Orvosi Hetilap, 1867. május (11. évfolyam, 18-21. szám)
1867-05-05 / 18. szám
Pest, 1867. JLI. tk. Megjelen minden vasárnap megrendelhető miden cs. kir postahivatalnál, a szerkesztőségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. Május 5. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és körüyvázlat közlönye. előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 hr.; vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendőik. Hirdetésekért soronkint 15 uj hr. XiKen-eredLili « fi «» . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: Verzár J. tr. Cancroid a gégében. — A hökhurut (pertussis) gyógykezelése néhány londoni kórháznál. — Könyvismertetés: Lehrbuch der Geburtshilfe für Hebammen von Ir. Ed. Martin. Compendium der spec. Pathologie und Therapie der Haussaugethiere von Dr. L. G. Krausz. — Lapszemle. A szivet ellátó idegekről. — A hőmérsék a choleránál. — Kő disznónak nyitva maradt hegyindájában. Tárcza: Lengyel Endre tr. Az orvosi ügy rendezéséhez. VH. — A weimari cholera-értekezlet. — M. k. természettudományi társulat. — Vegyesek. Melléklet: A „Szemészet“ 2-dik száma. Cancroid a gégében.*) Vészár J. tr.-tól. Közleményem tárgya a gégében ritkán, vagy csak másodlagosan előforduló szövetbántalom, mert a gégetükör gyakorlati érvényesítése óta, melylyel tulajdonképen a gégebántalmak tüzetesebb tanulmányozása kezdődik, a gégében fészkelhető kóros képződmények följegyzett esetei közt a rákféle elfajulás még igen gyéren említtetett. A közlendő rákféle bántalom a gégében magában fejlődött, a gégeűr volt annak kiindulási pontja, ott járta s végezte be lefolyását. Lassan fejlődő évekig tartó idült bajok csak ritkán kerülnek keletkezésök első időszakában következetes orvosi megfigyelés alá, s ezen körülmény az oka, hogy az idült bajok fejlődése feletti észleletek csak ritkán bírnak tudományos alappal, s érdekkel; a jelen eset azonban első kezdetétől végkifejlődéséig minden változásaiban, s átmeneti stádiumban szorgos megfigyelés s tüzetes tanulmányozás tárgya volt. A kórelőzmények csak negatív adatokat nyújtanak, mert az erős testalkotása kitűnően táplált, virágzó egészségű, élete korának 10-dik évéhez közel álló főpap múltjában semmivel sem találkozunk, ami gümőkór vagy más átalános kórvegyes bántalom gyanúját igazolná — azon toroklábok, melyekben 25—30 év előtt szenvedett, nézetem szerint a jelensége szövetbántalommal semmi oki viszonyban nincsenek. Ezen szövetbántalom lassan fejlődött; az első körjel, ami annak kezdetét jelzette, a hang meggyengülése volt 1861 évben, midőn a megváltozott politikai viszonyok következtében tiz év múlva haza térve, a főrendi házban, melynek vezérszónokai közé tartozott, gyönge hangja föltűnt. Ezen hanggyöngeség azonban kezdetben azért sem tartatott aggályos jelenségnek, mert az csak is nyilvános szónoklás alkalmakor tűnt föl Ezen első fejlődési időszakban a hang gyöngeségén kívül (melyhez csak később társult a hang fátyolozottsága is), más kórtüneményekkel nem találkozunk, légzési nehézség nem volt jelen, az átalános egészségi állapot sem zavartatott meg. 1863 évben az idült gégehurut (mert ezen stádiumban csak ez volt s csak ez lehetett a kórisme) javulását Emsben kereste, ahonnan virágzó egészséggel ugyan, de rekedt hanggal tért vissza. A gégehurut kórisméjét igazolta Czermak 1864 év September hó végén Pesten időzése alatt tett gégetükrözési vizsgálata. Czermak következőleg nyilatkozott: Die Epiglottis hat eine eigentümliche Form, sie ist nähmlich von beiden Seiten sehr stark zusammengedrückt, so dass sich die Hälften des freien Bandes derselben in der Mittellinie fast berühren. Die Epiglottis ist demnach offenbar weniger elastisch und wiederstandsfähig als in normalen Zustande. Die abnorme Form der Epiglottis halte ich jedoch für angeboren. — Da der Kehlkopfeingang in der beschriebenen Weise beschaffen ist, so ist auch der Einblick in den Kehlkopf selbst sehr beengt; es lässt sich aber nichts destoweniger das Innere des Kehlkopfs in solcher Ausdehnung untersuchen, dass man die Überzeugung gewinnt, dass die Umflorung der Stimme nur durch chronisch-katarrhalische Schwellung der Schleimhautüberzuges der Stimmbänder bedingt ist. Az eddig említett két kórjelhez a hanggyöngeséghez s rekedtséghez 1865 év elején egy újabb csatlakozott hangtalanság (aphonia) volt az, ami a betegség második időszakát jellegzi. A betegség ezen stádiumában Bécsben Türk tanár által eszközölt gégetükrözett vizsgálat azt mutatta, hogy a gégerakhártya nagy fokú duzzadásán kívül a balhangszalagon folytonossági hiány is észlelhető. Még ezen időszakban is az általános egészségi állapot érintetlen maradt, a táplálkozás nem csökkent meg; légzési zavarok sem mutatkoztak. A beteg az 1865 évi nyárnak nagyobb részét Grleichenbergben töltötte, nem mintha gümőkór gyanúja merült volna föl, hanem inkább azon czélból, hogy meggyengült hangszervét, melyet itthon állásánál fogva kellően nem kímélhetett, visszavonulva, a hegyvidéki enyhe lég üdvös hatása alatt, kipihentethesse; — de a Gleichenbergi időzés is az aphoniara siker nélkül volt, mert a gégebántalom még ezen év végén egy újabb s súlyosb stádiumba ment át, a melyben légzési zavarok állottak be, amelyektől eddig a beteg teljesen ment volt. Ezen légzési zavarok nem rögtön rohanták meg a beteget, hanem lassan fokonként fejlődtek ki, kezdetben csak lihegés, később sajátságos zörejesség észleltetett, amely azonban a légvételt nem akadályoztatta, még végre 1866 óv a) Előadatott a budapesti k. orvosegylet 1867. ápril hs 6-án tartott rendes ülésében. 18