Orvosi Hetilap, 1870. július (14. évfolyam, 27-31. szám)

1870-07-03 / 27. szám

Villamgyógyászati tanulmányok. Kétli Károly tr.-tól Heidelbergben. (Folytatás). A gerinczagyon a villamáramok behatolására néz­ve ismét más viszonyok mutatkoznak. A gerinczagy csont­­burkainak bonczi alkata sokkal kedvezőbb közegként szere­pel az áram átbocsátására mint a koponya, míg ellenben lágy részei nagyobb ellenállást nyújtanak, mint a fej izmai. A gerinczcsigolyák ugyanis nagyobb víztartalmuknál és szi­vacsos alkatuknál fogva jobb vezetők, s azonkívül sokszoros hézagok által vannak egymástól elválasztva, mely hézagok ismét véredényekkel, idegekkel, kötszöveti részekkel — mind­megannyi jó vezetőkkel kitöltvék. Másrészről azonban az itt lefutó vastagabb izomcsoportok a villamáram egy részét elvezethetik ,é­­s azonkívül a gerinczagyat csak egy oldalról közelíthetjük meg a villámsarkkal, — nem úgy, mint az agyat. De latba vetve azon körülményt, hogy a gerinczre, féle­lem nélkül, sokkal erélyesebb áramokat bocsáthatunk, úgy az említett bonettani hátrányokat az alkalmazandó áram erős­­bítése által könyen kiegyenlíthetjük. E czélból Eri hullákon tett kísérleteket: Kísérlet. A hulla 7­dik nyakcsigolyájának és 3 első mellcsigolya testét eltávolítjuk, s a gerinczagy burka e he­lyen kimetszetik, miáltal a gerinczagy szabadon fekszik. A ge­rinczagyra épen úgy, mint ez már az agynál említtetett, bé­­kaüridegkészítményt helyezünk. A rézvillámsark (Anode) a csecsnyujtvány fölé, a nemleges sark (Kathode) pedig a 6 mellcsigolyára alkalm­aztatik. Az áram 24 elemből jön. Mind nyitási mind zárási rángás állt be a békaidegen. Hasonló czélból élőn is létettek kísérletek és pedig a következő módon: Az egyik (3" hosszú, 1" széles) villámsark a mellcsi­golyákra, a másik az ágyéktájra alkalmaztatott, s rajtuk 24 elemből jövő áram bocsáttatott át. Ha most az áram irányát az áramváltó (Stromwender) segélyével gyorsan változtattuk, akkor — a hátizmok rángásain kívül — mindannyiszor rán­gások álltak be az ürideg által ellátott alszár izmain is; tehát oly idegre gyakoroltunk hatást, mely jóval a villámsar­­kak alkalmazási helye alatt fut ki a gerinczcsatornából, s így az ideg izgatásának még a gerinczagyban kellett véghezmen­­nie. Ezen észlelet ismét azt bizonyítja, hogy kellő erejű galvánáramokat egész a gerinczagyig vezet­hetünk. S miután látjuk, hogy a villámáramokkal az ideg­­rendszer központi szerveire hatást gyakorolhatunk, a gyógy­­tan feladata leszen ezen úton a kellő gyógyeljárási kísérlete­ket megtenni. Gyógyászati czélokra eddigien főleg az áram izgatási hatását használták. E tekintetben különös érdekkel bírnak a mozgató ideg izgatásai (Erregung) és azon változások, me­lyek annak ingerlékenységében (Erregbarkeit) az állandó áram által előidéztetnek, miután épen a mozgató ideggel összefüg­gésben álló izom mindezen változásokat láthatóvá teszi. S csakugyan e téren létettek eddig úgy élettani mint gyó­gyászati kísérleteink, de ennek daczára biztos élettani alap­pal még­sem bírunk, melyen haladva, gyógyeljárásunkat élő emberen értékesíthetnők. A mozgató ideg rángási törvénye élő em­beren még nincs véglegesen megállapítva, de remélni mer­jük, hogy életbúváraink e téren is mielőbb alapos vizsgálato­kat fognak megkezdeni. A mozgató ideg rángási törvénye alatt ugyanis az illető izom rángási módját értjük, a villámáram zárása, nyitása, az áram iránya és annak különböző nagysága szerint. E törvény sokszoros kísérletek alapján jött létre, mely kísérletek békakészítményeken létettek. A viszonyok nehézsége és zavart volta folytán azonban sok ellenmondás mutatkozott, s csak Pflüger és Bezold újabb vizsgálatai hoztak vég­leges megállapodást létre. Ezek szerint a galvánláncz zárásakor a mozgató idegben az izgatási folyamat kizárólag a nemleges sarkon (Kathode) jön létre, nyitásakor ellenben kizáró­lag az állító sarkon (Anode). Ezen izgatási folyamato­kon kívül azonban még mindkét sarkon záráskor, zárás alatt és nyitás után egyéb változások egész sora lép fel, melyek a rángási törvény magyarázatára jelentékeny fontossággal 27 *) Ranke újabb vizsgálatai szerint az élő izom villámellenállási képessége nem csekélyebb mint az idegé, s így az elvezetés sem volna oly nagy. 251. mm** Tartalom. K é 11 i K. tr. Villámgyógyászati tanulmányok. (Folyt.) — Szeremley M. tr. Közlemények a gyakorlatból. 2. Vérzékenység, gyó­gyulás. 3. Álomkórság tettetése gyermeknél. — Kövesy F. tr. Kóresetek a székes-fehérvári megyei kórházból — Könyvismer­tetés. Notes on the Treatment of Skin Diseases. By Robert Liveing. — Lapszemle. Lég­érlökésmutató. — A koponya­üreg hőmérséke rendes és kóros állapotban. T­á r c z a. Tudományegyetemünk teendői tárgyában. — Jelentés a magyar orvosi könyvkiadó társulat pénztára kezelésének mibenlétéről. — London, junius 12. — Vegyeset!. — Pályázat. Pest, 1870. •Mins 3. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 újkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkeresked­ésében váczi­ utcza Drasche-féle házban ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és körüuvázlat közlönye. T­iberiae^c dik­ f Vb I -• ■*■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár.

Next