Orvosi Hetilap, 1865. szeptember (9. évfolyam, 36-39. szám)

1865-09-03 / 36. szám

3­0« Ш’Ж­­September ». Megjelen minden vasárnap Megrendelheti» minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­ségnél, ajtér 10. sz., és Kilian Gy. könyvkereskedésében, váczi­­utcza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartaom: Korányi Frigyes tr. Közlemények a Sz. Rókus kórház idegkorosztályáról. II. Jobb féloldali hüdös, szótehetlenség, hagymái, halál. Vége. — Karika Antal tr. Meringitis cerebro-spinalis, vagy váltóláz. — Könyvismertetés. Der Croup, von Dr. Fr. Pauli. De Г electricité considérée comme cause principale de Г action des eux minerales sur l’ organisme, par H. Scon tet­ten. — Lapszemle. A tejelválasztásra ható szerekről. — Az acetonos vér. — Mellhártyaláb, — mellkasfali tályog, — összetett alop-festvény befecskendése, — gyógyulás. — Apróbb szemelvények. Tároza: Korány­i Fr. tr. Értekezés az idegességről I. — Levelezés. Pozsony, augustus 30 és Tll-rok Vegyesek. — Pályázat. _____ Pest, 1995. Előfizetési ári helyben égés* évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 hr., vidéken egész évre 1ü frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr Ш-és fi ■ ■■ В La. Közlemények a sz. Rókus kórház idegkorosztályáról. Korányi Frigyes tr. egyetemi m. tanártól. 11. Jobb féloldali hüdös, szótehetlenség (aphasia), hagymáz, halál. (Vége) Az előrebocsátott vázlatra okot szolgáltató kór­esetek elseje vonatkozik Csurdi János, heves me­­gyei származású, 41 éves napszámosra, ki 1. év márt. 12-én vétetett föl a Rókus-kórházba. A kórelőzményből csak annyit tudhatunk meg, mennyit az ápolónő saját tudvágya kielégítésére a be­teg kísérőjétől kipuhatolni jónak látott, s ez abból állott, hogy az eddig magát jól érzett beteg mintegy nyolcz nap előtt egy súlyosan megrakott putton terhe alatt egyszerre összeroskadt, néhány perczig öntudat­lanul feküdt, s midőn magához tért, jobb oldalát moz­gatni és szót kiejteni képtelen volt. A foganatba vett vizsgálat a jobb arczfelet mér­sékelten elernyedettnek, azon oldal redőit elsimultak­­nak s a szájszögletet kissé lesülyedtnek mutatta. Az ajkak mozgékonyságában a két oldal között különb­ség alig észlelhető, a nyelv minden irányban mozdít­ható, csakhogy kinyújtatván, középvonala egy jobbra hajló mérsékelt ívet képez. A jobb oldali végtagok hüdvék, a felső tökéletesen, az alsón csekély mozgá­sok a czomb és alszár izmai által eszközöltetnek. Az érzékenység úgy a felső végtagon a kézteszülettől az ujjhegyekig, mint az alsón a lábfejen csökkentnek lát­szik, a visszahajlási mozgások az alsó végtagon élén­kek, a felsőn nem észlelhetők. A belszervek vizsgálatánál a szívlüktetés erős és kiterjedettnek találtatott, a szívcsúcs összehúzódási helyzete az ötödik bordaköz aljára esőnek, egészen a csecsbimbóvonalhoz közeledettnek. A hangok közül csak a fu­ggér első és méginkább 2-ik hangja volt tompa, a többi tiszta erős, mérsékelt hörghurut, a máj bal lebenyének a középvonalon túlterjedése is talál­tatott. A hőmérsék az ép hónaljban 38 fokon állott, az érlökések száma 90. A beteg egyébként izmos, pozsgás, jól táplált testtel bírt. Hozzá intézett kérdé­seinkre állandón „bombo“ szótaggal válaszolt, melyet néha egyszerezve másszor háromszorozva változtatott, semmi más hangot tőle sem ekkor, sem soha későb­ben hallani nem lehetett. E mellett azonban a hozzá intézett kérdések némelyikére igenlő vagy tagadó fej­mozdulatokkal felelt, melyekből az érzékenységre vo­natkozó fentebbi adatokon kívül még fejfájásra is kö­vetkeztethetünk; családi viszonyaira, életmódjára vo­natkozó kérdéseinkre azonban már — határozatlanul és ellentmondóig — válaszolt, s a kérdezősködés köz­ben el-elaludt. Másnap a hőmérsék emelkedettebb volt a bódult­­ság nagyobb, ezen izgatottsági tünemények azonban vérszívók, hideg borogatások és hányborkő tört ada­­gai használatára rövid napok alatt elenyésztek. A változások, melyek ezentúl észleltettek, abban állottak, hogy az arczjelek egyenlőbbé lettek, a nyelv­­elhajlása elmúlt, az alsó végtag mártius végén már minden irányban mozdítható volt, a felső végtagban csak nyomai mutatkoztak a mozgékonyságnak, az érzékenység helyre állott mindkettőben; a beteg ér­telmi állapota olyan volt, hogy minden érzeteire, testi szükségeire, viszonyaira vonatkozó kérdéseinkre több­nyire egy­hangú „borboltjával felelt, de fölszólíttat­­ván, ép balkezének és fejének mozdulatával a dolgok állásának megfelelőig igenlett vagy tagadott. Minden tenyészeti működései rendesen folytak, s ezen állapot elévetvén, egyenlőn megmaradt egész ápril 23-áig, midőn a nyújtott ételeket, melyeket azelőtt jó étvágy­­gyal szokott megenni, visszautassá, többet szomjazott, hevülten nézett ki és reggeli szemle alkalmával 38,5 hőfokot mutatott, erősen, teljesen, perczenkint 95-ször lüktető érrel. A láz naponkint emelkedett, hatodik napján a hagymázos rózsag volt látható, nyolc­adik napon mérsékelt hasmenés állott be, az álmosság is egyre fokozódott. A láz folyamatát és hullámzásait kifejezi követ­kező hővizsgálati és érlökési rovat : 36

Next