Orvosi Hetilap, 1861. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1861-12-01 / 48. szám

Pest, 1861. December 1. Előfizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt Megjelenik minden vasárnap, vidéken félév 5 frt, egész év 10 frt uj pénzben. A lapot Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szer­illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. teszténél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyaatcxa Hirdetések közöltéinek soronként 14 újkrért. 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. D ^Odilf <* w d V* I :■ ■■■ . Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Tartalom. Wilhelm tr. A villamosság hatása a híg a rostonyás izzadmányokra. — Kovács József tr. Lyme-féle csonkítás; eset. Folyt. — Lapszemle. Az újszülöttek sárgasága, kórtani tekintetben. — Lüktető daganat a szemüregben; a közös fejülét lekötése. — A fogamzásról a nők különböző táplálkozási állapotában, stb. Tárcza: Tóth Sándor tr. Fürdői levelek. Vill. Korytnicza. — Budapesti orvosegylet. —• Természettudományi társulat. — Sir John For­bes. — Vegyesek. A villamosság hatása a híg és rostonyás izzadmányokra. Közli Wilhelm tr. gy. orvos Pesten. Vannak a mozgási szerkezetnek némely állapot­­jai, melyek csak kétes támpontokat nyújtanak a kór­isme megállapítására, s ideg- vagy izomgörcs, vagy bénultság (paresis) név alatt fordulnak elő. Remak ezen állapotokat a k­at­aly­tikus­ok czíme alatt hozza föl, s ez elnevezéssel egyrészt még lobos állapotot, másrészt pedig a lobnak már lefolyt oly állapotjait érti, melyek az izom mozgását vagy nehe­zítik, vagy pedig tökéletesen megsemmisítik. Én itt a lobnak csak azon már lefolyt állapotjai­­ról szólandok, hol az illető izmok mozgása fájdalmas­nak tapasztaltatik. Ezen fájdalmas mozgásokat az ideg vagy izomburokban lerakodott izzadmány képezi, mely kétféle természetű lehet: híg, vagy rostongás (faserstoffig); az első nehezítheti ugyan az illető ideg­vagy izomrost nyomása által a mozgást, de miután e nyomás nem igen erős, az illető izmok erőfeszítések által az akadályt (izzadmányt) könnyebben eltolhat­ják, s a mozgás gyakran minden különös fájdalom nélkül sikerül. Például szolgálhatnak erre a betoko­­zott (eingesackt) izzadmányok, melyek, mint a tömlő­­dagok, a mozgást gyakran épen nem gátolják és sem­mi fájdalmat nem okoznak.­­ Az utóbbiak (a rosto­nyás izzadmányok), a mozgást vagy részben, vagy pe­dig egészen akadályozzák, a szerint, a­mint nagyobb vagy kisebb mennyiségben rakodnak le az izomréte­gek fölé vagy közé. Gyakran megesik, hogy az ily izzadmány szer­vivé válik, s hasonnemű szerves képletet mutat; ily­nemű izzadmányok ritkábban fordulnak elő; miután pedig érzékeinken kívül esnek, nem oly könnyen is­merhetők föl. Az egyetlen eszköz, melylyel fölismeré­sekre mostanáig bírunk, a villamosság, mert bebizo­­nyult, hogy ilynemű izmok teljesen mozdíthatlanok, sőt a villám izgatására sem hatnak vissza. Ellenben híg izadmányoknál, ha mozgékonytalanok is az izmok , a villámnak még­sem állhatnak ellent. Schulz idézett ugyan mozgást elő a rostos izzadmány miatt hüdött izmokban is, a folytonos villám­folyam által, de ezen egy estből valamennyire következtetnünk nem lehet. Az izzadmánynak fölszívódásáról ezen egy eset­ben sincs szó, s lefelebb a fölszívódás lehetősége van bebizonyítva, s az izzadmányt mindenesetre híggá kellett változtatni, hogy felszívódásra alkalmas le­hessen. Hogy a rostongás izzadmányt híggá változtat­hatni, azt a priort meg kell ugyan engednünk, mivel az állandó (constante) villámfolyamnak tevőleges sarka ily olvasztó erővel bír, de kóros állapotokra nézve e tekintetben a bizonyítványok hiányzanak. A folytonos folyam ezen terét még mívelnünk kell, mert gazdag aratást igér. A rostonyás izzadmány is életművessé válhatik, s ez gyakran történik, különösen akkor, ha az izzad­mány soká fennáll. A szervült izzadmány ilyenkor tökéletesen hasonlóvá lesz azon képlethez, melyben szé­kel, s csupán ennek megvastagodása, és az idegekre gyakorolt nyomás következtében támadó fájdalom által tűnik fel. Ha az izzadmány az ízület szalagába rakodott le, az illető ízületnek mozgása lesz akadá­lyozva, s ha mindamellett eszközöltetik, erős fájda­lommal párosul; ha izmokban székel a szervült izzad­mány, nemcsak az illető izmok nem mozoghatnak kel­lőképen, hanem az egész ugyanazon mozgáshoz járuló izomcsoport is szenved működésében. A delta-izom ilyen szervült izzadmány általi túltengésénél például a felkar valamennyi izmai szenvedtek, s a kar csak fájdalommal emeltethetett föl. Az izzadmány minősége a beteg egyénisége által tételeztetik föl. Vannak egyének, kiknél az izzadmány mindig híg, mások ismét, kiknél ez azonnal megalszik s merővé válik. Ezen sajátság csupán a vér alkatának tulajdoítható; egyedül (?) a vérvegyület az, mely az izzadmány megalvására befolyást gyakorolhat. Úgynevezett görvélyes vérvegyülettel bíró egyéneknél (mert e néven kell csakugyan neveznünk e proteusféle, lényegére nézve ellőttünk ismeretlen bajt mindaddig, míg a vegytan jobbra meg nem tanít) az izzadmányok nagy hajlammal bírnak a megkeményedésre, s már e­miatt is nehezen gyógyíthatók. Hasonlót mondhatni a 48

Next