Orvosi Hetilap, 1862. június (6. évfolyam, 22-26. szám)

1862-06-01 / 22. szám

ORVOSI HETILAP. Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tartalom : Raczánder Á. tr.: Adatok a Bright-féle vesekór súlyosabb bántalmaihoz. — K­o­v­á c­s J. tr. egyet, tanársegéd : A gal­­vanéteszek értéke a sebészi gyakorlatban. Folyt. — A bujasenyv és a himlőoltás. A »Medical Times and Gazette« után. — Könyvismertetés. Balogh K. tr. : Vorstudien zu einer wissenschaftlichen Morphologie und Physiologie stb. von R. Wagner. — Lapszemle: A gége kopogatásáról. — A vas használásáról, tüdővésznél. — Eperköteg. — Gyógytani és gyógyszertári újdonságok. Tárcza : Hasenfeld Manó tr. : A szljácsi vasas hévvizek élet- és gyógytani hatása. — Batizfalvi tr. : A gyógytestgyakorlat lényege , történeti és elméleti szempontból. Folytatás. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. — Hirdetések. Pest, 1862. SS* mXrn Junius 1. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Előfizetési ár : helyben egé­sz év 9 frt. félév 4 frt. 50 hr. évnegyed 2 frt. 25 hr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 hr. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. hír. postahivatalnál, a szerkesztő­nél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. ADATOK A BRIGHT-FÉLE VESEKOR súlyosabb bántalmaihoz. Kaczánder Áron tr.-tól. Csecsléb . következő Bright-féle vesekór, gyógyulás. Sz. S. 17 éves, első gyermekével hét hónapos terhes asz­­szonyhoz hivattam m.­ég július hó 20-án reggel. Kórelőzmé­­nyileg csak annyi jutott tudomásomra, hogy leánykorában, ezelőtt öt évvel, mellhártyalobban szenvedett, de azelőtt s után, a jelen korig jó egészségnek örvendett. A nő 19-én este, könnyedén öltözve háza előtt ülvén, a nap erős melegétől el­lankadt teste üdülése kedvéért, éjféltájban éles szúró fájdal­makat érzett a már ekkor hirtelen megdagadt jobb csecsben, melyhez hideg borzongás szövetkezett; ezt követte nagyfokú hőség, főfájás s egyéb lázas tünetek. A helybeli fájdalmak s daganat folytonosan növekedvén, jókor reggel orvosi tanácsomat kikérve , a beteget következő állapotban találtam: nagyfokú lázas nyugtalanság ; a szenve­dő mellet összehasonlítván az éppel, ezt úgyszólván kétszere­sen meghaladta nagyságára nézve, tapintásra kemény és igen fájdalmas ; a fájdalmak az egész jobb mellkasra s a megfelelő felkarra kiterjednek, a takaró igen feszült, piros kékellő szí­nezetű ; a test egyéb részein külső tekintetre, valamint a mell s hasüregbeni szervek működésében semmi rendellenes nem volt kipuhatolható. A kórismére nézve nem lehetett kétség, hogy csecsbőr alatti kötszövetlob képezi észlelé­sünk tárgyát. Kórodailag nagy különbség van a bőr alatti sejtszövet s a térimbeles csecsmirigyláb közt; az első esetben nem szük­­ségképem­ boncztani föltétel, hogy a mirigyállományra is el­terjedjen a láb, bárha az érintetlenül nem marad, mert kisebb­­nagyobb mérvben vértorlódásban szenved, holott a mirigy lobos bántalmaiban a bőralatti sejtszövetnek okvetetlen együtt kell szenvednie, főleg ha genyedés fejlődik. Gyógykezelése lábellenes volt; későbben a genyedésre mutatkozó hajlandóságot lágyítókkal elősegítvén, egy hét alatt a csecsbaj tökéletesen elenyészett. Az elmondott csecs­beli bántalmat csak mint a leirandó Bright-féle vesekórral szoros kapcsolatban lévő kórelőzményt szükségképen meg kellett