Orvosi Hetilap, 1861. április (5. évfolyam, 14-17. szám)
1861-04-07 / 14. szám
Pest, 1861. Április 7. Előfizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltéinek soronkén 1 4 új árért. Megjelenik minden vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. ■,*. évfolyam. Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos- Kiadó : Müller Emil. Tartalom: Stockinger T. egyet, tanár : Sebészi ollókról. — Singer u. tr. : Adalék a női húgycsőtakár kórtanához. — Könyvismertetés: Markusovsky tr: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers von Prof. J Serainerweis (Vége). — Lapszemle: Genyteszecsek a levegőben Eset tr.-től. — A Stenson-féle kísérletről. —Apróbb szemelvények. Tárcza : Hafenfeld tr. A szljácsi fürdő vázlata és az 1860 évi fürdőidény alatti betegforgalom. — Vegyesek. — Pályázatok. SEBÉSZI OLLÓKRÓL. Műszertani mutatvány. Közli Stockinger Tamás, a kórodai előkészítő sebészet r. tanára. ökológiai kézikönyveknek nem csekély a száma. Nagyobbrészt azzal foglalkoznak, hogy a sebészi fegyvertárnak nevezett roppant műkészletet felsorolják, leírják és ábrázolják, ellenben ritkán bocsátkoznak a műszereknek történelmi, erőműtani és sebészgyakorlati elemzésébe. Tapasztalásom tanított, hogy sebészi műszereknek részletes leírása szintoly nehéz mint háládatlan feladat, hogy az eszköznek megszemlélését és kezelését a legjobb ábra sem pótolhatja, hogy végtére sebészi műszereknek oly nagy a száma, miszerint azokban eligazodni a szokott mód szerint lehetetlen. Kielégítő tárgyismeretet ezen tanban tehát egyedül önszemlélés (Autopsia) és történet fonalán, gyakorlati hasznot belőle pedig oly elemzés útján szerezhetünk meg, mely a műszernek mind egyes részeit, mindösszes alkotását sebészgyakorlati czéljához méri. Ezen határon innen a műszertan tisztán sebészi téren tartózkodik, túl az erőtan mezejére lép és szabatos tudomány állására emelkedik. A különtanoknak ezen korszakában nehezen fogunk egyénekre találni, kik mennyiség és erőműtani ismereteiket a sebészi műszertannak kimívelésére fordítani, alig pedig sebészre, kik Krombholz példájára, műszerkészletünket a szabatos tudomány törvényei szerint elemezni, vagy megrendelni hajlandók és képesek volnának. Ezen tárgyban tehát összevetett vállakra van szükség. Amint Weber Eduárd és Vilmos testvérek (természettanár és bonczár , prosector) csak egyesült erejének sikerült oly utat nyitni a boncztanban, melyen a tagmozgások a mechanika alapján fejtegettetnek, és melyen azóta Meyer, Robert és Langer sikeresen haladtak, úgy egyedül sebész és mathematikusnak összeműködésével oly akológia jöhet létre, melynek minden oldala tudományilag egyiránt volna kifejlődve. Ilyennek szükségét az újabbkori sebészek között Emmert is látszott érezni, midőn nagy hitű munkájának első kötetében az emeltyű, ék, csiga, hengerkerék, szél és lejtésik elméletét tárgyalta, anélkül mégis hogy ezen tanokat a műszerekre alkalmazta volna; de vajmi nagy hézag van az erőműtan elveinek ismerése, meg azoknak alkalmazása között! Egyetemeknél a műszertan kevés figyelemre méltattatik, ámbár benne a sebészi műtannak összes történelme van foglalva. Az egész sebészi szak t. i. a gyakorlat tanára személyében képviseltetvén, ez a kórodai oktatást vezeti, a külön sebészi kórtanból tart előadást, továbbá a műtéteket tanítja, és a tanítandó tárgyaknak nagy halmaza miatt csak alkalmilag szólhat a műszerekről is. Szinte őt mondhatjuk az átalános sebészi kórtanról, mely csak Walther Fülöp ideje óta tárgyaltatok sebészi kézikönyvekben, ellenben rendesen nem taníttatik. Amint pedig a sebészetnek saját átalános kórtanra, úgy saját gyógyszertanra is van szüksége, ez pedig a műszertan és a műszereknek alkalmazása, avagy a műtétek technikája, mely tanok tehát külön tanárra voltak bizandók, ki az orvosi átalános kór- és gyógyszertanárral párhuzamban álljon. Egyetemünk ezen tekintetben haladott a többiek előtt. Az úgynevezett elméleti sebészet megszüntetett tanszékének helyébe itt a kórodai előkészítő sebésztan lépett, és a sebészi kóroda iránt azon helyet foglalja el, melyet az átalános kór-, gyógyszer- és gyógyismetan az orvosi kórodéhoz. A növendékek itt a sebészi műszereket ismerni, elemezni és megbírálni, kötéseket készíteni és alkalmazni, továbbá a tájban eztán alapján műtéteket tervezni és véghezvinni, úgy tehát a műszereket alkalmazásba venni, végtére pedig a sebészi betegségeket megismerni taníttatnak hulla, csontváz, bonczkészületek és sebészi bonczkisérletek segedelmével, így a növendék magát tájékozza a sebészet terén, határaival megismerkedik, szereinek használatát tanulja, megbarátkozik a szaknák műnyelvével és nem mint idegen lép a beteg ágyához. Minden évben találkoztak intézetünkben ifjak, kik nem csak maguk számára gyűjtöttek ismereteket, hanem az oktatásnak előmozdítására is közreműködtek tudományos értekezések, boncz-sebészi készletek 14