Orvosi Hetilap, 1863. szeptember (7. évfolyam, 36-39. szám)
1863-09-06 / 36. szám
A KÜLSŐ AGYBUROK LOBJA (pachymeningitis), Balogh Kálmán tudortól. Minél rejtélyesebbek valamely betegség tünetei, annál inkább nagyobb a hajlam titokszerűen hangzó nevek által a dolgot még bonyolódottabbá tenni, mint valóban van. S nincs ez máskép a tünetek azon csoportozatánál, melyek a koponya szerfeletti fájdalmassága és ezen fájdalmak időszakiasságával emelkedett hőmérsék kíséretében, mit közönségesen láznak hívnak, kidőli magát. Ilyenkor azt szokták mondani, hogy álcrázott váltóláz, csiízos fejfájás, vagy épen bujasenyvi fejbántalom van jelen, s rendelnek széltében hányborköves dulcamara-főzetet, kínait vagy iblanykészítményt, mint tudniillik a jelzést megtenni jónak látták, s azon szereket újabb divat szerint még sisakvirágallal (Aconitin), paprikával vagy ha úgy tetszik akár büzenvegyülettel (Bromverbindung) is lehet pótolni. Követtessék azonban akár az egyik, akár a másik eljárás, az eredmény mindig egy és ugyanaz, t. i. a tüneteknek makacson való megmaradása, míglen kedvező esetben a természet folyama az eredeti betegséget a gyógyszerek által támasztott bántalommal együtt le nem küzdötte; vagy pedig végül a halál vet véget a nyomorúságos küzdelemnek, midőn tudniillik ama, az agyra izgatólag ható és ennek vérbőségét növelő szerek a belső agyburok, sőt még az agy lábját is elő nem idézik. Így állván a dolog, hiszem, hogy nem lesz érdektelen, ha a külső agyburok lobjára figyelmeztetek, mi annál inkább szükséges, mert úgyszólván átalános és talán túlságosan megrögzött vélemény, hogy az általam említett baj a legnagyobb ritkaságok közé tartozik,s önállólag legfeljebb erőszaki behatások után lép fel, vagy pedig másodlagosan, midőn bujasenyv, vagy más hasonló bántalmak következtében (Exostosen) keletkeznek. Hogy a külső agyburoknak önálló lábja is van erre Schroeder van der Kolk figyelmeztetett „Die Pathologie und Therapie der Gehirnkrankheiten” (1863) czímű remek munkájában , mely a 97-ik laptól kezdve a 127-ikig a külső agyburok lobjának van szentelve; engemet pedig Schroeder van der Kolk nézetei legkevésbé sem leptek meg, hanem csak becses felvilágosítást nyújtottak oly köralakra nézve, melynek jelentőségét pillanatig sem ismertem félre, de székhelyére nézve biztos megállapodásra nem juthattam, mire hiszem, hogy eljutottam volna, ha nagy menynyiségű anyaggal rendelkezem vala , s nem kénytelenítettem volna néhány keresetre szorítkozni, mit fiatal magángyakorlatom gyéren nyújtott. Mielőtt Schroeder van der Kolk munkája megjelent volna idevágólag három beteget gyógykezeltem, míg egynél csak szemlélő voltam, habár elég figyelmes, s épen azon időben, midőn ezen évben Schroeder van der Kolk remekművét megkaptam, a szerencsés véletlen úgy akarta, hogy betegem legyen, kinél a külső agyburok lobjának tünetei egész teljességükben voltak észlelhetők; mielőtt azonban kóreseteimnek rajzát adnám, szükségesnek tartom, hogy a külső agyburok szöveti szerkezetét röviden megírjam. Az agy külső burka két lemezből áll, úgymint a tulajdonképi külső agyburokból, mely a belső réteget képezi, azután pedig a koponya belfelületi csonthártyájából, mely a külső réteg. Ezen két réteg fiatalabb korban meglehetősen lazán, sokszor elválaszthatólag van összenőve, míg a későbbi életévekben, mindketten tömötten szövödvek együvé, s csak ottan válnak el egymástól, hol a visszéri öblök számára űrt képeznek. A belső felület, mely a középső agyburok (arachnoidea)felé tekint, sima, s lapos hámsejtek többszöri rétege által fedett, míg a külső felület érdes azon kötszöveti kötegek és véredények következtében, melyek a koponyaboltozat belső felületével összekötik. Ezen összeköttetés fiatalabb, főkép pedig a gyermeki korban feszes, s többé kevésbé benső, míg az élet kőcsont-kinövések többi szakában mindinkább lazáb lesz, mint a másik réteg kötszöveti rostokból nek rostocsai párhuzamosan futnak ugyan le, hanem nem egészen nyilvánvalóan tűnnek elő, s a visszéri öblök közelében többszörösen keresztezik egymást. A Úgy az egyik áll, melyek- Hegjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőnél Éjtér 10. sz., Balogh K. tr. urnái, Ország út 41. sz., és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk kietlenében. Elöfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 utkv. ; ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos: Markusovszky Lajos tr Főmunkatárs: Balogh Kálmán tr. Tartalom : Balogh K. tr . A külső agyburok lobja (pachymenyngitis). — Wilhelm J. tr. : A sejtszerti izmok hűtéséről. — Kock J. tr.: Törvényszéki orvosi vizsgálat egy bonyolódott mérgezési esetben. — Könyvismertetés. — Trousseau A. : Clinique médicale de l’Hôtel-Dieu de Paris. — Lapszemle. A szem forgáspontjának fekvése. — Tanulmányok a kopogatási hangról. — A rendes felső tüdőhatár meghatározása. Tarcza : Az orvosi képeztetés kettős irányának szükségességéről. — A „British Medical Society“ 31-ik évi ülése 1863-ban. — A Hamburgban tartott nemzetközti állatorvosi tanácskozmány. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1813. 30.se. September 6.