Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1859-09-04 / 36. szám

36» sZi. Pest, 1859. September 4. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 kr. egészév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. űj pénzben. A lapol illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltéinek soronként 14 uj krert. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesz­tőnél uj tér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-utcaa 12-dik szám. ORVOSI HET1LA l> t Tartalom : A recze-leválásnafe (Retina-Ablösung) egy esetéről. (Folyt.) Dr. Hirschlertől. — Bal mozgékony vese. Közli Mr. S a a r y A. községi orvos Dunavecsén. — A korneuburgi mérgezési perben a törvényszéki vegyészek által közlött műleleteknek felvi- lágositása. (Vége.) Közli Kátai Gábor. Tárcza : üti töredékek. Vili. Paris. (Folyt.) X. Y. Z. — — Lapszemelvények. — Vegyesek. — Pályázatok. — A BECZE LEVÁLÁSNAK (Retina-Ablösung) EGY esetéről. Előadta a budapesti orvos-egylet gyűlésében Dr. Hirschler. Folytatás. Nem akarunk itt a levált recze finomabb szövet­tani változásainak tanulmányába ereszkedni , hanem csak átalánosan emlitjük meg azon módositást, mely­nek az ekkép bántalmazott szem alá van vetve. A re­cze leválása rendesen nem marad korlátolva az eredet helyére, hanem a legközelebbi ok további hatása alatt terjed egy vagy két irányban a kerület és középpont felé; az első tömlőhöz csatlakozik egy másik, harma­dik s i. t.; ezen tömlők a látideg eredete felé meg­hosszabbodnak, s a recze, miután az érhártyától egész területében elválasztatott és leemeltetett, még a többi hártyákkal két helyen mindig összefüggésben marad, és pedig a látideg belépte helyén s az óra serrat á-nál. A recze ilyenkor üres kúpot vagy tölcsért képez, melynek hegye hátrafelé, nyilt tág része pedig eléfelé néz és hullámzatos szegélylyel van ellátva, minél fogva azt Arit a convolvulus vi­rágához hasonlónak mondotta. Ezen egy részt kötél- szerüen összezsugorodott tölcsér az, mit szemsorvi bonczolatoknál a leggyakrabban találunk, mint a leg­finomabb szerv leggyöngédebb hártyájának utolsó maradványát. A bántalom, hol kisebb, hol nagyobb sebesség­gel terjed, néha egy ideig megállapodik, s heveny eseteknél is gyakran soká kiméli meg a recze fel­ső és belső részét, úgy, hogy ily betegek csak­nem egészen elpusztult láttehetségnél is soká észre- vehetnek még oly tárgyakat, melyek a bántalmazott szemtől alá és kifelé tartanak. De ha a recze a látideg belépti helye körül leválik, akkor természetesen a vezetés megszakasztásával a világosság érzete is tö­kéletesen elvész , habár a recze egy környi része ép­ségben maradt volna is. A baj első föllépése helyét illetőleg már fölebb mondtuk, hogy azt közönségesen a recze alsó részén találjuk; de több mint valószinü, valamint újabb ész­leletek által már több ízben be is bizonyult , bogy a recze leválását okozó folyadék gyakran eleinte felül vagy más helyen jelenik meg, de csakhamar saját súlyánál fogva aláfelé sülyed, úgy hogy az eredetileg bántalmazott hely már egészben vagy részint meg is gyógyult akkor, midőn az eset észleletünk tárgyává válik. Ezen ténynyel szoros kapcsolatban áll azon ész­lelet, hogy a reczének már is levált része, ha az el­választó folyadék eltávolításával nem sokára ismét ériilésbejön, rendes minőségét újból visszanyerheti. De ha hosszabb leválás következtében mindinkább elhomályosodott, oly másod­lagos változások lépnek föl benne, me­lyek vezetési képességét mindenkorra megsemmisítik. A levált reczeredök környékén szemtükörrel lobos folyamatok világos jeleit láthatni, nevezetesen vörös edénycsomagok alakjában a szem­edények mentében; ezeket G-raefe összhatási lob tüneményeinek tartja , melyeknek a körfolyamatot mintegy korlátolni kellene. — A levált rész színe an­nak átláthatóságától függ, valamint a mögötte lévő folyadék színétől. Hosszabb tartam után közönségesen szennyes-sárga színt észlelünk, melyen az ele­inte még v i 1 á g o s-v őrös szemedények 1 as­sa n k i n t mindinkább elsötétednek s a vér­keringés tökéletes megszűnésével vékony feketés vonalokká válnak, s melyekről, minthogy évek múlva is láthatók, a recze leválást legbiztosabban kórismerhetjük. Valamint a szín úgy a levált részek rezgése és hullámzása is változhatik, mi legközelebb a kiömlött folyadék mennyi- és minőségétől függ, s mint jelen esetünkben láthatni, jó előre nyúló leválásoknál is egészen hiányozhatik. A folyadék mely e leválásokat okozza, kétségkí­vül sok esetben vér, mely az érhártya edényeiből annak belső felületére kiömlik, oly vérzés, mely hol külső sértések, hol kóros folyamatok következtében léphet föl. Épen oly gyakran lehet oka e bajnak s a­Honi és külföldi gyógyászat s kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadő-könyvDyomdász. 3ES i 1^. < é^fol^ram.

Next

/
Thumbnails
Contents