Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1859-09-04 / 36. szám

575 576 vós izzadmány az érhártya hajszáledényeiböl , minek fölvételére minket nemcsak a láttehetségnek rögtöni , minden fájdalom és észrevehető izgatás nél­küli megzavarása jogosit, hanem az érhártya hajszál- edényi rendszerének ilyetén sávos izzadmányokhozi hajlama is. Végre többé kevésbbé merő izzad- mányok és új képletek is idézhetik elő a recze ezen elhelyezését. A támadás ezen utolsó módjára, melynek egészen más körfolyamata van s melynek fölismerése gyógytani tekintetben is igen fontos, ké­sőbb esetünk vázolásánál térendünk vissza. A recze-leválás következményei közül a látte- hetség tökéletes vagy részletes megsem- m i s i t é s é t már említettük; részletes az akkor, mi­dőn a baj az eleinte bántalmazott helyre korlátlódik, mi néha, de igen ritkán történik; tökéletes midőn az egész recze legelébb a látideg belépte körül lassan lassan leválasztatik, s ez a leggyakoribb eset. Már fólebb mondatott, hogy a tökéletes kiépülés csak addig lehető, mig az idegrecze állományában má­sodlagos változások nem jöttek létre , mi könnyen megfoghatólag ritkán fordul elő. — Behatóbb válto­zások lassan, de biztosan jönnek létre; é s a s z e m- teke sorvadásához (atrophia bulbi) vezetnek mindannyiszor, valahányszor egy a recze megett bujálkodó új képlettel nincs dol­gunk, Legelőbb is számos átláthatlan helyek támadnak az üveg testben, oly számosak, hogy sok esetben a vizsgálatnak teljesen hozzá férhetlenné válik az idegrecze. Éhez járul egy későbbi időszakban a hályogképzödés mely előbb a lencse hátsó sarkpontjából indulva ki, csak las- sankint terjed el az egész lencsére és elnézve a már előbb megkeményedett magtól, puha állományt mutat. Mennyire fontos legyen puha hályogoknál az idegrecze működési képességének pontos, még pedig igen pontos és részletes megvizsgálása a műtét előtt: a mondottakból kitűnik , de e helyen csak emlités tárgya lehet. Az idegrecze leválásának oktana, ismereteink je­len állásában két támadási okba foglaltathatik össze. Az egyik már említettet képezik a recze mögötti kiömlések, legyenek azok bárminemüek — tehát egy vis a tergo; a másik ellenkező irányban ható áll areczének rendellenes előre vonatásá­ban a mint ez az üveg test izzadmányainak vagy vérömlényeinek (Extravasate) töpörödésénél előfor­dul és feltünöleg, legújabb időben a tülkhártyán sérülések után létre jövő hegképzödések által. Szintúgy kétségen kívül áll, hogy mindazon állapotok, melyek a szemteke hosszabbodásához vezet­nek, közvetlen eredményül recze-leválásokat hozhat­nak elő (megkülönböztetésül az innen eredő edényhár­tya vérzéstől). — Mindezen viszonyok, melyeket egy ily töredékszerü vázlatban nem tárgyalni de érinteni is alig lehet, ma a szemészetbeni szerfelett érdekes vizsgálatok egyik közép és kiindulási ponfját képezik; mi ez esetben csak átalános átnézetét kívánjuk adni a recze-leválás tanának a mennyiben ez az előttünk levő kóreset megérthetésére szükséges, melynek leírásához füzendjük — minden kényszer nélkül — azon mozza­natait ez állapotnak, melyek eddig érintetlenek ma­radtak. (Folyt, következik.) BAL MOZGÉKONY VESE. (Ren mobilis sinister.) Közli Mr. Saary A. községi orvos Dunavecsén. A magyar orvosi irodalomban a mozgékony veséről ér­tekezlet még nem történt ; noha Oppolzer tanár észleletei szerint, e baj többször fordul