Orvosi Hetilap, 1860. február (4. évfolyam, 6-9. szám)
1860-02-05 / 6. szám
Pest, 1860. 6. sí-Február 5. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél Újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-utea a 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. 3* *Teágedli]14: é’wí’oly'írn.. Szerkesztik : dr. Markusovszky Lajos és dr. Poor Imre. Kiadja : Müller Emil. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 fr. egészév 9 fr. vidéken felév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot ülítő köztervelvek és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 új krért. Tartalom: A pokol var. Dr. Popper József, a miskolczi közkórház elsődorvosától. — Lapszemle. Laryngismus stridulus gyógyszereibe gyomor-tágulat. Tárcza : A budapesti. — Gógyszerészi testülethez. — Győzzön a mi jobb. — Budapesti orvosegylet jan. 21—ki gyűlése. — Budapesti gyógyszerészi tisztujitás. — Vegyesek — Szerkesztői levelezés. A POKOLVAR [ANTHRAX]. Dr. Popper József — a miskolczi közkórház elsődorvosától. Bár a tárgy, melylyel jelen közleményem foglalkozik, az Orvosi Hetilap 1-ső évfolyamában köztisztelt ügytársunk dr. Lengyel Endre) által dolgoztatott fel; mégis hivatva érzem magamat ugyanezen kóralakról, e térem be tapasztalásaim nyomán, ismét értekezni, mégpedig azért, mert: 1- ször a pokolvar, marhát dúsan tenyésztő hazánk vidéklakosaira nézve rendkívüli fontossággal bír, és tájkóri természeténél fogva, annak kórbuvárlati minden oklabróli fürkészése kiválólag a hazai orvosok föladatukká vál. 2- er mert daczára annak, hogy a pokolvar elméleti részét a legkitűnőbb kórbuvárok egyike, Virchow tanára) legújabbban kimerítőleg és minden oldalukig ismertette meg, mégis a sokféle elneveztetése ugyanazon bántalomnak, melynél határozottabb és félreismerhetlenebb kóralak az összes kórtanban alig találkozik , a baj tiszta felfogását zavarba hozza; nor mert az eddig közzé tett gyógymódok nem oly egyszerűek, sem oly gyökeresen czélhoz vezetők, szóval nem oly határozottan ajánlottak, hogy e tekintetben újabb adalékok egészen nélkülözhetők lennének , holott számos észlelésem folytán ösztönözve érzem magamat saját gyógymódom könnyedségét s sikerteljességét ügytársaimnak, kivált a pokolvar körül kevesebb tapasztalással biró fiatalabbaknak figyelmébe ajánlani. Közleményemnek tisztán gyakorlati jellegét akarván megőrzeni, ebből mindent kirekesztek, mi vitára nyújthatna alkalmat, hova leginkább az oktani mozzanatokat számítom: jelen czikkem csupán a következő pontokra terjeszkedik: 1- ör a pokolvar fogalmán alapuló különböző, hasonértelmű (synonim) érvénynyel biró elnevezésekre, 2- or a pokolvar jeleire s 3- or annak gyógykezelésére. * *) *) 1. az OHL. 1857-iki 22-24 számokat. *) 1. Handbuch der speciellen Pathologie u. Therapie redig. von P. Virchow II. Bd. 1. Abth. A pokolvar fogalma s hasonértelmű elneveztetései. Mig hazai nyelvünkkel azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy szerfölötte helyes, népszerű névvel búzunk a kérdéses koralak jellegzésére, — addig tudományos műnyelvünk (Terminologie) oly neveket kebelezett be, melyek a legkártékonyabb fölcserélésrenyitnak tért. Pokolvár alatt a börirhának azon körülírt fenésedését értjük, mely (mint valamennyi hűséges igaz tapasztalmányok tanusítják) soha önkényt, hanem mindenkor akként támad, hogy a mirigyvészbe (Rinderpest) esett vagy elhullott marhák ragályanyaga fertőzi meg az emberbőrt. A latin kifejezések ellenben, úgy mint pustula maligna, anthrax, carbunculus, a mellett, hogy minden tudományos alap nélküliek, még különféle melléknevekkel(Typhus carbunculosus, carbunculus contagiosus, Puge de Bourgogne, carb. Sibiriens, Pastel von Aleppo) kapcsoltatnak össze; itt a zavar már annyival inkább is tetőfokát éri el, minthogy az elősorolt czimek között olyanok is vannak, melyekkel más mind eredetök- mind lényegökre s körfolyamatokra nézve egészen különböző, bár a bőrben fészkelő s üszkösödéssel párosult bántalmak is neveztetnek el. Ide tartoznak leginkább az anthrax s carbunculus féle czimek. Amaz t. i. oly elnevezés, melyet használunk egy szintén sajátságos, de duzzanat-képződéssel járó körülírt börlek jellegzésére, mely bántalom azonban nemcsak mindenkor önkényt vagyis nem ragályos külhatányok által jö létre , hanem a pokolvartól egészen eltérő tartósságot tüntet elő, mint ezt alább bővebben fogom taglalni. Az ilynemű börkelevényeket aztán benignus vagy simplex melléknevek által különböztetik meg a pokol vartól, ezt anthrax malignusnak tekintvén; mintha bizony nem elég eset fordulna elő, hol az úgynevezett jó (!) indulatú anthrax a legterjedtebb roncsolásokat okoz nemcsak a bőrben, hanem az egész életművezetben, s mintha nem találkoznánk ismét számos pokol varpéldányokkal melyeknél legkisebb veszély sem forog fenn. A carbunculus nevet oly bőrduzzanatok (Beulen) .