Orvosi Hetilap, 1859. december (3. évfolyam, 49-52. szám)

1859-12-04 / 49. szám

49, Sí. December 4. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 kr. egésiév 9 fr. vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető kőzlein'-nvek és űzetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltéinek soronként 14 uj krerl. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesz­tőnél ujtór 10-dik szám, és a kiadónál Doroltya-ulcza 12-dik szám. Tartalom: Egy tanulmány a bujasenyvtan köréből. Dr. Korányi Frigyestől, (Folytatás.)— Dr, Batizfalvi magán gyógyinté­zetéből, Rostos rák két esete az emlőben, Végbélsípoly két esete. Gyógyszertani közlemények. Santonin, Tárcza : Úti töredékek. XIV. London. — Simpson tr. a sebészi láz okairól. Apróbb lapszemelvények. — Vegyesek, — Felszólítás az u. n, szénakór tárgyában. — Pályázatok. — Adakozások, EGY TANULMÁNY A BUJASENYVTAN KÖRÉBŐL. *) Dr. Korányi Frigyestől. II. (Folytatás.) Tanulmányunk utolsó szakaszát azon kérdéssel fejeztük be : Yann ak-e ismerve az ideggyur­mának bujakór-okozta oly kórboncztani változásai, melyeknek összefüggése az idegrendszer elsorolt kóros nyilvánuld- saival tudományilag biztosítva van? Mily nehézségekkel járjon ezen pont megvilágí­tása, az nyilvános leend, ha szem előtt tartjuk, hogy a kutatandó szerv érzékeinktől áthatlanul el van zár­va, hozzá csak a bonczasztalon férünk ; bonczasztalra pedig — hála a gyógy tan jelen állásának — tiszta bujakór következtében ritkán kerül hulla. Hol ez szö- vödések folytán történik meg, ott mind az életben nyilvánuló kórtünetek, mind a halál után világosság­ra jövő boncztani változások nem egy, hanem több tényező eredményei; kellett tehát hogy a tudomány előbb birtokában legyen oly eseteknek, hol a halál valóban csak bujakór által idéztetett elő, az innen nyert eredményből kiindulva aztán használhatókká váltak a szövödöttebb leletek is azáltal, hogy nyerve lön egy mérv, mely szerint egy adott esetben a több- nemű változásokat egymástól elkiilönözni és értékesí­teni lehetett. Ugyanezen nehézségeket keilend szem előtt tar­tanunk és csak némi tartózkodással fogadnunk ha — mint Leubuscher f. id. munkájában említi — némely észlelők súlyos idegtüneteket, görcsöket és hüdéseket minden boncztanilag kimutatható ok nélkül vélnek létrejöhetni. Ezekhez tartozik Wunderlich is, kinek szavait már följebb idéztük volt. *) Lásd lapunk 42. 43. 45 és 46. számát. S z. Ellenkezőleg ezekkel mai nap már a legnyoma­tékosabb tekintélyek odanyilatkoznak , hogy bujakór folyamatában képződnek magában az agygyurmájá­ban határozott alakú szövetváltozások, melyekkel a működési eltérésekben nyilvánuló kórtünetek okbeli viszonyban állanak. Csak tudomás vétel végett említjük hogy F a u- r é s vegetatiokat talált a negyedik agygyomrocs bel- hártyáján (ependyma); Lallemand fügölyöket a nyultagyon, hogy túltengés, lágyulás, tömlők stb. találtattak bujakórosoknál. De az alak, melyben a bujasenyv terménye az agyban rendesen előfordul: a gümő — tuberculum. — Engel tanár (Prager Vierteljahreschrift 1855. Über Tuberkel) a gümösödésnek különnemü alapok­ból fejlödhetését fejtegetvén mondja: hogy „bujakó­rosoknál erre nem ritkán nyujtatik adat, sőt gümőne- mü termények fejlődése bujakórnál a közönséges ese­ményekhez tartozik.“ Baerensprung már épen rendes tünemény­nek tartja a giimöképzödést bujakórnál, annyira, hogy eltérve a Ricord által felállított hármas időszakú chronologicus felosztástól, kórboncztani alapokra fek­teti a bujakór felosztását, és állítja, miszerint mig a másodlagos bujakór csak vértúlteltséget (hyperaemia) és egyszerű izzadmányokat termel, addig a harmad- lagos magát mindig gümösödö izzadmány által tünteti ki; ezen bujakórból eredő izzadmány azáltal különbözik a czukros búgyár (diabetes), alkoholismus, görvélykór után fejlődő gümölerakodásoktól, hogy emezeknél sokkal hosszabb ideig megmarad mint ko­csonyás (gelatinöses) izzadmány és visszafejlődésre is sokáig képes. Ennélfogva Baerensprung a harmadla- gos tüneményeket bujasenyves gümökór neve­zet alatt indítványozza egybefoglalni (Deutsche Kli­nik 1858). Nem igényelhetjük magunknak birálni és meg­ítélni ezen felosztási kísérlet érvényét, czélunkra elég kezesekül bírni ezen két tekintélyt a bujakórból szár­mazó gümösödö izzadmányokra nézve; idézett nyi­latkozataik nekünk választ adnak Wunderlich szavai­49 Honi és külföldi gyógyászat s kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász.

Next

/
Thumbnails
Contents