említenem, mert korántsem nyújt kór- vagy boncztani­­lag figyelemre méltó tárgyat, semhogy e lap sorait ily min­­dennapias kóreset közlésére igénybe venném. — Az emlősáb tökéletes megszűntével egy hétre a beteg észrevette, hogy mindkét lábszára pöffedni kezd, s leginkább este lefekvéskor napról-napra dagadtabb, reggelre pedig csak keveset lohad; a legkisebb mennyiségű étel elfogyasztása után hasbeli puf­­fadtságot, mit eddig nem érzett, nagyobb szomjúságot, torok-­­ beli szárazságot érez, s igen feltűnő volt a betegnek, hogy daczára a nagyobb mennyiségű vízfogyasztásnak, kevesebbet vizel. De minekutána belbántalomra vonatkozó semminemű különösen feltűnő testi változást vagy fájdalmat egyátalában nem érzett, minden imént mondottakat a beteg hozzátarto­zóival egyetemben a terhességnek rótták föl vétkül, mígnem augustus hó 11-én a lábszárakban növekedő daganat a járás­kelést nehezítette és különösen a megdagadt külszeméremtest nagy rémülést árasztott mind a betegre, mind a család tag­jaira. Orvosi tanácsom ismételve kikéretvén, a vizsgálatnál következő kórképet találtam: Az ép létében szép viruló fiatal nő kivált alakjából egészen ki van vetkőzve, arczszínezete, mely azelőtt fehérpirossal vegyült, feltűnően sápadt, arcza felduzzadt, a felső szemhéjak ujjnyi vastagsága szintén átlát­szó vizenyős dag által felpöffesztvék; a köztakaró száraz, ez a lábszárak bokáitól egészen a hát közepe tájáig nagy mérvű tésztás tapintatú daganattól duzzadt, s főleg lábszárai annyira dagadtak, hogy csak másnak segedelmével képes azokat emelni; a kül nemzőrészek tyúktojásnyira megdagadva, a has a gyomortájtól egész a fanívig egyarányos domborúságot kü­­ld­, s a két ágyék­ csíptájban hullámzó; a mellüreg zsigerei­­ben semmi rendellenes, a hasüreg bármelyik táján, a leggon­dosabb vizsgálatnál is, semmi nemű fájdalom ki nem puhatol­ható ; a gyermek mozgása élénk ; a vizelet mennyisége csekély, színe majdnem kékelő, az egy nyolczadrész nagyságú pohár harmadrésznyire fehér üledékkel telve, a vizelet leszűrt ré­szében légénysav által pelyhes fehér darabok válnak ki; forralás által pedig oly nagy mennyiségű szürkés fehér üledék képző­dik, hogy a kanálban maradt folyadék alig fedheti azt el, s minél tovább forr a vizelet, annál több üledék csapódik le. Ezen körülmény tanúsítja, hogy az üledék fehérnye volt, mert azon kóresetekben, hol a vizeletben savanyú húgysavas sók okozzák főzés közben a fehér üledéket, ezek hosszabb főzés által nemhogy szaporodnának, hanem inkább kevesednek, s légsav által feloldatnak, a fehérnye pedig csak több savval olvad föl; ha pedig a fehérnye e nevezett sókkal kapcsolatban volna a vizelet üledékében, ennek egy része főzés által elvész, s csak fehérnye marad vissza, mely tiszta folyó légkönegben (ammonia para liquida) olvad fel.­­ A vizelet egyéb alkotó részei nem kémleltettek, bárha a húgysav mennyiségi arányát igen méltó lett volna megtudni, miután a kórodászok azon axiómát állítják föl, hogy a fehérnyés vizeletben annak egyéb alkotó részei is mennyiségi változást szenvednek, mert a fe­hérnye a vér savójából eredvén, csak a többi sók társaságá­ban juthat a vesébe. A kórismére nézve legkisebb kétely sem forgott fönn, hogy Bright-féle vesekórral van dol­gunk. Kóroktani tekintetben kissé nagyobb megol­dás nehezedett vállainkra, kifürkészni a jelen kóreset 22

Next