Orvosi Hetilap, 1859. május (3. évfolyam, 18-22. szám)
1859-05-01 / 18. szám
‘283 ha e helyek le volnának borotválva; górcső alatt szintén Schönlein a chorionjának csirnyéivel találkozunk . . Tarló hal moly (porrigo decalvans Willani alopecia areata Cazenavei - phyto-alopecia Gruby). A bőr kisbiáma legtöbbnyire a törzsön sárgás — egész barnaszínü pikkelyekkel fedezik be ; e színezett pikkelyek vagy egyenkint szétszórva vagy terjedt helyeken egymást érve mutatkoznak ; a körömmel levakart pikkelyek alatt a bőr szabályos ; enyhén viszket ; górcső alatt e gombafaj edényszövezetének túlnyomó mennyiségű szálaira (filamenta thalli) akadunk . . Sokszinü koroag (pityriasis versicolor). (Vége köv.) —mn— TOROKGYÍK (Croup) KÖRÜLI GYÓGYELJÁRÁS átalában és különösen a párisi gyermekkórházban. Közli Dr. Palay jelenleg Párisban. (Vége.) Ill Az utó bánásról. „Ha az ember a légcsőbe jutott, az igazat mondva, nem sokat tesz mi módon jutott oda, hogy a műtét többé vagy kevésbbé ügyesen történt , többé kevésbbé gyorsan, utóvégre mindegy, csakhogy a nagy vérzést kerülte legyen ki, mivel a vérveszteség igen kellemetlen befolyású a műtétekre. — Hátra van a kezelés kérdése , ezen kérdés orvosi és oly nagy jelentőségű, hogy mig némelyek minden betegeiket elvesztik, mások gyakran csak felét“ (Trousseau, Archives gener. 1855.) Nem csekély szerepet játszik az utóbánál. És ez nem csak a rendelt orvosságok pontos beadásában áll, hanem a minden perczben figyelemmel tartásban. Ezért a városi betegeket naponként gyakrabban meg kell látogatni, s a körüllevőket jól betanítani a csőveli bánásra , annak kiverésére ha megtelik, s ismét visszahelyezésére stb. míg a kórházban erre nincs szükség, ha egyszer jól be lett tanítva a betegápolónő a szükséges eljárásra. Ha a műtét végrehajtatott, azaz a cső behelyeztetett, leköttetett és gazzal beboríttatott, néhány korty czukros bor adatik a betegnek. Ha ájulásra hajlandó, ha a végtagok hidegek , mustár tészta tétetik az alsó végtagra , a mell szárazon vagy eczettel dörgöltetik. Igen jó hatású néhány csepp czitromlé a szájba cseppentve, mi a betegnek tetszik. Igen gyakran a műtét után nem sokára álom lepi meg a sok ideig nem aludt s műtét által elgyengült gyermeket. Ezt gátolni kell mindaddig míg a légzés , vérforgás és test melegsége rendesen helyre állt, mert különben rosz következésű lehet. Minden szórakoztatást és izgatást meg kell kisérteni a gyermek ébrentartására 1—2 óráig. Bárminő legyen a sebállapotja, légsavas ezüstéleggel érinteni kell , az első 3—4 napon oly czélból, — hogy a kártyás izzadmánynak itteni lerakodása gátoltassék. A légzés a csövön át is oly csendes tartozik lenni mint rendes állapotban ; ha lármás , arra mutat, hogy akadály van az érccsőben ; ekkor a belsőt ki kell húzni és kitisztítani, kimosni s ismét visszahelyezni. Ezt szabály szerint ismételni kell mindenkor, minden két vagy három órában a nélkül, hogy a gyermek álma zavartassák. Hogy az álhártya kiüríttessék , legokosabb a csövet idejekorán s elég gyakran változtatni. Az első változtatás történhetik 24 órával a műtét után , néha hasznos sőt szükséges azt előbb tenni. Megtörténhetik ugyanis , hogy 12 — 24 órával a műtét után a cső által visszatartott álhártyák nem üríttethetvén ki, oly erős fuldoklást idéznek elő, hogy a gyermek élete elvész, ha hirtelen segély nem érkezik. Egy 3 éves kisleánynál 16 órával a műtét után oly erős fuldoklás állott be, hogy az ápolónő maga távolította el a csövet, erős köhögési roham után a kis beteg egy igen erős, egész tölcsért képező álhártyát vetett ki és meggyógyult. — Több hasonló eset adta magát elő a fiuknál is. — Csak azon esetben kell