Orvosi Hetilap, 1862. október (6. évfolyam, 40-43. szám)

1862-10-05 / 40. szám

Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­nél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk ételfedében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. Hatodik Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tartalom : Wilhelm H. tr. : Ideghüdésekre]. — N­á­g­e­l E. tanár : Térdkalácstörés. — Orvostörvényszéki esetek a külföldi orvosiro­dalom köréből. II. — Könyvismertetés: Pathologie und Therapie der Muskellähmung von Dr. Herrmann Friedberg. — Lapszemle: Idült béb­srülés. Nyers hús használása. — Az agyfüggelék gümőszerű átváltozása. — Vény bélesői görcsös összehúzódások ellen. — Az ittéri örrögök sajátságos kezelése módja. Tárcza : Tandíjak és évi vizsgák. — K­á­t­a­y G. tr. : Úti levelek. IV. Carlsbad. — Vegyesek. Pest, 1862. Oktober 5. Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr. évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. tvnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. Hirdetésekért soronkint 14 n­jkr. mx» ■ JEME^iKHrCr JE JH1JEKO JBU. Wilhelm H. tr.-tól Pesten. Gerinczagyi h­ü d é s e k. A gerinczagy működéseibe még korántsem va­gyunk annyira beavatva, hogy azon legkülönfélébb tüneteket, melyek az anyag legcsekélyebb változá­sára következnek, magunknak megmagyarázni tud­nék : az izmok akaratellenes mozgatása, mely gör­csök alakjában fellép, továbbá különféle érzési tüne­tek, mik között a zsibbadtság kiváló szerepet visz, a gerinczagy működési zavarának leggyakoribb követ­kezményei. Hüdések közönségesen a gerinczagy va­lamely mélyebb előrement bántalmára következnek, és többnyire teljes hüdés alakjában mutatkoznak , a két oldali testmozgás, a bántalmazott hely alatt lévén megszüntetve. Ha az ok az ágyékrészben rejlik, hü­dés az alsó végtagokban és a medenczeizmokban van jelen, ha a hüdés a háti részből indul ki, akkor a has- és ágyékizmok bántalmazvák, továbbá a kilégző és bizonyos fokig a belégző működés is akadályozva van, beáll azonkívül haspuffadtság, nőszéldüh és a zárizmok hüdése; bántalmazva lévén a nyaki rész, a felső végtagok is hütöttek lesznek, és légzési vala­mint nyelési nehézség jelentkezik. A felhozott tüne­tekben természetesen módosulások is jöhetnek elő . a szerint, a­mint a bántalom egyes, magasabban vagy alan­tabban fekvő helyeket foglal el. Ha a hüdés oka a gerinczoszlop valamely betegsége , mely a gerincz­­agyban részint nyomás, részint lob és arra következő ellágyulás vagy más szöveti elváltozás által túlfej­­lettséget, sorvadást idéz elő, a tünetek többnyire az egyenlő magasságú csigolyaközti libakon kimenő ide­gekben nyilvánulnak. Miután a gerinczagy idegei a gerinczcsatornán hosszabb utat tesznek, mi különösen az ágyékrészről áll, a hüdések oka nem puhatolható ki mindig szabatosan. Lassan támadó gerinczagyi hü­dések mindig alulról fölfelé terjednek, míg a javulás az ellenkező irányban történik. Átterjedési (reflectivte)és együttmozgási, valamint szoral (strychin) görcsök csak a sérületlen gerinczagyrésztől jövő idegeknél lép­nek föl. Azon a legtöbb búvár szerint minden gerincz­agyi hüdésnél előjönni szokott érzéstelenséget, mely által a gerinczagyi hüdés állítólag az agyi hüdés­­től különbözik, én minden általam észlelt esetben nem tapasztaltam, sőt némelyikében túlérzékenysé­get láttam. G­erinczagyi hüdésnél rendesen teljes hüdés , ki­vételkép féloldali hüdés (Hemiplegie) jön elő, s ez csak akkor történik, ha a bántalom a gerinczagy egyik felére szorítkozik, a­nélkül, hogy a másik fél nyomás, rázkódtatás, vagy lábos izgatás által bántalmazva volna; a hüdési tünetek a bántalomnak megfelelő oldalon fordulnak elő. Megjegyzésre méltó, hogy ily­nemű esetekben a köldök az egészséges oldal felé van húzva. Duchenne a gerinczagyi féloldali hüdést az agyitól az illető izmok villamingerlékenységének csök­kenése vagy megsemmisítése által véli megkülönböz­tethetni. De ezen állítását a tapasztalás nem igazolja. A gerinczagyi büdést előidéző okok vagy eröművi eredetűek, rendesen a gerinczoszlop sértése által elő­­idézve, vagy a gerinczagy szöveti változásából szár­mazó kórok, melyek mint gerinczagyi vízgyülem, el­­lágyulás, túlfejlettség, sorvadás lépnek föl; ezen szö­veti változások mindegyike saját tünetcsoporttal bír, mely azonban értekezetünk körébe nem tartozik. Ezen említett bajok a kórjóslatra nézve annyiban folynak be, a­mennyiben eröművi eredetű hüdések kedvező jóslatot engednek, mely Duchenne szerint csaknem minden ilynemű hüdésre kiterjeszthető, míg az útdí­jára említett bajokban a jóslat többnyire kedvezőtlen. Mi a gyógykezelést illeti, Duchenne az átterjedési villamossággal (Inductionselectricität) az erömüvi bü­dösekben állítólag mindig kedvező eredményt nyert. Remak ellenben az állandó árammal nemcsak erö­müvi büdöseknél, hanem a gerinczagyi tehetlenségben (tabes) is, kielégítő sikerre jutott, feltéve, hogy a ge­rinczagyi tehetlenség, mint Romberg állítja, különös, a gerinczagy sorvadásától nem függő betegség, s ge­rinczagyi sorvadással nincs összekötve. Saját tapasz­

Next