Orvosi Hetilap, 1870. március (14. évfolyam, 10-13. szám)
1870-03-06 / 9-10. szám
f. isik. Pest, 1870. Martius 0. Előfizetési kr. helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. Megjelen minden vasárnap. 60 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnémények és fizetések bérmentesítendők. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórvázlat közlönye. X iBes&n.egyed.ik »*■ - Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Genersich A. tr. Sokszoros idegdagok. (Vége.) — Verebélyi L. tr. Sebészeti tanulmányok a bécsi egyetemen az 1863/10-diki tanév első hónapjain. — Bodor K.tr. A sárga l.g. Warren Stone után. — Konrád M. A sebészi műtétekről gyermekeknél. — Guersant után. — Könyvismertetés. Die Kaltwasserbehandlung bei Typhus abdominalis. Von Dr. Ziemssen u. Dr. Hermann Immermann. — Lapszemle. A creosot hagymáznál. Tárcza. Eötvös Jósef báró vallás- és közoktatásügyér beszéde az alsó ház február 25-ki ülésében. — A hasonszenvészet az alsó ház február85- és 26-ki ülésében. — Nehány megjegyzés Hoffmann P. képv. beszédére egyetemünk állapota felett. — Patrubány Gerö tr. beszéde az alsó házban az egésségügyi tanács költségvetése tárgyalásakor. — Vegyesek. — Kivonat Pest város tiszti főorvosának 1869-iki novemberhavi közegészségi hivatalos jelentéséből. — Pályázat. Sokszoros idegdagok (multiple Neurome). Geneksich Antal tudortól, Würzburgban. (Vége.) Mint ismeretes, Virchow az idegdagok területét szűkebb határok közé szorította, s idegdag (neuroma) név alatt csak olyan dagokat akar egyesítve látni, melyek főtömege valami idegállomány által képeztetik, vagy melyek összetételében az legalább mint lényeges alkatrész szerepel. Az idegállomány mivolta szerint megkülönbözteti az idegrostdagokat (fibrillaere oder fasciculaere Neurome) és az idegsejtdagokat (cellulaere oder gangliöse Neurome), melyek megint központi környi és végdagok lehetnek, mennyiben vagy a központi idegrendszerben vagy az idegtörzsöcsökön vagy az ideges végkészülékekn feküsznek. Az idegrostdag 1) velős idegrostdag (neuroma fibrillare myelinicum), mely velőtartalmú idegrostokból áll, s 2) az általa legelőször felfedezett velő nélküli idegrostdag (neuroma fibrillare amyelinicum), mely leginkább velőnélküli idegrostok által képeztetik. Mindezen valóságos idegdagoktól, melyekben az ideges alkatrészek túlsúlyban vannak, elválasztja a vegyes vagy összetett fibroglio-, myxoneuromákat, melyekben a közbenlevő kötszövet nagyobb mennyiségben van jelen; az álidegdagokat, vagy az idegek fibromáit, gliomáit és myxomáit. A két utóbbi főosztály közti különbség az ideges alkatrészek mennyiségében rejlik, s ha ez a dagtömeggel megszaporodott, akkor még idegdag, ellenben ha az ideges alkatrészek száma ugyanaz marad vagy kevesbül, akkor már nem idegdag, hanem rostdag (fibrum), vagy kötdag (glioma), vagy nyákdag (myxoma) az idegben. Ezen felosztás szerint a leírt eset kétségkívül az idegdagok sorából kitörülendő. Mindamellett a sokszoros idegdag (multiple Neurome) elnevezést jogosultnak tartom, mégpedig azért, mert az egész testben oly rendkívüli mennyiségben található dagok mégis szorosan az ideges szervekre szorítkoztak, s azokkal egészen elválaszthatlanul összefügtek, mert továbbá a perineurium és a Schwanféle hüvely, melyből a dagok kifejlődtek, szinte az idegrost alkatrészeként tekintendő, s természetére nézve is valószínűleg a test más kötszövetétől különbözik, végre pedig azért, mert valami új elnevezést nem tartok szükségesnek, teszem: álalános és csomós idegkörszöveti túlképződés (hyperplasia) által a különben egészen jól határolt betegségi alak felosztását kierőszakolni. Úgy hiszem, csak ha számosabb górcsői vizsgálatokból lehetne következtetni, hogy valamennyi eféle dagképződés lényegében közszöveti túltengésnek tekinthető, csak akkor lennénk feljogosítva azokat mint külön osztályt a valóságos idegdagok ellenében felállítani. S maga Virchow is olyan dagokat, melyek a leírt górcsőialkatra nézve esetemhez tökéletesen hasonlítanak fibroneuromáknak nevez. Azonkívül bevalja ő is, hogy felette nehéz a velő nélküli idegdagot felismerni és a rostos dagoktól megkülönböztetni. Szerinte a lényeges a különbség velőnélküli idegdag és rostos vagy rostosmagvas (fibronuclear) dagok közt abban rejlik, hogy előbbinél a magvak nem sejtekben vannak, hanem rostokban feküsznek, melyek kettős határral bírnak, s nagy kiterjedésben követhetők. A rostok átmetszete kerek vagy legalább kerekded, s sehol nem találni csillagalakú vagy reczeszerű átmetszeteket, mint a rostdagokban, kivéve az újdonfejlett rostok közt levő szövetben (perineurium és neurilemma). Azonban a kisebb dagokban hazántúl átmetszett, kerek és ennélfogva a valóságos idegrostokhoz hasonló rostokat találtam, mely körülményből, úgy hiszem, jelen esetben nem lehet teljes biztossággal arra következtetni, hogy e rostok véletlen idegrostok legyenek, mégpedig azért nem, mert a borszeszben fekvő egészen ép idegek szétbontásánál a Schwanféle hüvely oly kötszöveti rostokra bomlott szét, melyeket senki se tudna a kisebb dagokban levőktől megkülönböztetni ; minthogy továbbá a fabrochemikus vizsgálat (aranyhólyag általi festés) egészen ellenkező eredményt nyújtott, a velős idegrostok és kötszöveti testek festve lettek, s helyenkint az egész dagtömeg is elmosódott színezetet nyert, de sehol se lehetett a kötszöveti rostoknak megfelelőleg finom csíkokat megkülönböztetni. és végre, mert hoszabb ideig tartó légénysavbani áztatás után a velős idegrostok közt fekvő tömeg orsóalakú és több nyújtványnyal ellátott sejtekre bomlott. — S így hiszem, a működési zavar csekély volta mégis az ide rendszer valódi főelemeinek lényeges részvéte ellen szól.