Orvosi Hetilap, 1859. június (3. évfolyam, 23-26. szám)

1859-06-05 / 23. szám

Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta­hivatalnál, a szerkesz­tőnél ujfér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. ■ ■ l í­ v l’ol »1 - Tartalom : Elefántkór. Dr. Nagel tanártól. (Folyt.) — Nagyfokú kéztesebzés. Közli Dr. Károlyi S. — Gyógyszertani köz­lemények. Tárcza : Úti töredékek. VI. Lipcse. — Könyvismertetés. Dr. T­ö­r­ö­k J. A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdőinté­zetei. — Vegyesek. — Pályázat. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 fr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 uj krért. Pest, 1859. 23. sz. Junius 5. ELEFÁNTKOR (Elephantiasis). Dr. Nagel kolozsvári tanártól. (Folytatás.) Földrajzi elterjedése (Geog.Verbreitung.) Habár a szóban lévő bőr- és sejtszöveti baj a mérsé­kelt égaljban és Európában mindenütt található, mind­azonáltal főtelepe a sarkkörökön innen esik, és pedig különösen gyakran talál­katik az éjszaki szélesség 2-ik és 12-dik foka között, úgy szinte a nyugati hossz 54 — 57 foka között a Karai - tenger szigetein Suriná­­mon , hol minden 10-dik szenved benne , nem külön­ben Barbadosban (Barbadosláb) Venezuela és új Gra­nada partjain , az Antillákon , főkép azon helyeken, melyek a passat széltől nincsenek védve, s hol a la­kosságnak italul csak tó- és esővize van. Uj-Granadá­­ban csak a parti vidékekre szorítkozik, a fensikokon eltűnik, melyek az ország belsejét képzik, s átengedi helyét a görög elefántkórnak és a golyvának.­­ Az atlanti és a nagy óczeán hosszában a Pachydermia el­terjed éjszaknak és délnek egész a téritő körökig , s Brasiliában otthonos. Ezen körökön innen Ameriká­ban jő elő, de csak szórványosan és nem gyakrabban mint Európában. Afrikában találjuk Senegálban, Go­­lam földön , továbbá délnek Batra tartományban, Si­erra Leone tájékán és a Borsparton, Abyssiniában, Afrika, keleti partja közelében a Moritz szigeten a té­rítő körökön kívül; találjuk még a keleti féltekén alló Egyptomban Rosette és Damiette körül, Maroccóban és Moreában, továbbá Keletindiában, különösen Ben­­gáliában, a Ceylon szigetén Malacca félszigetén, úgy szinte Sandwichs, barátsági , társulati és új kaledóniai szigeteken honos. Mind­ezen pontokon a végtagok ele­­fántkora, úgy szinte a borék ezen kora jő elő, mind­azonáltal ez utóbbinak magyarázhatlan előszeretete van egyes tájakhoz, így különösen gyakran jő elő Egyptomban (Hernia carnosa Prosper Alpinus szerint vagy Sarcocele Larrey szerint). Keletindiában, Brasi­liában szinte igen gyakori, s oly gyakran találkoznak itt herevizkórral (Hydrocele), hogy az ottani észlelők a borék elefántkórát a borékvízkór (Hydrocele) kö­vetkezményének tekintették.­­ A végtagok elefánt­­kórához a boréké is hozzá­járulhat, vagy mindkét végtag egyidejűleg, vagy egymásután megtámadtat­­hatik. Ami a baj kóroktanát (Aetiologie) illeti, a táj­közi hajlam főleg a forró égaljtól és a tenger közelétől függ. Száraz, s faszegény, vagy posványos tájak és lapályok inkább fölkerestetnek általa , mint olyanok, melyek kövér tenyészettel (Vegetatio) s szám­talan folyókkal dicsekhetnek, úgy szinte a magas tá­jak is. A kór kitörése legtöbb esetben az esőzéssel esik össze s ennek folytán váltólázszerűen, 4 — 6 heti idő­közönként gyakran ismételtetnek a rohamok, továbbá az uralgó hideg, hirtelen kelő szelek, az álló vizek kigőzölgései (Nildelta) a szembe szökő napkő és esti hideg közti hirtelen változás kedvezően hatnak táma­dására ; mindazon mozzanatok melyek alatt közönsé­gesen a váltólázak erednek; az idegenek az arab ele­fántkór gyakori támadási helyein való hosszabb tartóz­kodás által a kóros hajlamot ehhez szintúgy megnye­rik, mint az a váltóláznál történni szokott. A faj (Ro­cén) különbség nincs valami különös befolyással, mert nem csak feketék és színesek, hanem fehérek is, kik a trópusok alatt születtek , vagy itt hosszabban időz­nek , e bajnak alá vannak vetve. A fehérek azonban ritkábban támadtatnak meg, ez azonban hihetőleg a jobb egészségi ápolásban , a jobb életmódban s azon gondosságban fekszik, melylyel a baj elöhaladásának gátat vetni igyekeznek, miért is e baj égaljunk alatt kizárólag csak a szegényebb munkás­osztályt támadja meg. Jóllehet az életmód és kényelem bizonyosan e bajjal okbeli viszonyban áll , mindazonáltal csupán az élelmi­szerek természetéből erre következtetést vonni nem lehet. A disznóhús élvezete — Duchassaing sze­rint— csak jogtalanul vétetett kóroktani mozzanatnak, mert a szegény zsidók az Antillákon szintúgy alá van­nak vetve e bajnak, mint a keresztyének ; ezenkívül a fekete rabszolgák a franczia Antillákon majdnem csupán növényi élelemmel tartatnak , mégis gyakran szenvednek elefántkórban , végre maguk a mohámé-

Next