Orvosi Hetilap, 1870. március (14. évfolyam, 10-13. szám)

1870-03-06 / 9-10. szám

f­. isik. Pest, 1870. Martius 0. Előfizetési kr. helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. Megjelen minden vasárnap. 60 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné­mények és fizetések bérmentesítendők. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kór­vázlat közlönye. X iBes&n.egy­ed.ik »*■ - Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Genersich A. tr. Sokszoros idegdagok. (Vége.) — V­e­r­e­b­é­l­y­i L. tr. Sebészeti tanulmányok a bécsi egyetemen az 1863/10-diki tanév első h­ónapjai­n. — Bodor K.tr. A sárga l.g. Warren Stone után. — Konrád M. A sebészi műtétekről gyermekeknél. — Guersant után. — Könyvismert­etés. Die Kaltwasserbehandlung bei Typhus abdominalis. Von Dr. Ziemssen u. Dr. Hermann Immermann. — Lapszemle. A creosot hagymáznál. Tárcza. Eötvös Jósef báró vallás- és közoktatásügyér beszéde az alsó ház február 25-ki ülésében. — A hasonszenvészet az alsó ház február­­85- és 26-ki ülésében. — Nehány megjegyzés Hoffmann P. képv. beszédére egyetemünk állapota felett. — Patrubány Gerö tr. beszéde az alsó házban az egésségügyi tanács költségvetése tárgyalásakor. — Vegyesek. — Kivonat Pest város tiszti főorvosának 1869-iki november­havi közegészségi hivatalos jelentéséből. — Pályázat. Sokszoros idegdagok (multiple Neurome). Geneksich Antal tudortól, Würzburgban. (Vége.) Mint ismeretes, Virchow az idegdagok területét szű­­kebb határok közé szorította, s idegdag (neuroma) név alatt csak olyan dagokat akar egyesítve látni, melyek főtömege valami idegállomány által képeztetik, vagy melyek összeté­telében az legalább mint lényeges alkatrész szerepel. Az idegállomány mivolta szerint megkülönbözteti az idegrost­­­dagokat (fibrillaere oder fasciculaere Neurome) és az idegsejt­­dagokat (cellulaere oder gangliöse Neurome), melyek megint központi környi és végdagok lehetnek, mennyiben vagy a központi idegrendszerben vagy az idegtörzsöcsökön vagy az ideges végkészülékek­n feküsznek.­­ Az idegrostdag 1) velős idegrostdag (neuroma fibrillare myelinicum), mely ve­lőtartalmú idegrostokból áll, s 2) az általa legelőször fel­fedezett velő nélküli idegrostdag (neuroma fibrillare amyeli­­nicum), mely leginkább velőnélküli idegrostok által képeztetik. Mind­ezen valóságos idegdagoktól, melyekben az ideges alkatrészek túlsúlyban vannak, elválasztja a vegyes vagy összetett fibroglio-, myxoneuromákat, melyekben a közben­­levő kötszövet nagyobb mennyiségben van jelen; az álideg­­dagokat, vagy az idegek fibromáit, gliomáit és myxomáit. A két utóbbi főosztály közti különbség az ideges alkatrészek mennyiségében rejlik, s ha ez a dagtömeggel megszaporodott, akkor még idegdag, ellenben ha az ideges alkatrészek száma ugyanaz marad vagy kevesbül­, akkor már nem idegdag, hanem rostdag (fibrum), vagy kötdag (glioma), vagy nyákdag (myxoma) az idegben. Ezen felosztás szerint a leírt eset kétségkívül az ideg­dagok sorából kitörülendő. Mindamellett a sokszoros idegdag (multiple Neurome) elnevezést jogosultnak tartom, még­pe­dig azért, mert az egész testben oly rendkívüli mennyiség­ben található dagok mégis szorosan az ideges szervekre szo­rítkoztak, s azokkal egészen elválaszthatlanul összefügtek, mert továbbá a perineurium és a Schwanféle hüvely, melyből a dagok kifejlődtek, szinte az idegrost alkatrészeként tekin­tendő, s természetére nézve is valószínűleg a test más köt­szövetétől különbözik, végre pedig azért, mert valami új elnevezést nem tartok szükségesnek, teszem: álalános és­ csomós idegkörszöveti túlképződés (hyperplasia) által a különben egészen jól határolt betegségi alak felosztását ki­erőszakolni. Úgy hiszem, csak ha számosabb górcsői vizs­gálatokból lehetne következtetni, hogy valamennyi eféle dag­­képződés lényegében közszöveti túltengésnek tekinthető, csak akkor lennénk feljogosítva azokat mint külön osztályt a valóságos idegdagok ellenében felállítani. S maga Virchow is olyan dagokat, melyek a leírt górcsői­­alkatra nézve ese­temhez tökéletesen hasonlítanak fibroneuromáknak nevez. Azonkívül bevalja ő is, hogy felette nehéz a velő nélküli idegdagot felismerni és a rostos dagoktól megkülönböztetni. Szerinte a lényeges a különbség velőnélküli idegdag és rostos vagy rostosmagvas (fibronuclear) dagok közt abban rejlik, hogy előbbinél a magvak nem sejtekben vannak, hanem ros­tokban feküsznek, melyek kettős határral bírnak, s nagy ki­terjedésben követhetők. A rostok átmetszete kerek vagy leg­alább kerekded, s sehol nem találni csillagalakú vagy recze­­szerű átmetszeteket, mint a rostdagokban, kivéve az újdon­­fejlett rostok közt levő szövetben (perineurium és neurilemma). Azonban a kisebb dagokban hazántúl átmetszett, kerek és ennélfogva a valóságos idegrostokhoz hasonló rostokat ta­láltam, mely körülményből, úgy hiszem, jelen esetben nem lehet teljes biztossággal arra következtetni, hogy e rostok vélet­­len idegrostok legyenek, még­pedig azért nem, mert a bor­szeszben fekvő egészen ép idegek szétbontásánál a Schwan­féle hüvely oly kötszöveti rostokra bomlott szét, melyeket senki se tudna a kisebb dagokban levőktől megkülönböztetni ; minthogy továbbá a fab­rochemikus vizsgálat (aranyhólyag általi festés) egészen ellenkező eredményt nyújtott, a velős idegrostok és kötszöveti testek festve lettek, s helyenkint az egész dagtömeg is elmosódott színezetet nyert, de sehol se lehetett a kötszöveti rostoknak megfelelőleg finom csíkokat megkülönböztetni. é­s végre, mert hoszabb ideig tartó légény­­savbani áztatás után a velős idegrostok közt fekvő tömeg orsóalakú és több nyújtványnyal ellátott sejtekre bomlott. — S így hiszem, a működési zavar csekély volta mégis az ide rendszer valódi főelemeinek lényeges részvéte ellen szól.

Next