Orvosi Hetilap, 1860. október (4. évfolyam, 41-44. szám)

1860-10-07 / 41. szám

Pest, 1860. October 7. Megjelenik minden vasárnap.­endelkezni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a sztr­­........... . ‘ izém, és a kiadónál Dorottyautcza Megrl________ _____ kesztönél újtér 10-dik 12-dik szám. ORVOSI HETILAP Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Tartalom : Flourens kísérletei a madarak ívjáratairól. A pesti élettani intézetben ismételte Czermák tanár. — Az arcz átható sebe, a jobb pofa minden lágyrészei kettéhasitásával s a nyelv- és arczcsontok zuzódásával; orvosi vélemény ; — gyógyulás ; — a sérült állapota két év múlva, dr. Lengyel Endrétől. — Lapszemle: Csonkolás a csípizületben. —Különféle szívni és rágnivaló anyagokról. — S ti s e !­­k­a-féle farcsikcsont mirigy. — Tárcza : M a r­e y érlökésjelzője az orvosi gyakorlatban. Dr. Balogh Kálmántól. — Budapesti orvosegylet. — Vegyesek. Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Előfizetésti ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Iüirdetések közöltetnek soronként 14 új árért. FLOURENS KÍSÉRLETEI a madarak ivjáratairól (canales semicirculares). A pesti egyetem élettani intézetében ismételte Czermák N. János. Flourens már 1824 — 1828-ban fedezte fel, hogy az ívjáratok, melyek a pitvarral és a csigával egyetemben a fül tömkelegét képezik, átmetszetvén, a bizonyos agy­részek megsértése után előálló kény­szermozgásokhoz (Zwangsbewegungen) hasonló tünetek következnek be. Noha Flourens fölfedezése 30 éves és a kérdéses tünetek a kísérleti élettanban előjövő legfeltűnőbb és legsajátosabb esetek közé tartoznak, mégis a fele­dés homálya vonult reájuk és nem emlékszem, hogy volna élettan, melyben csak ide vonatkozó észrevételt is olvastam volna. Flourens kísérleteivel párisi utolsó tartózkodásom idejében ismerkedtem meg, midőn ,,Recherches experi­mentales sur les propriétés et les fonctions du Systéme nerveux. Páris 1842.“ czímű munkája újra kezembe jutott. A munka szorgos áttekintésénél az ívjáratokra vonatkozó ama nevezetes kísérletek, melyek eddig oly csekély figyelemre méltattak, körülményes leírását találtam. Azonnal elhatároztam, hogy Flourens kísérleteit a legközelebbi alkalommal vizsgálat alá vegyem, ké­sőbb pedig, hogy a tények szabatos tanulmányozása után a köztük való összefüggést mennyire csak lehet kifürkésszem. Parisból rögtön távozván, föltételemet azonnal ki nem vihettem. De már iseidben, hol visszatértemkor, családi ügyek miatt tartózkodtam, az ottani fürdőorvos Más­tál­­­er tudor a kívánt alkalmat megszerezvén, néhány ide vonatkozó kísérletet végeztem s alig hogy Pestre érkeztem az itteni élettani intézetben Balogh tudor intézeti segéddel egyetemben e czélra előleges kísér­letekben működvén az eredményt ezennel közzé teszem. Mindenelőtt tekintjük egész röviden Flourens adatait (480. 1.). „I­o. Dans les lapins, comme dans les pigeons, la section des canaux horizontaux estsuivie d’ un mouve­­ment horizontal, et la section des canaux verticaux, d’un mouvement vertical de la tété. De plus, la section du canal horizontal est suivie d’un tournoiement de 1’animal sur lui-méme; celle du canal vertical posterieur, d un mouvement de culbute en ariére; et celle du canal vertical antérieur, d’un monvement de culbute en avant............................ 3- 0. Dans les lapins comme dans les pigeons, le mouvement de la tété cesse dans le repos; il renalt par le mouvement, et il s’accroit toujours d’autant plus que les autres mouvements sont plus rapides. 4- 0. Les mouvements qu’ entratne la section de canaux semi-circulaires sont toujours les mérnes pour les mérnes canaux, toujours différents pour les diffé­­rents canaux, dans des lapins comme dans les pigeons; et e’est une chose digne de remarque sans doute qu’il y ait précisément autant de directions differentes de ces mouvements qu’il y a de directions principales ou cardinales de tout mouvement: d’avant en arriére et d’arriére en avant; de haut en bas et de basen haut; de droite ä gauebe et de gauche h droite..................... 6-0. Enfin le mouvement de la tété, suite de la section des deux canaux, soit verticaux, soit horizon­taux, persiste toujours dans les lapins comme dans les pigeons, quoique moins énergiquement dans les pre­miers comme dans les seconds; et dans les uns comme dans les autres, bien qu’il persiste, il n’empéche pas l’animal de vivre et de conserver tout ses sens et toute son intelligence. — Les mouvements singuliers, que détermine la section des canaux semi-circulaires se reproduisent done dans les mammiféres comme dans les oiseaux. Les mouvements constituent done un phénoméne qui, jusqu’ici, se iuontre aussi général qu’il est éton­­nant*) *) 1. A házi nyulaknál úgy mint a galamboknál a víz­szintes fekta ívj­áratok átmetszése után az állat feje vízszintes irányban, a függélyes ívjáratok kettévágása után pedig füg­gélyes irányban mozog. Továbbá: a vízszintes ívjárat átmetszésénél az ál­lat mintegy maga körül forog ; a hátsó függélyes ívjárat átvá­gásánál hátrafelé, a mellsőé után pedig előre bukfenczet vet. 41

Next