az első változtatást későbben tenni , ha a műtétesnél nagyobb fokú vérzés volt, mivel itt könnyen újra vérzés állhat be. Az első változtatásnál szükség, hogy a tágító csipesz jelen legyen. Ekkorra már azon csatorna mely a bőr és a légcső között van , meglehetősen képezve van, betöltetve a sebnyílás képzékeny izzadmány által, melyet a bőr, bőralatti sejt szövet és izmok izzadnak; a légcső nyitás még szabad. Ha a gyermek nem fuldoklik a cső eltávolítása után közvetlen, meg kell tisztogatni a sebet. Ha ellenben a sebszélek egymásra feküsznek és elzárják a levegő bejuthatását, ki kell tágitni s a csövet behelyezni. Ezen behelyezés rendesen köhögést idéz elő, mi kedvező az álhártya kivetésére. Ha a köhögés száraz valami sajátszerű rezgéssel van egybekötve, nyilvános jel, hogy a seb környékén álhártya repedt le és kijönni készül. Ily esetben a tágítót benn kell tartani s egy kis béketűrést a beteg és orvos részéről, gyakran álhártya kiürítés és szembetűnő könynyebbülés jutalmaz. Ha a kiürítés magától nem sikerül, az orvos balkézbe fogva a tágítót, jobbjával egy hosszú, görbe Guersant féle csipeszszel felkeresi az álhártyát. Ekkor behelyezi a csövet, a sebszéleket pokolkővel megilletve. Legnagyobb része a műtetteknek kiveti az első változtatáskor a főálhártyát. A többi változtatások napról napra könnyebbek lesznek, ahoz képest a mint a seb jobban alakul és az álhártya ritkábban képződik. A táplálás fő fődolog a műtetteknél, úgy, hogy Trousseau és Guersant állítása szerint, bármily szomorú legyen is a beteg állapota, ha étvágya van, nagy remény lehet gyógyulásához. Az érverés a műtét után apránként erősebb lesz , s nem oly sebes. Később kis izgatottság áll be és erőművi láz csatlakozik a crouppal járóhoz. Ez azonban nem zár ki minden táplálást. Az első nap tej , leves, chokoládé adatik , később táplálóbbak, mint: lágy tojás, hal, csirke, borjúhús, olykor eleget kell tenni a legkülönösebb kívánságoknak, csakhogy a gyermek egyék. Unszolni kell a beteget az étellel, mert legkellemetlenebb körülmény műtétteknél, ha nem akarnak enni, úgy, hogy sokszor fenyegetéshez sőt erőszakhoz is kénytelen nyúlni az ember. Egy 6 éves fiút észleltem, kit csaknem megkellett verni minden evésnél, annyira félt tőle. — Ha a gyermek nagyon erőtelen volna, kína főzet adatik neki s kevés jó véres bor. Különösen vigyázni kell az étel minősége mennyisége és változatosságára, mert a gyermek hamar megunja s azért nem akarja sokszor. — Egy gyermek — ki enni nem akart — 15 nap múlva a műtét után meghalva, a bonczoláskor szembetűnő jeleit mutatta az éhenhalásnak ; igen kicsiny összesugorodott gyomor, kis ujj vastagságú vékony belek, a vastag belek aránylag kicsinyek s üresek. A gyermek nem kapott egyebet (a szülei háznál) mint tejet, melyet megunt. Mint különös bámulatra méltó dolog legyen itt megemlítve, hogy a garatban és szájban levő hártyáé izzadmány, mely a légcsőmetszés előtt aggodalommal tölti az orvost, a műtét után magától elenyészik helybeli szerelés nélkül. Felszerelés. Sokan egészen kizárják a felszerelést a műtét után, mások ajánlják. — Igaz hogy a betegség a műtét után természettel hajlandó a gyógyulásra, mivel helybelileg gát vettetett neki. Azonban a hosszas tapasztalás, mely a gyermekkórházban tett műtéteseknél nyeretett, azt bizonyítja, hogy többen gyógyultak azon műtötték ki azzal, kik belsőleg is szereltettek. Átalában a halvsavas haméleg — chloras kali — használtatik légutakban, ha a tak kiürítés nehezen menne, kermes. — A halvsavas haméleg szörpben vagy nagy mennyiségű vízben adatik naponként 2— 1 nehezék sőt néha több. Hogy váljon halvsavas haméleg használata mellett több 18* 284