Orvosi Hetilap, 1867. július (11. évfolyam, 27-30. szám)
1867-07-07 / 27. szám
r Két új szemmévészeti mód. A magyar tud. akadémiában tartott értekezése nyomán, kivonatban közli Jendrassik Jenő egyet, tanár. (Folytatás) I. A szem forgáspontjának meghatározása. Az eljárás, melylyel a szem forgáspontjának távolsága a porczhártyától meghatározható, lényegében a következő viszonyokon alapszik, miket az 1-ső ábra vízszintes síkban tüntet elő. Ha a szem úgy volna irányítva, hogy látvonala L L vonalba esnék s egyelőre az eset egyszerűsítése végett feltéve, hogy ugyanezen vonal hosszában fekszik úgy a p pporezhártya görbületének k központja, valamint a szem f forgáspontja is, akkor az R helyen meg- világított rézstől jövő Bt sugár a porezhártya felületének t pontján viszszaverődve, ezután t g irányban fog haladni, g-nél pedig az itten lapjával párhuzamosan L L vonnallal függélyesen felállított 01. T. tükörtől újra g a irányban elhajtatni ; s ha itt megfelelő szög alatt M. T. tükör van felállítva, akkor a pontnál még egyszer viszszaverődve, ezen sugár L L látvonal irányában magába a szembe fog eljutni, úgy hogy ez B L rezsnek saját porezhártyai tükörképét megláthatja. Ezen tükörkép egyszersmind össze fog esni azon finom jelvonalakkal is, melyekkel úgy az oldalsó C1. T. tükör, valamint a mellső M. T. tükör is, illetőleg a helyén el van látva. A tükrök, valamint a megvilágított rézsnek oly beállításánál tehát, melynél a függélyesen álló oldalsó tükör lapjával párhuzamos L c L iránynyal, egyszersmind a megvilágított B rézs az oldalsó tükör g jelvonalára merőleges c g vonal hosszában, a tükörtől oly távol fekszik, hogy B c c g, akkor a perezhártyai tükörképnek összeesése a két tökör jelvonalaival, biztos jelül fog szolgálhatni, hogy maga a szem megfelelőleg akképen van beállítva, hogy c tuc a távolsággal. S ha ezután a szem e helyzetben f forgáspontja körül forogva, Útvonalával az oldalsó tükör g jelvonala felé irányul úgy a mellső M. T. tükörnek a jelvonalát csak akkor fogja az oldalsó tükör jelvonalának irányában, azzal egybeesőnek láthatni, midőn a mellső tükör L L vonal hosszában tova mozdittatván, jelvonala a elsőleges állásából, b másodlagos állásáig eljutott, azaz midőn a b távolság, melyből az eltolás történt, egyenlővé lett a forgáspontnak a perezhártyátóli f távolsággal. A mellső tükör tovamozdításának egyszerű megmérése által meghatározható fogna tehát lenni a szem forgáspontjának távolsága a porezhártyától. Minthogy azonban a porezhártya görbületi központja szükségképen annak optikai tengelyében, a szem forgáspontja pedig, mikép már előbb kimutatva jön, egész 27 l-ső ábra. L 258T» mm» Pest, 1867. Jnlins 7. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr. , vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkentiségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és koronvázlat közlönye. T iaeiLeg^edXk «'- w f V* I s» ■■■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Jendrassik Jenő tr. Két uj szemmérészeti mód. Folyt. — Szikszai Szabó József tr. Közlemények a párisi korodákról. I. Rák az arezon, etető kúpok alkalmazása. — A lékezésreli eszmecsere a Loc. imp. de Chirurgies-ben. Közli Ambró János tr Folyt. — Könyvismertetés. Traité de la Physiognomie, par M. le docteur Lepelletier. — Lapszemle. A baloldali vese tályoga, mely a hurkabélbe nyilt. — Az agyrázkódásnak hol van székhelye. —Húgykövek gyűjteménye szerkezetük és kifejlődésük szerint rendezve. — A nyaktájon hallható edényzörejek helyéről és származásáról. — A kénsavas szikenynek hatása a perezhártya foltjaira. Tercza: Rupp N. János egyet. rector beszéde a m. k. egyetem újjá alakításának 87-ik évfordulati napján. Vége. — Felszólítás a k. magyar természettudományi társulat tagjaihoz — Vegyesek. • Könyvészet. — Pályázatok.