Orvosi Hetilap, 1869. március (13. évfolyam, 10-13. szám)

1869-03-07 / 10. szám

J­0 . »24. Pest, 1869. Martius 7. Előfizetési ar , helyben egész évre 9 frt., félvére 4 frt. 50 Megjelen minden vasárnap, kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőiéinél, és fizetések bérment­esitendők. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereső edésében Hirdetések­ért soronkint 15 uj kr. Laczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. Ti«enla.»net»(lik­o ■ -Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom­. Lenhossék József tr. A Santorini-féle visszéri fonat a férfinál. (Vége). — Kalabár babbal kezelt keresetek. — Könyvismer­tetés. Therapie der Knochenbrüche von Prof. Dr. Carl Böhm. —­ Lapszemle. A singkampó töréseiről a törvégek széttávolodása és a felső darabnak felfelé való térése nélkül. — Az eleny adagolásának módja. Tárc­z­a. A budapesti k. orvosegylet 1869 február 27-diki szakülése. — A köneny mint ríj érez. — Levelezés. Bécs február hó 1869­ — Vegyesek. — Pályázat. — Kivonat Pest város tiszti főorvosának 1869-diki január havi közegészségi jelentéséből. A Santorini-féle visszéri fonat a férfinál. Lenhossék József tr., a leiró és tájboncztan ny. r. tanárától Pesten. (Vége.) A visszéri gomolyból származó visszérgyökök csak annak szarvából erednek, s sokkal hatalmasabb ürfoga­­túak, mint azon visszérgyökök, melyek beléje ömölnek. A következő három visszértörzs van. 1) Mindkét oldalon hatalmas visszérgyök, mely az illető szarv csúcsából közvetlenül felmerülve (vena cornu), a vissz­éri gomoly ezen részében összpontosuló visszerek folytatvá­­nyaként tekinthető. Ferdén fel, ki és hátrafelé halad, s rövid egyenes folyás után alant az alhasi visszérbe nyílik, mi mel­lett a belső szeméremvisszér és a felső dugvisszér által közbe­­fogatik. Nyilási helyük felett a dugótérnek és a belső szemé­­remütérnek az alhasi ütérből való származási szeglete fog­lal helyet. 2) Mindkét oldalon a szarv csúcsától kifelé 4—5 erős visszértörs, melyek 3—4, a nagyobb allikon át a medencze­­üregbe lépő belső szénéremvisszerek (I ábra, IV, IV, IV, IV és II ábra, VII, VII) által megerősödve (F. Führer), fel-, hátra- és kifelé haladnak, azután pedig a belső dugótér és a belső szeméremütér kaloldala mellett tovamenve, egyetlen hatalmas törzs­sé egyesülnek, mely szinte a fentebb említett lkon keresztül bejövő alsó és felső faróteret (I ábra, V, V és VI, VI) felveszi, s végtére az előbb leírt szarvvisszértől ki­felé szinte alulról az alhasi visszérbe benyílik. Azon törzs az utóbbinak leghatalmasabb gyökét képezi. Úgy a kezdetben leírt 4—5 fővisszérgyök, mint szinte az annak lefolyása közben felemlített belényiló visszérgyö­­kök, úgy egymás között, mint a felső dugvisszérrel (I ábra, VII, VII és II ábra, V, V) hatalmas közti törzsek által fo­­natszerűleg összekötvek. 3) A szarv mindkét baloldalán hatalmas visszértörzs, mely úgy a húgyvezetékeket, mint az ondóhólyagcsákat kö­rülvevő visszéri fonattól csekélyebb körfogatú visszéri gyökö­ket kap, s így megerősödve, alulról fel-, hátra- és kevéssé kifelé vonul, a keresztcsatornából kijövő nem kevésbé vastag második keresztvisszeret (II ábra, VI jobbról) felveszi, azután pedig meglehetősen egyenes irányban tovább felfelé megy, hogy a szarvvisszér benyilási helyén túl és befelé szinte alulról, de annál mégis magasabban az alhasi visszérben végződjék. Az utóbbinak legmagasabban fekvő visszérgyökét képezi. Az alsó üres visszér jobboldali fekvésénél fogva a jobboldalinak benyilási helye a jobb alhasi ütér alatt a baloldalié azonban a bal alhasi ütér bal oldalán fekszik (II ábra, VI, VI). Ezen visszéri gomoly jelentőségét minden korbeli sebész elismerte, de azon téves gondolatnak hódoltak, mintha többféle visszéri fonat lenne jelen, így fantási, húgyhólyagé dülmirígyi stb. Fentebb bebizonyíttatván, hogy visszéri gomoly mint önálló szerv létez, melyet egyes visszéri fonatokra szét nem szedhetni, továbbá annak kijelölt helyfekvése, kiterjedése, az azokat képező visszerek vastagsága, annak tőle ki- és befelé fekvő szervekkeli összefüggése, mi ki- és beömlő visszérgyö­­kök által történik, melyek többnyire jelentékeny vastagságúak, mindez az előbbi visszéri fonatok helyett felvett ezen visszéri gomoly kórtani és sebészeti tekintetbevételét inkább emeli mint csökkenti. Ez különösen műtői szempontból kivált az alsó részletre mint düllmirígy-húgycsői visszári övre illik, mennyiben ez a húgycső hártyás részét és a düllmirígyet épen ott veszi körül, hol ezen szervek hólyagmetszéskor, történjék bár ez a gáttájon vagy a végbélen át, megsértetnek, minélfogva azon övnek a kés éle általi kettémetszése ki nem kerülhető. Innét van a jelentékeny visszéri vérzés, mely a gáztá­jon a mélyben történő műtételek alkalmával némelykor bekö­vetkezik, noha az olyan tekintélyek biztosításai után, milyen például az én minden tekintetben korán elhunyt barátom Balassa J. tanár, egészben véve ritkán szokott bekövet­kezni. A visszéri gomolyt képező edények tömkelegszerű le­folyása, valamint az ezek belsejében előjövő gerendázati rend­szer és billentyűk a bekövetkező vérzés csillapodásának ténye­zőiként tekinthetők. Azon körülmény , hogy úgy a visszéri gomolyt képző, mint az ebbe benyomuló visszerek átmetszetésük után tá­tongva visszamaradnak, így pedig belsejük a kifolyó húgy­­gyal, s a képződő genynyel érintkezésbe jön, arra lényeges alapot szolgáltat, miért fejlődik ki néha visszérlob és genyvér 10

Next