Orvosi Hetilap, 1867. augusztus (11. évfolyam, 31-34. szám)
1867-08-04 / 31. szám
Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és körüavázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: Kétli Károly tarsegéd. Közlések Korányi tr. belgyógyászati korodájáról. II. Croupos tüdőlob, régibb mellhártyalob maradványaival . A lékezésrőli eszmecsere a „Loc. imper. de Chirurgie“-ben. Közli Ambró János tr. Folyt. — Lapszemle. Mellszorulás egy esete. — Croup 16 éves gyermeknél, gégesipmetszés, gyógyulás. — A haranybűreg élettani hatásáról. — A Faraday-féle villamosság a bélsár egyszerű megszorulásánál. Tárcza: Batizfalvy tr. magán gyógyintézete 8-ik évi működésének statistikai kimutatása. — Budapesti kir. orvosegylet. — Trousseau emlékezete. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1867. StK* Augustus 4. G CILaen.egyed.lk évfoly»». Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr.1 vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. Közlések Korányi tanár belgyógyászati korodájáról Kétli Káoly tr. tanársegédtől. II. Croupos tüdőlob, régibb mellhártyalob maradványaival. Máhr József 88 éves sz. fehérvári születésű szűcs, i. é. junius hó 12-én kórodánkat kereste fel nagy fokú köhögés, főfájás és a hal mellkasbani szúró fájdalmak miatt, mely bajok őt állítólag egy hét óta kinozzák és melyek keletkezéséről annyit mond a beteg, hogy a a. hó 5-én még egész napon át rendes munkáját végezte, este magát teljesen jól érezve lefeküdt, rövid alvás után az említett kóros tünetek között ébredett fel s azóta nagyobb részt ágyban tölté idejét. Felvételkor a beteg megvizsgáltatván, rajta a következő jelen állapot észleltetett: az egyén erős testalkatú, kissé elsoványodott, halvány bőrszínű, izomzata igen petyhüdt. Lélek és külérzék működései ébrenlétekor teljesen rendesek, de a gyakran beálló szundor, valamint éjjeli alvás közben folyton összefüggés nélkül beszél. Étvágya csökkent, szomja emelt. A mellkas annyiban mutat alaki eltérést, hogy a bal mellső felületén az 5. és 6. borda közben a csecsbimbó alatt, s a szívcsúcstól kifelé, bemélyedés látható, mely minden belégzésnél mélyebbre behúzódik. Légzésnél a bal oldal felülről egész a 6 bordáig kevésbé magasan és lassabban emelkedik mint a megfelelő jobb fél, és az illető bordaközök kissé tágabbak. Mélyebb belégzésnél szúró fájdalmakról panaszkodik a beteg a bal mellkas mellső felületén. A kopogtási hang a jobb oldalon, úgy mellül mint hátul, a rendes viszonyoknak megfelelőleg teljes, éles, nem dobos; balról a kulcscsont felett és alatt, úgyszinte a 2. bordaközben tompán dobos hangot nyerünk, a 8. bordától le egész a 6-ik felső széléig egészen tompa és üres a kopogtatási hang; a tompa kopogtatási hang területe olyszerű, hogy azt felül a 3-ik borda, befelé a bal szegycsontszél határolja, alsó határa a 6-ik borda felső szélének megfelelő vonalban kanyarul fel és kifelé, külső széle pedig szakadva éri el a mellső hónaljvonalat. — A szívcsúcslökés az 5—6 bordaközben a szegy melletti (parasternalis) vonalban igen gyengén érezhető s a lökés helyétől a hónalj felé a kopogtatási hang kevésbé üres mint a szegycsont felé. A szív hangjai, valamint a nagy edényekéi is, gyengék ugyan, de tiszták. Az előbb említett bemélyedések felett kopogtatásra szintén körülírt tompa hangot nyerünk. A bal mellkas hátsó felületén, a tövis feletti árokban és befelé egész a gerinczoszlopig a kopogtatási hang ismét tompa, és pedig kifelé üresebb, mint közvetlen a gerinczoszlop mellett; alább azonban, a 4 mellcsigolya magasságában, a hang már teljes, éles, nem dobosba megy át s ilyen marad a tüdő alsó szabályos határáig. A máj és lép tompa kopogtatási területe rendes nagyságú. A hallgatózás a bal mellkas mellső felületén, a rendellenes tompultságnak megfelelőleg, élénk hörgi ki és belégzést mutatott s e mellett időnként a csúcsvonaltól kifelé kis területre szorítkozó dörzsszövej volt kivehető, hátul balról a tövis feletti árokban és a gerinczoszlop mellett határozatlan belégzés és hörgi kilégzés volt hallható. Alább, valamint az egész jobb oldalon is, éles sejtes légzés és szortyogások voltak jelen; a szórezgés és hörghangzás az illető rendellenes felületen kissé megerősödve mutatkoztak. A beteg gyakori köhögéstől kínoztatott s kiköpése az első 2 napon rozsdaszínű habzó nyák, később tiszta fehér nyákos folyadék volt, melyben a górcső csak nagyszámú ép fiatal sejteket mutatott ki. E közben a 2-ik bordaköznek előbb dobos kopogtatási hangja szintén tompa és üressé változott. E mellett folyton tartó láz, érlökés 125 egy első perez alatt, hőmérsék 39 V5 C. A bugy vizsgálat egyéb eltérést nem mutatott, minthogy a hólyagok meg voltak kevesbedve. Az előzményekből annyi volt kivehető, hogy az illető egyén 4 év előtt, szintén valamely mellbántalommal, a sz. fehérvári kórházban gyógykezeltetett, s hogy akkor is köhögése, a bal mellkastájon fájdalmas forrósága volt, és négy heti ottlét után gyógyultan elbocsáttatott s azóta jelen bajáig, csekély köhögésen kívül, magát egészségesnek érezte. Az elsorolt tünemények megállapításához a tanár úr a következő fejtegetést csatolta.* * * A bal mellkas felső részén található tompa kopogtatási hang, ezen mellkas résznek hiányos emelkedése a belégzésnél már előlegesen feltételezik, hogy a mellkasfal azon része alatt rendes alkatú, légtartó és tágulékony tüdő nem fekszik, hanem vagy tömörülve van az illető tüdőrészlet, vagy valamely a tüdőbe ágyait álképlet, élősdi stb., vagy pedig mellhártya-izzadmány ad okot a tompa kopogtatási hangra, mely azonban ezen helyen és ezen határok között, csakis mint eltokozott mellhártya-izzadmány képzelhető. Továbbá képzelhető volna, hogy a bal mellkas mellső felületének tompa hangja a térdag vagy szívburok-izzadmány által okoztatik, mely utóbbit azonban csak azért említjük meg, mert ez esetben a mellső tompa kopogtatási hang nagyjából a szív helyzetének felel meg, mert a kopogtatási tompaság kiebb terjed balfelé, mint azon pont, hol a szivcsúcslökést érezzük s mint többször felemlítettük volt, nagy fokú szivburok-izzadmánynál gyakran találtaik a szivtompulatnak a szivcsúcslökéstől kiebb terjedése balfelé; e mellett a szívcsúcslökés gyengesége is ily izzadmány jelenlétének jeléül volna tekinthető, s végre előmozdítaná ezen felvételt a bal 3, 4, 5-ik borda mellső részének nagyobb előredomborodása, a fölötte és alatta levő bordák színvonala fölött. 31