Orvosi Hetilap, 1859. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1859-07-03 / 27. szám

Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL: Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. ■ Iai*ni:i«II 1^. é­vfolyam. Tartalom: A közállomány sejtjeiről élettani szempontból. Néhai Eckstein Frigyes orvos tudortól. — Tinct. thrujae occidentalis fügölyök ellen , Varga Zsigmond orvos tudortól. Tárcza: A gyógyszerek árszabása körül. Müller Bernát gyógyszerésztől. — Lapszemelvény. Bujasenyves fogak és bujafenyves szarulok. — Orvosi jelentés a pesti sz. gyermekkórház 1858. évi működéséről. Dr. B­ó­k­a­i J. főorv. — Vegyesek. — Pályakérdés. Pest, 1859. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 kr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők* Hirdetések közöltéinek soronként 14 uj kvért. 27. SZ. Julius 3. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesz­tőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya­ utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. A KÖZÁLLOMÁNY SEJTJEIRŐL ÉLETTANI szempontból. (Über die Bindesubstanzzellen in physiologischer Beziehung.) Néhai Dr. Eckstein Frigyestől. *) A közállomány elemi részei a sejtek az ide tar­tozó szövetek minden csoportozatánál nagy összhang­zást mutatnak kifejlődésük különböző állapotában , úgy szinte élettani jelentőségükben is; mindazonáltal némi eltérések is jönek elő , miért röviden egyenként fogjuk azokat taglalni. A) Szövettanilag. 1) Kötszövet — Bindegewebe. A Müller János által „kötszövet“-nek (előbb sejtszövet, Zellgewebe, textus cellularis) nevezett ál­lomány azon szürkés-fehér , lágy, nedves, majdnem tapadós igen nyújtható és érmészes anyag, mely nem­* csak az egyes szervek közötti űrt tölti ki, valamint a test kü­lső és belső felületének védhüvelyeként szolgál, hanem a mely az egyes szerveket létesítő alkatrésze­ket is egymással egyesíti, a szövetelemek közötti hé­zagokat, melyek a legkülönbözőbb élettani rendelte­­tésűek lehetnek, mint ragasz (Cement) kitölti, s mint­­egy ágyául szolgál az edényeknek és pedig nem csak ezek nagyobb ágainak, hanem a legutolsó hajszálnyi elágazásoknak is, melyek a szerveket, a lényeges alak­elemeket — Formelemente — vagy ezek csoportjait körül­hálózzák. Virchow lángeszű természetbúvárnak köszön­jük mindenek előtt a közszövetben előjövő elemek va­lódi jelentőségének tiszta megfejtését; s ez irat folytán az ő észleleteit és nézeteit követendjük, csak röviden említvén meg ama jó ideig tartó s épen föl nem frisitő harczot a kötszövetsejtek létezése felöl, s hogy a kö­zönséges kötszövet alap­­­állományának csikolata (Streifung) származik-e az előképzett rostoktól (prae­­formirte Fibrillen), vagy pedig csak annak finom fe­­dőzetétől? Virchow bizonyitá be legelső, hogy az érett köt­szövetben is magtartó s­ej­tt­e­l (kernhaltige Zel­len) van dolgunk. Arra tett ugyanis figyelmessé, hogy a kötszövet főzése által minden rostozat, csikolat és szemcsézet eltűnik, s egy kennekében teljesen hason­­nemű (homogen) állománynyá változtatik, a­mely mesterségesen finom rostokká többé nem osztható föl, mely azonban magtartó sejteket és elszigetelt vagy egybenyíló (anastomisk­ende) sejtnyúlványokat mu­tat. Ezen sejtek és sejtnyí­ványok tehát a főzésnek ellentállanak, míg a köztök találtató redőzött vagy szemcsés sejtközi állomány (Intercellularsubstanz) ezen kezeléssel először hasonnemű lesz, később egé­szen feloldódik. A kötszövetsejtek — kötszövettestecsek (Binde­­gewebskörperchen) Virchow szerint — eredetileg az első ébrényi (embryonal) időszakban gömbö­lyű alakkal bírnak (1. Kölliker Handb. d. Grewebl. Leipz, 1855. 55. lap.) melyet a Kölliker-féle nyákszö­vetben (Schleimgewebe) s a legtöbb porczban meg is tartanak. Ezen ébrényi (embryonal) gömbölyű alak­ból a kötszövetsejtek orsó- és csillag­idomba mennek át, mint ezt legvilágosabban az inaknál, s az emlősök ébrényeinek szalagaiban észlelhetni, melyeknél leg­előbb is egészen gömbölyű képletsejtekből (Bildungs­zellen) állanak, s csak azon időszakban midőn a ha­­rántcsikó izomrostok (quergestreifte Muskelfasern) képződnek (a második hónapban), orsó idomuak lesz­nek (1. Kölliker m. h. 77. 1.) s mint úgynevezett far­­kazott kötszövetsejtek tűnnek elő; — mint ezt továb­bá Schwann észleletei az edények fejlődése módjá­ról a csirhólyagban (Reimblase) tanúsítják, hol a haj­száledények egyszerű gömbölyű ébreny - sejtekből származnak, melyek csillagszerűen megnőnek s egy­ *) Boldogult ügyfelünk szakadatlan figyelemmel s a legélénkebb részvéttel követvén tudományunk fejlődését, azon fontosságnál fogva mely jelenben a sejteknek élet- és kórtanilag tulajdonit­­tatik, az idevágó buvárlatokat mindkét irányban összeállítani , a magyar orvosi közönséggel közölni akarta ; folyton súlyos­­buló betegsége daczára a jelen első élettani részt el is végzé, de a másiknak kidolgozása közben fájdalom­­ a halál lepte meg. — Béke a fáradhatlanul törekvő férfiú hamvaira ! Sz.

Next