Orvosi Hetilap, 1864. április (8. évfolyam, 14-17. szám)
1864-04-03 / 14. szám
Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél ujtér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében, váczinteza Parkfrieder féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. a CK»«Kild Évfoly Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartalom : Singer Mátyás tr. : A lobordad hályog (cataracta pyramidalis) két esete, némi észrevételekkel a szürke hályog e neme felett. — II. Miksa, bajor király halálos betegsége és a bonetvizsgálatnak eredménye. Közli: Horváth Gy. tr. — Könyvismertetés. Balogh Kálmán tr.: Die krankhaften Geschwülste. Dreissig Vorlesungen I. Band, von R. Virchow. — Lapszemle: A kulcscsontalatti ütér tágulata, a hónaljütér lekötése, javulás. — A bolygidegek befolyása némely, a gyomorba jutott mérgekre. — Levegő befúvás a fülbe. — Apróbb szemelvények. Tárcza : Ophthalmoscopia circumforanea. — Koponyarögzitő. — Vegyesek._________________________________________________________________ JL4L« Pest, 1864.5 Előfizetési ár helyben egész évre 9 frt. félévre 4 frt. 50 kr. vidéken egész évre 10 frt. félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. A lobordad hályog (cataracta pyramidalis) két esete, némi észrevételekkel a szürkehályog e neme felett. Singer Mátyás tr., műtő, közkórházi igazgató-főorvos Szegeden. (Folytatás). A lobordad hályog, mint tudva van, veleszületett vagy szerzett. Esetünkben kétségkívül az utóbbival van dolgunk. Mert ha nem is vesszük tekintetbe az anyának állítását, hogy a gyermek ép szemmel született, s hogy a veleszületett lobordad hályog rendesen mind a két szemen jön elő, állításunk mellett határozottan szól már a tárgyilagos lelet is, azon kóros változások tudniillik, melyeket a lobordad képleten kívül a szemben észlelhetünk. Fogjunk tehát mindenekelőtt a szerzett lobordad hályog elemzéséhez, és pedig annál inkább, mivel ennek folytán a szerzett alakú is lényegében és támadásában könnyeben megfejthetővé válik. Kötelességünk itt első helyen kiemelni Arkt-nak érdemét, ki azon időben, midőn a szerzett lobordad hályogot csaknem átalán a szemrekeszléb (iritis) sajátságosan alakult terményének tartották, határozottan kiemelte s a betegágynál és hullákon tett vizsgálatok alapján kimutatta, hogy ez esetben gyakran a szaruhártya középponti átfúródásának következményeivel van dolgunk. * * *) Akii e tekintetben következőképen nyilatkozik: „Es bleibt nämlich auf der Kapsel, in oder nahe am Centrum derselben ein Klümpchen Exsudat zurück, welches nach und nach zum Abschluss der Öffnung in der Wasserhaut von dieser abgesondert wird, und nach Wiederherstellung der Augenkammer als ein mehr weniger erhabenes Hügelchen auf der Kapsel sitzen bleibt.“ Ez irton támad Arit szerint a mellső középponti tokhályog, s hogy ha az izzadmány lobor alakjában feltornyul, lobordad hályognak neveztetik. Egészben véve tehát a szerzett lobordad hályog Arit véleménye szerint nem egyéb, mint a középponti tokhályognak válfaja, s mindkettő a mellső tok külfelületére lerakodott izzadmányból állván, álhályognak (cataracta spuria) tekinthető, ha a hályog nevét megtartani akarjuk. Ami a tokhályog taglalásánál a középponti és lobordad hályogot csakugyan oda is teszi a tok külfelületén lerakódás folytán támadt homályok osztályába, „amennyiben t. i. a tok ez alatt egészen változatlan vagy legalább tökéletesen átlátszó maradhat“, holott a valódi tokhályognál a tok maga is szenved oly változásokat, „hogy azt kóros részeiben még górcső alatt sem lehet fölismerni.“ — Később látni fogjuk, mennyire módosíttatott Aritnak mindkét rendbeli véleménye az újabb idő bonettani vizsgálatai által. Egyelőre szabad legyen constatíroznunk csak azt, hogy 1) Arit a középponti tok és a lobordad hályogot a mellső tok külfelülete lerakodmányaihoz sorolja, ámbátor e nézetre nézve meg kell jegyeznünk, hogy a lerakodmányok rovatában a veleszületett lobordadhályog is fölemlíttetik, melynek alapja messze a mellső tok síkja mögött látható; ( 2) hogy azon régi vitakérdésre nézve, váljon a tokhályog magának a tok szövetének homályából származik-e, vagy pedig a tok belfelülete lerakodmányaiból, szövetének lényeges megbetegedése nélkül. — Ami az első nézet mellett határozottan nyilatkozik. S itt az ellenkező nézetmód tárgyalásához vezettetünk, mely különösen H. Müller 3), Wedl 2), Stellwag 3) és Schweigger 4) vizsgálódásainak és búvárlatainak eredménye, melyekből következik, hogy a központi tokhályog és a lobordad hályog a mellső tok belfelületén és a vele határos lencserétegekben fészkel, továbbá, hogy a valódi tokhályog nem maga a tok szövete homályosodásából ered, hanem különféle lerakódásokból , melyek a mellső tok belfelületét lepik el. Megemlítjük itt mindenekelőtt azt, mi e tárgyra vonatkozólag Stellwag szemészeti tankönyvében, az 541. lapon áll. A középponti tokhályog a részletes (partiell) hályogok osztályába soroztatik s támadása akként fejtetik meg, hogy a szaruhártya-átfúródás, vagy szivárványláb folytán a mellső tokra tapadt izzadmányrögcse a lerakodmány mögött fekvő toksejtstratum részében és a felszínes lencserétegekben hályogos homályt hoz létre, mely homály porcz- vagy krétaszerű, mákkölesnagyságnyi gömbösévé másodlagosan átalakulván, a mellső tok belfelületéhez erősen ragad, s a lencsefelületnek mintegy hézagában beágyalva van. „Ha ily körülmények közt, folytatja Stellwag, gömbölyded csomócs helyett rendetlenben *) Würzburger mediz. Verhandl. VI. és VII. k. ; és Archiv, f. Ophthalmologie III. k. 1. osztály : Über die anatom. Verhältnisse des Kapselstaares. 2) Zeits. der k. k. Gesells. d. Aerzte zn Wien 1858. 464. 1., és Atlas der pathologischen Histologie des Auges. 8) Die Ophthalmologie vom naturwissenschaftl. Standpunkte 1855. Mediz. Jahrbücher 1861. 5. füzet. Lehrbuch der prakt. Augenheilkunde 1862. 4) Archiv, f. O. VIII. k. 1. oszt. 55. és köv. 1. Über die Entstehung des Kapselstaares. April 3. *) Oester. Wochenschrift 1845, és Lehrbuch I. kötet, 232 és köv. 1.