Orvosi Hetilap, 1860. október (4. évfolyam, 41-44. szám)
1860-10-07 / 41. szám
Pest, 1860. October 7. Megjelenik minden vasárnap.endelkezni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a sztr........... . ‘ izém, és a kiadónál Dorottyautcza Megrl________ _____ kesztönél újtér 10-dik 12-dik szám. ORVOSI HETILAP Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Tartalom : Flourens kísérletei a madarak ívjáratairól. A pesti élettani intézetben ismételte Czermák tanár. — Az arcz átható sebe, a jobb pofa minden lágyrészei kettéhasitásával s a nyelv- és arczcsontok zuzódásával; orvosi vélemény ; — gyógyulás ; — a sérült állapota két év múlva, dr. Lengyel Endrétől. — Lapszemle: Csonkolás a csípizületben. —Különféle szívni és rágnivaló anyagokról. — S ti s e !ka-féle farcsikcsont mirigy. — Tárcza : M a re y érlökésjelzője az orvosi gyakorlatban. Dr. Balogh Kálmántól. — Budapesti orvosegylet. — Vegyesek. Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Előfizetésti ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Iüirdetések közöltetnek soronként 14 új árért. FLOURENS KÍSÉRLETEI a madarak ivjáratairól (canales semicirculares). A pesti egyetem élettani intézetében ismételte Czermák N. János. Flourens már 1824 — 1828-ban fedezte fel, hogy az ívjáratok, melyek a pitvarral és a csigával egyetemben a fül tömkelegét képezik, átmetszetvén, a bizonyos agyrészek megsértése után előálló kényszermozgásokhoz (Zwangsbewegungen) hasonló tünetek következnek be. Noha Flourens fölfedezése 30 éves és a kérdéses tünetek a kísérleti élettanban előjövő legfeltűnőbb és legsajátosabb esetek közé tartoznak, mégis a feledés homálya vonult reájuk és nem emlékszem, hogy volna élettan, melyben csak ide vonatkozó észrevételt is olvastam volna. Flourens kísérleteivel párisi utolsó tartózkodásom idejében ismerkedtem meg, midőn ,,Recherches experimentales sur les propriétés et les fonctions du Systéme nerveux. Páris 1842.“ czímű munkája újra kezembe jutott. A munka szorgos áttekintésénél az ívjáratokra vonatkozó ama nevezetes kísérletek, melyek eddig oly csekély figyelemre méltattak, körülményes leírását találtam. Azonnal elhatároztam, hogy Flourens kísérleteit a legközelebbi alkalommal vizsgálat alá vegyem, később pedig, hogy a tények szabatos tanulmányozása után a köztük való összefüggést mennyire csak lehet kifürkésszem. Parisból rögtön távozván, föltételemet azonnal ki nem vihettem. De már iseidben, hol visszatértemkor, családi ügyek miatt tartózkodtam, az ottani fürdőorvos Mástáler tudor a kívánt alkalmat megszerezvén, néhány ide vonatkozó kísérletet végeztem s alig hogy Pestre érkeztem az itteni élettani intézetben Balogh tudor intézeti segéddel egyetemben e czélra előleges kísérletekben működvén az eredményt ezennel közzé teszem. Mindenelőtt tekintjük egész röviden Flourens adatait (480. 1.). „Io. Dans les lapins, comme dans les pigeons, la section des canaux horizontaux estsuivie d’ un mouvement horizontal, et la section des canaux verticaux, d’un mouvement vertical de la tété. De plus, la section du canal horizontal est suivie d’un tournoiement de 1’animal sur lui-méme; celle du canal vertical posterieur, d un mouvement de culbute en ariére; et celle du canal vertical antérieur, d’un monvement de culbute en avant............................ 3- 0. Dans les lapins comme dans les pigeons, le mouvement de la tété cesse dans le repos; il renalt par le mouvement, et il s’accroit toujours d’autant plus que les autres mouvements sont plus rapides. 4- 0. Les mouvements qu’ entratne la section de canaux semi-circulaires sont toujours les mérnes pour les mérnes canaux, toujours différents pour les différents canaux, dans des lapins comme dans les pigeons; et e’est une chose digne de remarque sans doute qu’il y ait précisément autant de directions differentes de ces mouvements qu’il y a de directions principales ou cardinales de tout mouvement: d’avant en arriére et d’arriére en avant; de haut en bas et de basen haut; de droite ä gauebe et de gauche h droite..................... 6-0. Enfin le mouvement de la tété, suite de la section des deux canaux, soit verticaux, soit horizontaux, persiste toujours dans les lapins comme dans les pigeons, quoique moins énergiquement dans les premiers comme dans les seconds; et dans les uns comme dans les autres, bien qu’il persiste, il n’empéche pas l’animal de vivre et de conserver tout ses sens et toute son intelligence. — Les mouvements singuliers, que détermine la section des canaux semi-circulaires se reproduisent done dans les mammiféres comme dans les oiseaux. Les mouvements constituent done un phénoméne qui, jusqu’ici, se iuontre aussi général qu’il est étonnant*) *) 1. A házi nyulaknál úgy mint a galamboknál a vízszintes fekta ívjáratok átmetszése után az állat feje vízszintes irányban, a függélyes ívjáratok kettévágása után pedig függélyes irányban mozog. Továbbá: a vízszintes ívjárat átmetszésénél az állat mintegy maga körül forog ; a hátsó függélyes ívjárat átvágásánál hátrafelé, a mellsőé után pedig előre bukfenczet vet. 41