Orvosi Hetilap, 1866. május (10. évfolyam, 18-21. szám)

1866-05-06 / 18. szám

1§. «He. Pest, 1866. Május 6. Előfizetési Ar . helyben ,egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 hr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetés­ékért soronkint 10 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerluszto­­signél, ujtér 10. 12., és Kilián Gy. könyvkereskedésében váczv­­iicza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüvvázlat közlönye. TünedLnc é­vf­olyam.. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Kaczándor Á. tr. A vékony­bél elzárása; átalános vértelenség- szerecsendióm­áj ; a bal szív túltengése. — Ambrót. tr.A heveny csúz folyamában fellépő idegjelenségek. (Vége) — A helybeli érzéstelenítés császármetszésnél. — Könyvismertetés. Die Lehren vom syphilitischen Contagium. Von Dr. Anspitz, Doc. an der Wiener Univ. (Vége).— Lapszemle. Nehézkór, csontnöve­­dék az agyban. A magzat élettartama az anya halála után. Ágybéli tályog a jobb oldalon, beszéléshiány, halál — A tü­dőlob gyógy­kezelése veratrinnal. Egy tapasztalat a Liebig-féle levessel csecsemők számára. A petefészki tömlőnek izzó hő általi át­metszetése. Tár­cZ a: A marhavész kérdése az angol parliamenten. — Óvó rendszabályok a cholera ellen — A k. magyar természettudományi társulat. — Császári rendelet a tábori fő- és alorvosok állomásának betöltésére nézve. — Vegyesek. A vékony bél elzárása (strangul: intestini­­lei); átalános vértelenség; szerecsendiómás; a balszív túltengése. Közli Kaczánder Áron tudor. Igen ritka esemény a magán gyakorlatban, s tár­sadalmi viszonyainknál lógva ritka fel­világosodott s az előítéleteken túlemelkedő gondolkodásmód szük­ségeltetik az illetők részéről arra , hogy kétes kime­­nésti esetekben a bonczolás által felvilágosítást sze­rezhessünk magunknak. Minthogy a leirandó esetben a véletlen oly kedvezőn szolgált óhajunknak, az illető egyén rögtön történt halálozása miatt a megmérgezés gyanúja keletkezvén s átalános beszéd tárgyává vál­ván , alkalmunk lett az élettani kételyeket a halál okozta kórboneztani vizsgálat által eloszlatni, miért is el nem mulaszthatom e keresetet, kórboncttani rit­kaságánál fogva, az­ olvasó kartársakkal közölni, még pedig úgy­ lefolyását, mint a bonczolat eredményét. A folytonos búvárkodás daczára, az alhasi bajok egyes csoportozatai kórismés tekintetben még koránt­sem mérkőzhetnek azon szervek bántalmas kórisméjé­vel, melyekben a természettani vizsgálat egész terje­delemben kalauzul szolgál. Oka ennek, hogy ugyan­azon életkórtani tünetek számtalan bántalmazásokat kisérnek, s hogy a belek különböző részeinek megtá­madásánál bonczi összeköttetéseknél fogva, gyakran a rokonszenvi tünetek annyira előtérbe lépnek, hogy az eredeti baj egészen eltakartatik. Ha a bélhuzam egyes bonczi részeinek, — kivévén a végbél bántal­­mait, melyeknek tükör általi megtekintése és ujjaki kipuhatolása a kórismét könnyíti — határozott kór­isméjét adni akarnak, azt valóban csak tétovázó való­­színűséggel tehetjük. Habár élettanilag a megválto­zott működésből az egyes részek bántalmazását, s azoknak kórbonczi faját némi valószínűséggel követ­keztethetjük is, de határozottan felállítani mégis kép­telenek vagyunk. Van-e egy kétségtelen életkórtani tünet, mely által a gyomor idült takarját a kezdődő gyomorfekélytől s rákos elfajulástól, a nyombél­­fekélyt a gyomorfekélytől, vagy annak lábját emettől, a nyombél heveny bántalmait a máj és vékony béléi­től az életben meg lehessen különböztetni ? A priori talán ez nem oly lehetetlennek látszik, de a beteg­ágynál igen is nehéz. Szenteljünk csak egy pillanatot a nyombél bántal­mainak. Fájdalmas érzések a gyo­mortájban, a jobb bordaszél irányában, emésztési za­varok a nyombél bántalmazásánál ép úgy megfigyel­hetők mint a gyomoréban, főképen ha annak felső része szenved; a közép része bántalmazásánál, az epevezetékhezi viszonyánál fogva a sárgaság tünetei­vel találkozunk s májbajt sejtünk; a lehágó rész meg­betegedése a vékony bél bántalmaival könnyen fel­cserélhető. Nem akarom azon számtalan alhasi bajo­kat elősorolni, melyekben ugyanezen kórisméi nehéz­ségek fordulhatnak elő, ha csak kézzel fogható bonczi elváltozások fel nem fedezhetők, s ez esetben is csak a természete­s élettani jelek figyelmes összesítése biz­tosítja némileg a kórismét, hanem csak a leírandó kór­esettel kapcsolatban levő egy kórtünetnek jelzéséről s ennek okairól kivánok ez­úttal rövid szemlét tar­tani, miszerint jelen esetben is oki összeköttetésbe hozhassam azon körülményt, hogy az alhasi bajok felismerésében még igen sok kórismér hiányok létez­nek. Ezen kórtünet a székrekedés, mely bélsár­­hányásig fokozódhat, s halált hozhat létre. A székrekedés kétféle lehet: idült s heveny. Az elsőnek számtalan okai lehetnek: magában a bélben vagy ennek köztakarójában, a vele bonczi összekötte­tésben levő szerveknek bántalmazásaiban, vagy a me­­denczében támadt különböző terjedelmű s minőségű terményekben , daganatokban, melyeket részletesen elszámlálni s kórismét fejtegetésükbe bocsátkozni nem tartom alkalomszerűnek, mert jelen esetben viszony­lagos kapcsolatban nincsenek. — A második, az élet fenntartását a legnagyobb mérvben veszélyeztető faj­ról, t. i. a heveny székrekedésről akarok röviden szó­lani, mely az illetőt a legépebb állapotban rohanja meg, s legtöbb esetben az életet menthetlenül meg­szünteti, a székrekedés azon fajáról, melyben a belül­­folytonossága hirtelen s tökéletesen elcsukódik. A bél kiszorulása lehet külső s belső (incarcera­­tio externa et interna); az elsőt felismerni nem nagy 18

Next