Orvosi Hetilap, 1860. december (4. évfolyam, 49-53. szám)
1860-12-02 / 49. szám
ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. IWw r» ■Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Előfizetésti ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltéinek soronként 14 újkrért. Pest, 1860. S7i. December 2. Tartalom: Az ember saját szemtekéje reczeg-pálczika rétegének leellátásáról. Előleges közlemény Csermák N. Jánostól. —Corvis art Luciánnak a hasnyál körüli tapasztalatai, Moleschott után közli dr. Balogh K. —Lapszemle: A rezgőrj sikeres gyógyítása nagy adag gyűszűnkével. — Burg ércztanának sikere lapos méhkór esetében, stb. Tárcza : Úti töredékek III. X. Z.-től. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. Megjelenik minden vasárnap Megrendelhetni minden es. hir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorotya utcza 12-dik szám. Az ember saját szemtekéje reczeg-pálczika rétegének beellátásáról. (Ueber die entoptische Wahrnehmung der Stäbehenschicht), Előleges közlemény Czermek N. Jánostól. „Amíg valamely észlelet a természetismeretek körében magányosan áll, amíg az más többé kevésbbé fontos tapasztalatok és alkalmazott tárgyakkal sokszoros viszonyba nem jön és az egész rendszerrel való cserehatás által bizonyos jelleget és állást nem szerzett magának, azon veszélyben van, hogy vagy hoszszabb ideig ismeretlen maradjon, vagy pedig, hogy ha eleinte különös megjelenési mód által feltűnt, ismét feledékenységbe jusson, míglen a tudás szakadatlan fejlődési folyamában a hozzá legközelebb álló rokon tárgyak többszörösen reá nem mutatnak, és az őt megillető helyre végtére fel nem veszik, a mikor azután a tudomány érdemlett fényétől világot és a rejtek homálya reá soha többé nem vonul.“ Purkyné (Beobachtungen und Versuche zur Physiologie der Linne, Bd. I. Calve, Prag 1823. pag. 37.) ezen szavaival találólag megjósolta az alanyi látás terén való számos és meglepő felfedezései sorsát. Az általa történt észleletek gazdag kincse,azon feltűnés daczára, melyben munkái saját idejében részesültek, mint ezt a Goethe részéről a szellemdús szerző személyisége irányában való tisztes elismerés és figyelemre méltatás mutatja) — lassan mint nagyobb részben majd egészen el len feledve, miután azokat semmire se tudták használni. Azon negyven év alatt, mely az idézett értekezlet első megjelenése óta lefolyt, csak kevés búvár érezte magát indíttatva, hogy a fáradságot ne sajnálja Purkyné többnyire megerőltető és a látszerv egészségét fenyegető láti kísérleteit vizsgálat alá venni, továbbá kifejleszteni és az alanyi látás ama ábrándszerű szagát saját vizsgálódás után megismerni. — Igen, még egyes tünemények leírása is, csak kevés élettanban volt látható. Csak a legújabb időben jön ismét megkísértve azon tünetek némelyikét tanulmányozni és az élettanban felhasználni. Ezt tevék, mint emlékezem, S. Müller, ki az „edényárnyékot“ (Aderfigur) a reczeg fényfogó elemeinek megtudására használta fel. V i e r o r d t, ki a „reczegben való vérkeringés szemben látása“ segélyével az ember hajszál edényi vérkeringésének gyorsaságára nézve becses adatokat szerzett, és én, ki a „szemalkalmazási fénytünet“ méltatásával a szemalmazási erőműzet bizonyos mozzanatait értelmezni iparkodtam. Engedtessék meg itten, hogy idevágó új kísérletre vonatkozó előleges közleményt tegyek, egyszersmind pedig, hogy ama csinos tüneményt, melyet Purkyné az i. h. „fény árnyék kép“ (Lichtschattenfigur) név alatt leír és lerajzolni iparkodik, az életbúvár figyelmébe ajánljam. Ha a szem előtt világosság és homály gyorsan változik, az egész láttér faktáblaszerűleg elhelyezett igen csinos világos és homályos négyszögletű térecskékkel, melyek a környi határtól a központ felé kisebbek és tisztábban láthatók lesznek, van behintve. Ezen a fő téren váltakozva kisebb alakok láthatók, melyeket mellőzök, miután itten csak amazzal akarok foglalkozni. Hogy a tüneményt előidéző külok teljesen hatalmamban legyen, haránt tengelye körül könnyen forogható, vastag papírlemezből készült korongot használok, melynek szélén egymástól 3 ujjnyi távolra egyszeres sorban tizenkét 8 vonal magas és 4 vonal szélesük van. A kisérlettételkor a gyors forgásban lévő korong libain keresztül az égre vagy fénylő lámpa tejszínű ürgömbére meresztem szemeimet. Purkyné a világosság és a homály közti változatokat vagy a szétvetett ujjaknak a szem előtt való ides tova mozgatása, vagy feketén és fehéren kifestett forgó korongra való tekintés, vagy pedig a szinte mozgó kerék küllőin keresztül a világos háttérbe való nézés által eszközölte. Ezen körülmények közt a fényárnyékkép csakhamar megjelen. A kísérlet tartama s a világosság és a homály váltakozásának gyorsasága szerint faktáblaszerű ké-49