Orvosi Hetilap, 1859. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

1859-09-04 / 36. szám

579 Az előrebocsátottakból kiviláglik, hogy a kórisme meg­határozása, nehézséggel nem jár , különösen hol szövemények, mint a nagy kövérség, hasizmok erős­ feszülése hiányzanak, s noha a baj gyógykezeléssel el nem távolítható , felismerése még­is az észlelő orvosra nagy becsü. A kórisme tehát lénye­ges feladata az orvosnak, mert a bajnak kellő megfejtésével, megszabadítandja betegét alaptalan, csaknem kétségbe ejtő fé­lelmeitől, s visszatartja sokszor a reá nézve káros és költséges orvoslástól. E baj gyakran nem ismertetvén fel, mint alhasi keményedés kezeltetik, vagy álképletnek (pseudoplasma) rost­­dagnak (Fibroid) velőgombának (sarcoma medullare) tartat­ván egyik gyógyhelyről a másikra küldetik a beteg, a dag re­mélt eloszlására heroicas higany és iblany gyógymódot rendel­nek stb. melyek mindannyian a szervezetre csak közönyösek maradnak , midőn a bajnak egyszerű szakértői magyarázata a beteget megnyugtatván keblében táplált, lelket, testet egyiránt aggasztó gondjaitól örökre megmenekülend. Gyógytani tekin­tetben az orvos tanácsadó csak kórházítólag lehet, mely az erős foglalkozás kerülésben és a napontai gyenge székürülésben álland. A Bayer féle haskötő a vese rögzítésére, nagy nyomást gyakorolván a hasra, el nem türetik. Betegem epés bajából 4 nap alatt kigyógyulván , a szervezetre csak alkalmatlan régi baja iránt tanácsomat kikérvén erre nézve figyelmeztetem,­­ hogy jelen baján gyökeresen segíteni orvos hatalmában nincsen, hanem tűrhető állapotbani fentartására tanácsoltam. Óvja magát nehéz erős testi munkától, napontai székürülésről gondoskodjék, minek könnyítésére reggeli és estéli vizivást, s gyümölcsök élheletét ajánlottam ; székszorulás elhárítására pedig nyomizga-gyökér, — radix rhei — duplasó és borkő­ből álló vegyszék bevételét rendeltem; e tanácsom szives kö­­­szönete után elhagyott a beteg. A KORNEUBURGI MÉRGEZÉSI PERBEN A törvényszéki vegyészek által közlött műleleteknek felvilágosítása. Dr. Rémig Fresenius , titkos tanácsos és tanár, s a wiesbadeni vegyészeti műterem igazgatójától. (Vége.) B) Második kiásás. A második kiásásból a vizsgálók kezeibe következő állo­mányok kerültek : 1) Vékonybél maradvány. 2) Vastagbél maradvány. 3) A kiásott hulla részek mosadéka. 4) Máj maradvány. 5) Tüdő maradvány. 6) Húsdarabok. Ezek ha azt veszem fel, Hogy adat szerint 3/4-ét Hel­ler és Kletzinsky és i­dét Schlosser és Würth urak vizsgálták, következőleg oszlanak meg : Heller és Kletzinsky. Schlosser és Würth. I. Heller és Kletzinsky urak vizsgálata. 14. §. Ők a fentebbi 63 lat és 162 szemerre rugó állományt só­savval és halósavas haméreggel kezelték és a 300 CC-re menő sósavas oldatot 3 egyenlő részre osztották , melyeket én aa­­pp, gy-nak nevezek. Mindegyik rész 21 lat és 54 szemer ál­lománynak felelt meg. ««) Közvetlenül a Marsh készületbe vitetett. Világos fémtükröt nyertek. Ennek vizsgálata oly módon történt, mely nem volt alkalmas a tükör természetére biztos következtetést vonni , mégis kihozható azonban belőle, hogy dárdany — an­­timon — volt jelen. A mireng nyomának jelenléte mellett azon egyetlen körülmény szól, hogy a dárdezüst leszűrésénél a lég­­köneg hozzáadásakor