Orvosi Hetilap, 1859. július (3. évfolyam, 27-31. szám)

1859-07-03 / 27. szám

27. SZ. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 kr, egészév 9 fr* vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők* Hirdetések közöltéinek soronként 14 uj krért. Pesl, 1859. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesz­tőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-utcza 12-dik szám. Julius 3. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász. ■ Iai*ni:i«Ií 1^. é-vfolyam. Tartalom: A kötállomány sejtjeiről élettani szempontból. Néhai Eckstein Frigyes orvos tudortól. — Tinct. tlrujae occidentalis fügölyök ellen , Varga Zsigmond orvos tudortól. Tárcza: A gyógyszerek árszabása körül. Müller Bernát gyógyszerésztől. — Lapszemelvény. Bujasenyves fogak és bujasenyves szarulob. — Orvosi jelentés a pesti sz, gyermakkórház 1858. évi működéséről. Dr. B ó k a i J. főorv. — Vegyesek, — Pályakérdés. A KÖTÁLLOMÁNY SEJTJEIRŐL ÉLETTANI szempontból. (Über die Bindesubstanzzellen in physiologischer Beziehung.) Néhai Dr. Eckstein Frigyestől. *) A kötállomány elemi részei a sejtek az ide tar­tozó szövetek minden csoportozatánál nagy összhang­zást mutatnak kifejlődésük különböző állapotában , úgy szinte élettani jelentőségükben is; mindazonáltal némi eltérések is jőnek elő , miért röviden egyenként fogjuk azokat taglalni. A) Szövettanilag. 1) Kötszövet — Bindegewebe. A Müller János által „kötszövet“-nek (elébb sejtszövet, Zellgewebe, textus cellularis) nevezett ál­lomány azon szürkés-fehér , lágy, nedves, majdnem tapadós igen nyújtható és érméczes anyag, mely nem-* csak az egyes szervek közötti űrt tölti ki, valamint a test kiilsö és belső fólületének védbüvelyeként szolgál, hanem a mely az egyes szerveket létesítő alkatrésze­ket is egymással egyesíti, a szövetelemek közötti hé­zagokat, melyek a legkülönbözőbb élettani rendelte- tésüek lehetnek, mint ragasz (Cement) kitölti, s mint- egy ágyául szolgál az edényeknek és pedig nem csak ezek nagyobb ágainak, hanem a legutolsó hajszálnyi elágazásoknak is, melyek a szerveket, a lényeges alak­elemeket — Formelemente — vagy ezek csoportjait körül hálózzák. Virchow lángeszű természetbúvárnak köszön­jük mindenek előtt a kötszövetben előjövő elemek va­lódi jelentőségének tiszta megfejtését; s ez irat folytán *) Boldogult ügyfelünk szakadatlan figyelemmel s a legélénkebb részvéttel követvén tudományunk fejlődését, azon fontosságnál fogva mely jelenben a sejteknek élet- és kórtanilag tulajdonit- tatik, az idevágó buvárlatokat mindkét irányban összeállítani 8 a magyar orvosi közönséggel közölni akarta ; folyton súlyos- buló betegsége daczára a jelen első élettani részt el is végzé, de a másiknak kidolgozása közben fájdalom ! a halál lepte meg. — Béke a fáradhatlannl törekvő férfiú hamvaira 1 Sz. az ö észleleteit és nézeteit követendjük, csak röviden említvén meg ama jó ideig tartó s épen föl nem frisitö harczot a kötszövetsejtek létezése felöl, s hogy a kö­zönséges kötszövet alap - állományának csikolata (Streifung) származik-e az előképzett rostoktól (prae- formirte Fibrillen), vagy pedig csak annak finom re- dözetétöl? Virchow bizonyitá be legelső, hogy az érett köt­szövetben is magtartó s ej tt e 1 (kernhaltige Zel­len) van dolgunk. Arra tett ugyanis figyelmessé, hogy a kötszövet főzése által minden rostozat, csikolat és szemcsézet eltűnik, s egy bennékében teljesen hason- nemü (homogen) állománynyá változtatik, a mely mesterségesen finom rostokká többé nem osztható föl, mely azonban magtartó sejteket és elszigetelt vagy egybenyíló (anastomisirende) sejtnyúlványokat mu­tat. Ezen sejtek és sejtnylúványok tehát a főzésnek ellentállanak, mig a köztök találtató redőzött vagy szemcsés sejtközi állomány (Intercellularsubstanz) ezen kezeléssel először hasonnemü lesz, később egé­szen feloldódik. A kötszövetsejtek — kötszövettestecsek (Binde- gewebskörperchen) Virchow szerint — eredetileg az első ébrényi (embryonal) időszakban gömbö­lyű alakkal bírnak (1. Kölliker Handb. d. Grewebl. Leipz. 1855. 55. lap.) melyet a Kölliker-féle nyákszö­vetben (Scbleimgewebe) s a legtöbb porczban meg is tartanak. Ezen ébrényi (embryonal) gömbölyű alak­ból a kötszövetsejtek orsó- és csillag idomba mennek át, mint ezt legvilágosabban az inaknál, s az emlősök ébrényeinek szálagaiban észlelhetni, melyeknél leg­előbb is egészen gömbölyű képletsejtekből (Bildungs­zellen) állanak, s csak azon időszakban midőn a ha- rántcsiku izomrostok (quergestreifte Muskelfasern) képződnek (a második hónapban), orsó idomuak lesz­nek (1. Kölliker m. h. 77. 1.) s mint úgynevezett far- kazott kötszövetsejtek tűnnek elő; — mint ezt továb­bá Schwann észleletei az edények fejlődése módjá­ról a csirhólyagban (Keimblase) tanúsítják, hol a haj­száledények egyszerű gömbölyű ébreny - sejtekből származnak, melyek csillagszerűen megnőnek s egy­

Next

/
Thumbnails
Contents