Orvosi Hetilap, 1859. június (3. évfolyam, 23-26. szám)

1859-06-05 / 23. szám

_1_ Pest, 1859. 23* sz. Junius 5. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 kr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlem-nvek és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltéinek soronként 14 uj krért. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesz­tőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-ntcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Tartalom : Elefántkór. Dr. Nagel tanártól. (Folyt.) — Nagyfokú kéztősebzés. Közli Dr. Károlyi S. — Gyógyszertani köz­lemények. Tárcza : Úti töredékek. VI. Lipcse. — Könyvismertetés. Dr. T ö r ö k J. A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdőinté­zetei. — Vegyesek. — Pályázat. ELEFÁNTKOR (Elephantiasis). Dr. Nagel kolozsvári tanártól. (Folytatás.) Földrajzi elterjedése (Geog.Verbreitung.) Habár a szóban lévő bőr- és sejtszöveti baj a mérsé­kelt égaljban és Európában mindenütt található, mind­azonáltal főtelepe a sarkkörökön innen esik, és pedig különösen gyakran talál tátik az éjszaki szélesség 2-ik és 12-dik foka között, úgy szinte a nyugoti hossz 54 — 57 foka között a Karai b tenger szigetein Suriná- mon , hol minden 10-dik szenved benne , nem külön­ben Barbadosban (Barbadosláb) Venezuola és uj Gra­nada partjain , az Antillákon , fökép azon helyeken, melyek a passat széltől nincsenek védve, s hol a la­kosságnak italul csak tó- és esővize van. Uj-Granadá- ban csak a parti vidékekre szorítkozik, a fönsikokon eltűnik, melyek az ország belsejét képzik, s átengedi helyét a görög elefántkórnak és a golyvának. — Az átlánti és a nagy Oczeán hosszában a Pachydermia el­terjed éjszaknak és délnek egész a téritő körökig , s Brasiliában otthonos. Ezen körökön innen Ameriká­ban jő elő, de csak szórványosan és nem gyakrabban mint Európában. Afrikában találjuk Senegálban, Go- lam földén , továbbá délnek Batra tartományban, Si­erra Leone tájékán és a Borsparton, Abyssiniában, Afrika, keleti partja közelében a Móritz szigeten a té­rítő körökön kívül; találjuk még a keleti féltekén alsó Egyptomban Rosette és Damiette körül, Maroccóban ésMoreában, továbbá Keletindiában, különösen Ben- gáliában, a Ceylon szigetén Malacca félszigetén, úgy szinte Sandwichs, barátsági , társulati és uj kaledoniai szigeteken honos. Mind ezen pontokon a végtagok ele- fántkóra, úgy szinte a borék ezen kora jő elő, mind­azonáltal ez utóbbinak magyarázhatlan előszeretete van egyes tájakhoz; igy különösen gyakran jő elő Egyptomban (Hernia carnosa Prosper Alpinus szerint vagy Sarcocele Larrey szerint), Keletindiában, Brasi­liában szinte igen gyakori, s oly gyakran találkoznak itt herevizkórral (Hydrocele), hogy az ottani észlelők a borék elefántkórát a borékvízkór (Hydrocele) kö­vetkezményének tekintették. — A végtagok elefánt- kórához a boréké is hozzá járulhat, vagy mindkét végtag egyidejűleg, vagy egymásután megtámadtat- hatik. Amié baj kóroktanát (Aetiologie) illeti, a táj köri hajlam főleg a forró égaljtól és a tenger közeiétől függ. Száraz, s faszegény, vagy posványos tájak és lapályok inkább fölkerestetnek általa , mint olyanok, melyek kövér tenyészettel (Vegetatio) s szám­talan folyókkal dicsekhetnek, úgy szinte a magas tá­jak is. A kór kitörése legtöbb esetben az esőzéssel esik össze s ennek folytán váltólázszerüen, 4 — 6 heti idő­közönként gyakran ismételteinek a rohamok; továbbá az uralgó hideg, hirtelen kelő szelek, az álló vizek kigőzölgései (Nildelta) a szembe szökő naphö és esti hideg közti hirtelen változás kedvezően hatnak táma­dására ; mindazon mozzanatok melyek alatt közönsé­gesen a váltólázak erednek; az idegenek az arab ele­fántkór gyakori támadási helyein való hosszasb tartóz­kodás által a kóros hajlamot ehhez szintúgy megnye­rik, mint az a váltóláznál történni szokott. A faj (Rá­cén) különbség nincs valami különös befolyással, mert nem csak feketék és szinesek, hanem fehérek is, kik a trópusok alatt születtek , vagy itt hoszzabban időz­nek , e bajnak alá vannak vetve. A fehérek azonban ritkábban támadtatnak meg, ez azonban hihetőleg a jobb egészségi ápolásban , a jobb életmódban s azon gondosságban fekszik, melylyel a baj elöhaladásának gátat vetni igyekeznek, miért is e baj égaljunk alatt kizárólag csak a szegényebb munkás-osztályt támadja meg. Jóllehet az életmód és kényelem bizonyosan e bajjal okbeli viszonyban áll : mindazonáltal csupán az élelmi szerek természetéből erre következtetést vonni nem lehet. A disznóhus élvezete — Duchassaing sze­rint— csak jogtalanul vétetett kóroktani mozzanatnak, mert a szegény zsidók az Antillákon szintúgy alá van­nak vetve e bajnak, mint a keresztyének ; ezenkívül a fekete rabszolgák a franczia Antillákon majdnem csupán növényi élelemmel tartatnak , mégis gyakran szenvednek elefántkórban , végre magok a mohámé­Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász. ■ ■ í í-v l’ol »1 -

Next

/
Thumbnails
Contents