gyenge sárga zavarodás állott elő. Mi­vel azonban egyátalában nem bizonyíttaték be, hogy az mir­­savas ezüstéreg által támadt, ezért előttem a cselekvényben jelenték nélkülinek tűnik fel. Bp) és gy­ részletek egyesítettek és a 17. lapon leírt módszer szerint kezeltettek, hogy a dárdánynak és a jelen lenni vélt mirenynek elkülönzését végrehajthassák. Nyomozzuk pontosan, hogy mit tartalmazhattak a csapadékok, és mit kel­le tartalmazniok : a) Az erősen savas oldatból konkénsav által kicsapott csapadéknak sok szerves anyagot, továbbá ként kel­le tartal­maznia, — tartalmazhatott (más fémkénegen kívül) mirkéneget és dárdkéneget. b) A feleresztett és eczetsavas szikéreggel vegyített ol­datból előállott „világos narancssárga csapadéknak“ szerves anyagokat és ként kel­le tartalmaznia, tartalmazhatott dárdkéneget , megeshetik, azonban kevésbé valószinű, hogy mirkéneget is. 15. §. a) Csapadék megszüretett , forró vizzel kellőleg kimo­satott és ekkor feleresztett légkéneg folyadékkal mind­addig mosatott, mig a szüredék színtelenül és maradvány nélkül futott le. Itt az oldatba át kelle mennie: a) A szerves állomány egy részének (már a legköneges szüredék színezete mutatta, hogy a­mit én állítok, az valóság­gal be is állott). B) Minden mirkéneg, mely netán ezen csapadékban je­len volt. g) Az itt netán jelen volt dárdkénegnek egy részecskéje. A maradványban semmi dárdkéneg sem volt. (A vizsgálók 18-dik lapon foglalt adataik szerint). b) Csapadék hasonlóan először vizzel, aztán kellőleg lég­­köneggel mosaték ki. Itt az oldatba át kelle mennie : a) A szerves anyagok egy részének. B) Minden ezen csapadékban netán jelen volt mirkénegnek. g') Az itt jelen volt dárdkéneg egy kis részecskéjének (mivel a dárdkéneg vizes legkönegben semmikép nem olva­­datlan). A két legköneges oldat egyesítteték és sósav adalék hoz­zá. Itt piszkossárga bolyhos csapadék állott elő. Ennek szerves anyagot és egy kevés dárdkéneget k­e­ll­e tartalmaznia. Ennek lemérése nem csekély jelentőségű volt , mivel le­hetséges hogy a csapadék egészen szerves anyagokból állhatna és hogyha a vizsgáló urak annál kevésbbé mérek meg a rész­ből az egészre számolt csapadékot, és így 8,3 milligramm mi­­recssavat (weisser Arsenik) számoltak ki, akkor ők csak azon szarvas hibát ismételték , melyet épen fentebb oly szigorúan meg kelle róvnom. Ezen súly­meghatárzás tehát teljesen semmit érő, és semmi úton sem bizonyittaték be azon állítás, hogy főleg mireng lett volna jelen, 16. §. A b) csapadéknak legköneggel kimosott maradványa , melynek az eredetileg lecsapott szerves anyagoknak legköneg­ben nem olvadó részét, továbbá ként, és a b) csapadékban fog­laltató dárdkéneg főmennyiségét kelle tartalmaznia, noha a szárítás után újra elsötétült és ez által szerves anyag tartalmát féreismerhetlenül eláruló, szinte hasonlóan leméreték. Az ek­­kép nyert szám a részről az egészre számittaték, és így 104 milligr. dárdéleg — antimon­oxyd — számittatok ki. Minthogy ismeretlen elegyviszonyokból álló elegyített állománynak mé- 1) Vékonybél maradvány 2) Vastagbél maradvány 3) Mosadék 4) Máj maradvány 5) Tüdő maradvány 16) Hús darabok alat ilat­­t 60 szemer3 180 szem. 24 11 —­1­8 11 10­­1 1203 120 „6 11 1262 42 „8 11 96 1 12 91 192 „ 63 „ 126 „ 21 „ 54 580

Next