Orvosi Hetilap, 1868. május (12. évfolyam, 18-22. szám)

1868-05-03 / 18. szám

A S. ük. I Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félvél* 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkessttségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és köryvvázlat közlönye. fJLMacc* ■■ JU: -g évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Verebélyi L. tr.: Balassa tér. sebészi korodájának forgalma 1867/s téli félévben. — A köszvényes vagy összesorvadt veséről. — Könyvismertetés. Leyens de clinique médicale faites á l’Hôpital de la Charité, par S. Jaccoud. — Lapszemle. Májzsugor, mely petefészki tömlőnek tartatott. — A májbeli tályogok jelzése tűszúrás útján. — Porlasztott borégény vidatáncznál. — Apróbb szemelvények. Tárcza: Török János tr.: A közegészségi és orvosi ügy kérdéséhez. (Vége.) — A budapesti kir. orvosegylet 1868 ápril 18-án tartott szakülése. — Vegyesek. —■ Pályázatok. Pest, 1868. Május 3. A Balassa tanár sebészi korodájának betegforgalma 1867/s téli félévben. Közli Verebélyi László tr. egy. tanársegéd. A m. kir. egyetem sebészi kórodája 28 ágygyal bír. Ezen csekély ágyszám áll tanulmánykép rendelkezésére 173 orvos és 56 sebész hallgatónak. A hallgatók száma és a kóroda területe tehát oly viszonyban áll, hogy a levegő az egészségre káros befolyásává válnék, ha a hallgatók valamennyi, bár rövid ideig is benne tartózkodnék. Így jön létre azon visszás körülmény, hogy a betegek érdekében sem lehet rossz néven venni, ha a hallgatók egy része talán nem valami nagy szorgalommal észleli a kóreseteket. Az ágyszám csekélységéből megmagyarázható azon tény is, hogy az idült és hosszú lefolyású kóralakoknak szánt ágyak igen csekély számnak, hogy üdülő betegeket gyakran igen korán kell kiküldeni, hogy néha elég érdekes esetet kénytelen a kóroda elutasítani és végre, hogy nem egyszer már semmi kórodai érdekességgel sem bíró, egészen elhagyott beteget csupán ápolása végett sokáig kell tűrni. *) Régen belátta ezen hiányokat az orvostanári testület és azért ismételve is tett lépéseket egyetemi kórodák fölállítása érdekében. Azonban csak őszinte tiszteletet bírt magának kivívni azon férfias kitartásért, hogy a dermesztő „non possumus“ daczára sem lankadt el a tudomány érdekében újra meg újra felszólalni e korszerű követelmény érdekében. Mindezen kedvezőtlen körülmények daczára 112 beteg képezte a múlt félév alatt a kórodai észlelés tárgyát, ezen eseteket, öt csoportra osztva, szándékom előadni, mindegyik csoportnál a nevezetes kórodai megjegyzéseket és érdekesebb eseteket említvén meg. A műtétek utánni folyamatok igen kedvezők voltak üszkösödés vagy más kórházi endemia nem zavarta meg a kóroda működését. Üszkös roncsolásokat csupán ily folyamattal a kórodára fölvett betegek sebein lehetett tapasztalni, ezek is azonban a legrövidebb idő alatt megtisztultak. I. Külbehatások-szülte köralakok. Vágott seb 1: ütérlekötés, egyesítés; gyógyult. Zúzott seb 2: vérömleny, genysülyedés; — gyógyult. Lőtt seb 1: trismus és tetanus ; — meghalt. Koponyatörés 1: fékezés, — halál. Haránt felkartörés 1: gypszkötés, — gyógyult. Szövevényes rézsűtalszártörés: gypszkötés, — gyógyult. Ficzam: Felkar, a hollóorrnyujtvány alá, idült s heveny, visszatétettek. Ficzam: felkar, a hollóorrnyujtvány alá és czomb, mellfelé. Ficzam: szökcsont, heveny, a szökcsont kiválása után gyógyult. Összesen 11 eset; gy. 8; javult 1; meghalt 2. Heveny vágott sebek a dolog természeténél fogva ritkán jönnek mint olyanok a kórodai tárgyalás és műkezelés alá, minthogy a vérzéscsillapítás, mint legelső segélynyújtás rendesen a helyszínen történik. Az igaz, hogy sebészi kórodán, hol naponként sebzések és ezt okvetlenül követő különféle vérzés- csillapítások gyakoroltatnak ez utóbbit eléggé lehet tárgyalni és tanulmányozni ; azonban midőn a kórodán mitteszünk, minden valószínű eshetőségre készen állunk és nem mindenki által gyakorolható terv és szabályok szerint járunk el. Sokkal tanulságosabb ennél sok tekintetben, midőn váratlanul igénybe vétetik a kóroda segélye, ez gyakorlatibb tanulmány, melynek hasznát minden orvos nem egyszer fogja venni. Az idevágó eset párbaj után sebzett egyént illet, kinél a halántéko s ebből eredő haránt arcz — és külső fülütér vágatott át. A három ütér leköttetett, a seb pedig karlsbadi tűkkel és csomós varrattal egyesíttetett. A lövés általi sebzésnél azon gyógyeljárásról kell leginkább megemlékeznem, mely a trismus és tetanus jelentkezőnél vétetett foganatba. A sebzés mozsárlövés által ejtetett a bal kézen, melyen a hüvelyk csak hajtó izmának inán lógott. A beteg a sebzés után ötöd napra vérszegényen hozatott a kórodára, s miután a nagy mérvben dagadt, tenyér felületén hasogatott és üszkös kezéről a hüvelykujj eltávolíttatott, állandó fürdőbe helyeztetett. A fájdalmak csakhamar a lázzal együtt csökkentek a dag és az üszkösödés nem haladt tovább, midőn bejövetele után negyed nap a tarkón feszülést kezdett érezni. Mustárpép és tartarus emetrefr. dosi rövid időre könnyebbülést idéztek elő, de ötöd nap a szájzár is jelentkezni kezdett. Ezentúl morphium befecskendések alkalmaztat1a *) A kórodák ezen hiányán alaposan, úgy hisszük, csak akkor lesz segítve, ha mindegyikükhöz kórházi nagyobb osztály csatoltatik. Innen lehet azután a tanczélokra alkalmas eseteket a korodára szállítni, valamint azokat, melyeknek itt egyelőre vagy végképen hasznát nem vehetni, áttenni. Ezen intézkedés lehetségessé fogja egyszersmind tenni azt, hogy a tanítás az esetek megválasztása és több hasonlónak összeállítása által rendszeresebbé váljék, valamint, hogy a tanár maga is tanulmányokat tehessen és haladhasson, s tanárok képeztessenek. Sz.