik; elpusztítja a lágyrészeket s a porczokat, de a csontot nem bántja (különbség a ráktól) ; álképlet : Közönsé g es bőrfarkas (lupus vulg. Willani). A göcsök soha se másutt mint az arczon, kivált a porokon és orrháton fészkelnek; a göcslepte bőr száraz, érdes , felszínüleg beszűrődött, és a rajtalevő göcsökkel együtt vörös, a göcsök sűrűen telepednek egymás mellé , s összeforradván tetemes kidomborodásokat alkotnak ; a göcslepte bőrvörösség hasonlít alakra nézve kiterjesztett szárnyú lepkéhez , a lepke testének az orrvörösség, szárnyainak a kétoldali porvörösség felelvén meg; a göcsök sohasem sekélyednek. E kórvegynélküli, fanosodott—fiatalkori borbaj többnyire leányokban jő elő; idült lobos körfolyamaton alapszik . . Göcs-sömör (lupus erythematodes Cazenavei.) A poklosságot vagyis a görögökének nevezett elefántbőrt s egyéb nálunk soha elő nem jövő göcsös bőrbajokat mellőzzük. 6) A bőrnek állatelédiek által okozott rendellenességei (Morbi cutanei per parasitas animalest epizoa provocati). A törzs- és végtagok hajlító izmainak oldalán, az ujjak felszínének belsején, az emlők között, az ülvágányban, stb. támadnak mákszemnyi hólyagos ák (vesiculae) vagy tüszőcsúcsú bibircsók (papulae phlyktaenula notatae — ez által különbözik e küteg a dobrocztól—), vagy kisebb-nagyobb genytüszök (pustulae) alapbeszűrődöttség nélkül (az alapbeszűrődés hiánya által különbözik e küteg a genybábtól), sőt néha mind a három alak együtt mutatkozik; a hólyagcsák, bibircsók vagy genytüszök között látszanak a külhám alatti csatornácskák rovatai, a küteg lénytani oka a rühatka (Krätzmilde, acarus scabies); a betegnek bőre folyton viszket, e viszketést növeli az ágy melege . . Rüh (scabies). A bőrnek azon rendellenességeit, melyeket a tetvek (pediculi), bolhák (pulex irritans) , poloskák (cimex lectularius), szúnyogok (culex pipiens) sajátszerű szurkálásaik által, a hernyók, hangyák pedig hangyasavas nedvükkel okoznak, kiki ismeri. — A darazsak, méhek, kolumbáczi szúnyog (simulia maculata), kollancs (ixodes ricinus) szúrásaik által néha terjedtebb, a szúrás környékét is ellepő lobot idéznek elő. — Az ázsiaiak medinai bőrkukacza (filaria medinensis), részletes nyirkedénylob vagy szintén bőrlob jeleit külöli. Az emberbőr faggyumirigykéiben fészkelő tüszatka (acarus folliculorum) semmi jelét sem adja mirigybenlétének, legfelebb itt-ott faggyucsíkokat mutogat a bőrön. 7) A bőrnek növényelediek által okozott rendellenességei (morbi cutanei per parasitas vegetante sphytozoa provocati). A hajfürtös fejen részint szalmasárga , részint szennyes-szürke, erősen a fejbőrhöz tapadó kérgecsek látszanak , melyek körömmel helyeikből kikapartatván , mekkoraságuk és dombordad alakjokra nézve hasonlitanak a rákszemhez, a hely pedig, honnan a rákszemalakú kérgecs elmozdittatott, kicsinyben a csészének homordad alakjára emlékeztet; a haj lefoszlik; a bántalmazott hajfürtös fej penészszagot áraszt; a fej kóros kérgecsei górcső alatt Schönlein achoron nevű gombájának csirnyéit (csirnye-spori) ábrázolják . . Lép var (favus). A haj- vagy szőrszálak krajczára egész tallérnyi területen kint derékban töredeznek le; e szerint az ily hajcsoportok úgy látszanak, mintha a hajak le volnának e helyütt vagdalva; a letöredezett hajak alapján pikkelyek halmozódnak össze, ezek alatt a fejbőr vörös ; mind a letört hajszálakban , mind a bőrlepte pikkelyekben górcső alatt a trichophyton tonsurans nevű gombának szálcsirnyéire (sporidia) ismerünk ; gyermekeknél gyakori fedlesztő sömör (herpes tonsurans Catenavei-porrigo scutulata Willanitinea tendens Mahoni). A haj — vagy szőrszálak lencse — egész tallérnyi területekben gyökereknél töredeznek ki úgy, hogy a bántalmazott helyeken semmi haj sem látszik, mint