elő mint gyanittatik , azért a mozgékony vesét hiven ábrázoló egy kóreset , úgy hiszem mint ritkább tünemény, elég érdekkel birand , s azt nyilvá­nossá tenni kötelességemnek tartom. S. J-né 42 éves, erős, egészséges küllemű földműves- nőhöz ez évi julius 17-én ideg izgatottsággal párosult epés- csorva láza orvoslásáért hivattam. Vizsgálatkor a hasközepe táján egy daganatot találtam , melynek mikénti eredetéről tu­dakozódván, származását így adja elő. Ez előtt 10 évvel tar­tós mezei munka közben épen midőn szénát adott volna fel a boglyára , emeléskor suhogó érzés közt egy daganat csúszott elő a hasába , erre heves szúró fájdalmaktól lepeték meg, me­lyek őt a munka félbehagyására kényszeriték, s négy hétig ágyba fekvő beteg lön; a dag kezdetben fájdalmas vala, de négy hétre orvosi segély nélkül hasbeli fájdalmai megszűnvén a daganat jelenleg érezhető nagyságában megállapodott. Gyer­meket egyet szült még e baja előtt. Bővebbi vizsga követke­zőket mutatott : A hanyattfekvő beteg altestében a bal ágyéktájtól a köl­döktáj felé, csaknem egészen az egyenes hasizom belszéléig felfelé a bordaívig, lefelé pedig a hasközép és hasalattitáj ha­tárvonaláig terjedő daganat van, mely állományára egyenlően kemény, felülete egyenletes sima. Alakjára peteképü, mellső lapja domború , kifelé néző széle élesen boltozott, mely egy felső külső és alsó belső kerekded tompa véggel végződik. — Belszéle vájott, közepén a hasfalakon keresztül az ajkakat né­mileg észlelni lehet, de vizsgálata fájdalmas; különben a da­ganat a test fordulataiban osztozik. A daganat mozgékonyságáról könnyen meggyőződhetni, azonban mozgósítása nem minden irányban egyforma, legsza­badabb mozgási téré a dagnak fölfelé esik a balporczalljba, ek­kor alsó vége a köldökkel egyenlő magasságú ; kifelé nyom­ván a dagot, akkor az az ágyéktájba csusszan, s a beteg kön­nyebbültnek érzi magát, befele pedig csaknem egészen a kö­zéphosszig mozgatható. Mozgósítása egkorlátoltabb lefelé, nevezetesen ha a dag a mélységbe nyomatik, s felső végét le­felé huzzuk , akkor észrevehető , hogy ez irányban mozgása gátolva van , hozzájárulván e kezeléshez rögtön a balcsíptáj szúró , húzó fájdalma, mely a további kísérletet megakasztja. Erős foglalkozásra vagy hosszas testi mozgásra önkéntes fáj­dalmai a balcsiptájon belterjökre rendesen gyarapodnak, s öt ágyba kényszerítik; fájdalmai a beteg állítása szerint meleg eczettel áztatott párrali borogatásra megszűnnek; vizsgálatkor a dag nagyobb érzékenységet tanúsít, a légzés szembetűnő helyiváltozást a daganatra nem gyakorol. Baloldali fekvésnél, melyen leginkább fekhetik a beteg, a dag ki - - a bal ágyék felé húzódván, ez által az ágyék táj merőbb , teljesebb lesz, ellenben jobb oldali fekvésnél az ágyéktáj laposabb , sőt mélyedt s benne daganatot észlelni nem lehet , hanem a has közép vonalánál ; állitása szerint a beteg ez oldalán soká nem fekhetik, mert azt „gondolja, hogy beleit a daganat agyon nyomja." A porczallj változást a mozgékony dag által nem szenvedvén, akadály nélkül folytatja légzési mozgásait. Ha a beteg fel ül, a hasfalak összehúzódása következtében a daganat jelentéktelen , ellenben állás közben mélyebb fekvést vesz fel; menéskor huzó fájdalmak mutatkoz­nak. Legkedvesebb helyezete a betegnek a hátfekvés , balol­dalt könnyebben s huzamosabban fekhetik mint jobb oldalt.

Next

/
Thumbnails
Contents