Orvosi Hetilap, 1870. február (14. évfolyam, 6-8. szám)

1870-02-06 / 6. szám

.»• Tartalom. Schenk Sámuel tr. Közlemények a bécsi cs. kir. egyetem élettani dolgozdájából. III. A hús fogyasztásról. — Beke Gyula tr. Fülgyógyászati közlemények. III. — Könyvismertetés. Winter and Spring on the Shores of the Mediterranean. By. J. Henry Bennett M. D. — Lapszemle. Epekövek, — erőszak behatása után az epehólyag repedése. — Vájjon az anilinzöld mérges­e. — A nagy mellső fűrészizom hűdésének esete. — Spiritus ammoniae aromaticus cum chinino. — Dupuytren bélmeteszének módosítása. Tire­ze. A magyar orvosok és természetvizsgálók nagy gyűlései. — Vegyesek. Pest, 1870. Február 6. Előfizetési ár:­hely­ben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 69 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendő­k. Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Közlemények a bécsi cs. kir. egyetem élettani dolgozdájából.*) Schenk Sámuel tr. magán- és segédtanártól. III. A hús légenytartalmáról. A légenytartalmú testek között, melyeket az anyag­cserébe vágó kísérleteknél bevételül használunk, a hús a leg­kitűnőbb szerek egyikének tekintendő. Egyrészt azért, mert légenytartalma — bizonyos határok között — állandó, más­részt, mert a kísérletre szánt állatok (ebek) kizárólagos hús­­táplálék mellett működéseik akadályoztatása nélkül hosszabb ideig élhetnek. Ez indította az anyagcsere terén búvárkodó tudósokat a hús számos vegy elemzésére, légeny tartal­mának kikutatása s meghatározására Annál inkább növekedett e légenymeny­­nyiség határozott ismeretének szükségessége, minthogy ta­pasztaltatt, hogy ürülékekben a légeny híja húslerakódásul, annak többlete pedig a test húsának, illetőleg fehérnyenemű állományának fogyasztásául tekintendő. Az előttünk ismert számok OT —0*7 gramme legény közt változnak, 100 gramme nedves állományra számítva. Bischoftnál­­ találjuk Mayer Y. vegyelemzéseit, ki száraz tehénh­úsban, 12-05°/o nedves állományra számítva, 3-01 % legenyt talált. A Mayer Y. által elemzett hús jó friss tehén­hús volt, melyről a zsír és csont le volt szedve. Bidder és Schmidt() a friss marhahús nedves állományában 3-68 — 3-15%, a szárazban 12-45u/0 legényt talált. Playfair és Boeckmann3) száraz húsban középszámmal 15-03%, frissen 3*7S°/o-ra becsüli a legeny tartalmát. Grouven4 5 6) a friss hús négy vegyelemzését közli, melyek néhány tized gramme-ban különböznek egymástól. Elemzéseinek számai következők: 3*52, 3-46, 3-51, 3*71%. Kutyahúst Will( 6) elemzett, s légenytartalmát 3-46 —3*55% találta. Mayer Y. ellenben 3’05%-ra becsüli a kutyahús légenytartalmát. Yoi­() álta­lában a 3-4%-nyi számnál állapodik meg, bár megengedi, hogy a hús légenytartalma pontosan meg nem határozható, s az általa választott légenymennyiségnél elkészülve kell len­nünk arra, hogy 100 gramme húsra a légeny vagy 0-3 gramme-ig ingadozni fog. A hús légeny-meghatárzásai többnyire a Will-Warren­­topp-féle módszer szerint hajtattak végbe, valószínűleg azért, mert e módszer kényelmesebb, mint a Dumas-féle, s ennél egyszersmind megbízhatóságra nézve nem áll hátrább. A hús légenytartalmáról fent elsorolt adatok, melyek egymástól nem jelentéktelenül különböznek, valamint a Volt által választott középszám is arra ösztönöztek engem, hogy számos húsdarabok elégetéséből a hús százalékos légenytar­talmát, ha lehetséges, pontosabban meghatározzam. Azonban különböző állatok húsa használtaik tápszerül, s ha a bevett hús nem minden légenye jelen meg az ürülékekben (húgy és bélsárban), akkor a hiány húsnövekményül számíttatik fel a kísérlethez vett állatban. Ennélfogva én különféle állatok hú­sát égettem el natronmésszel, s így meghatároztam a légeny­­tartalmat, hogy lássam, váljon általában megengedhető-e az afféle átszámítás, s váljon megfelel-e az elköltött hús légeny­tartalma a kísérlethez használt állat húsa legénytartal­­mának. Elemzéseimnek eredményét a következő tabellában köz­löm : 7­­1. tabella. ’) A hús fris állapotban hozatott a mészárostól, s minthogy a szál­lításnál vízének része elpárologhatott, eltökéltem magamat a hús víztar­­almának meghatározását mellőzni. 6­ 0­OS Elégetendő száraz álló-Megfelel ned­ves állomány-Elégetve ad A legeny százalék­tartalma gramme-okb. co M N GQ mány gram­­me-okban. nak gram­­me-okban. me-okban. nedves állomány­ban. száraz állomány­ban. 1. 0-563 1-887 0062 3.3 110 2. 0-562 2-036 0-068 3-34 121 OQ ec 3. 0-528 1-942 0.067 3­45 12-6 nec Pl4 1-099 4 006 0.154 384 14 01 5. 1123 3.492 0.122 349 10-68 6. 1046 3-732 0.132 369 13-19 *) L. az OHL. 1869-diki 49. számát. *) Bischoff, Harnstoff als Maas des Stoffwechsels, Giessen, 1853. 2) Die Verdauungssäfte und der Stoffwechsel, 1852. S. 301. 8) Liehig, Zoochemie, S. 324. 4) Physiologisch-chemische Fütterungsversuche, 1864. 5) Zeitschrift für Biologie, I. Bd. S. 98. 6) Zeitschrift für Biologie I. Bd. S. 99.

Next