Orvosi Hetilap, 1870. szeptember (14. évfolyam, 36-39. szám)
1870-09-04 / 36. szám
30. mxm Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 ffrt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. Megyeren minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és koronvárlat közlönye. Pest, 1870. September 4. IV» ■ ‡'•=% na.. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Konrád M. tr. A szűk medencze befolyása a szülésre. (Vége). — B a l a s s a P. tr. Közlemények Korányi Pr. tr. egyetemi korodájából. I. Adatok a középponti idegrendszer bujakóros bántalmainak kór- és gyógytanához. (Vége). Könyvismertetés Lähmung u. Krampf von Karl Hertzka. (Vége). — Lapszemle. A hungarus coeruleus kígyó mérgének hatása. — Gyomorátfúrás két esete, — egyik esetben gyógyulás. — A czukros húgyár gyógyítása mi ennyel. T á r e z a. A táplálkozás fontossága a háborúban — Miként tartják meg a jelen háborúban a genfi nemzetközi egyezményt. — Vegyesek._ Kivonat Pest város tiszti főorvosának 1870-diki juliushavi közegészségügyi hivatalos jelentéséből. — Pályázat. A szűk medencze befolyása a szülésre. Komáty Márk tr.-tól Bécsben. (Vége). Az előrebocsátott 5 eset czélja volt a függő has viszonyait illustrálni. Jólehet az elő szokott fordulni asszonyoknál rendes medenczével, valamint először szülőknél is; a statistika azonban bebizonyítja, hogy főleg többször szülőknél, szűk medenczével, észleltetik. Michaelis szerint a függő has (Hängebauch) előfordultának gyakorisága tág medenczénél 5%, míg a szűk medenczénél 47%-ra megy. A függő has legközelebbi oka a rendkívüli nagy nyomás, mely által a hasfalak a szülés alkalmával kitágíttatnak, s ezen ok főleg a szűk medenczénél jön különösen tekintetbe. Míg a medencze rendes viszonyainál a kihajtó erő megfelelő fokozásakor az előfekvő magzatrészek mélyebben tolatnak a medenczébe, miáltal fájdalmak minden szabaddá vált ereje a mozgásba tétetik át: szűk medenczénél a fájdalmak legnagyobb erő kifejtésekor a fej, mint a leggyakrabban előfekvő magzatrész, a medence bejárása felett fekszik, s így a hasár tartalma nagyobb szokott lenni, mint a rendes szülés folyamatának ezen stádiumában. A fájdalmaknál kifejlett erő itt nem vezettetik el az előfekvő rész mélyebbre tolatása által, hanem a könyen mozgatható és a medenczebejárástól könyen eltérő fej által a méh és has mellső falazatára hat, s ezt kitágítja. Emellett még egymással versenyeznek a méh és a magzat rendellenes fekvései és a hasűr rendellenes rövidsége. Előrebocsátott eseteknél a függő has eredésének kimutatása vagyis megmagyarázása végett elég arra mutatni, hogy a függő hast megelőző terhességeknél a szülés perforatio és cranioclasttal vizetett véghez. A függő has káros hatása a reá következő szülésekre könyen megérthető, s főleg az előfekvő magzatrész rész beállásában, rendellenes magzatfekvésekben és fájdalmakban mutatkozott. A fájdalmak kezdetétől számítva, a fájdalmak az 5-dik esetnél c. 40 óráig tartottak ; a 4-dik esetnél b. közel 50 óráig, stb. A gyermekek meghaltak a szülésnél az 5-dik esetben és az 1-ső esetben, a szülés előtt a 2-dik esetben. Haránt fekvésben praesentálta magát a gyermek kétszer (5. c és 4. b). Az 5-dik esetnél kétszer kellett előfekvő fejnél magzatfordítást véghezvinni. Végre még heves utóvérzés mutatkozott, mint a függő has következménye. Mint második rendellenesség a hasfalra nézve a szűk medenczénél mutatkozik : H. A has kitágulása szélességben. G. L. asszony egész 6-dik évéig rhachitisben szenvedett, 6-szor szülő, az első terhességnél abortált, a második szülés művi koraszülés volt, a 3-dik és 4-dik szülés perforatio által eszközöltetett. a) Az ötödik szülés szinte mesterséges koraszülés volt a szülészeti osztályon a 35-dik hétben, I. haránt fekvés. A fájdalmak kezdete után 8 órával H. koponyafekvés állott, ezután 7 órával később a méhszáj csaknem tökéletesen ki volt tágulva, s 22 órával a fájdalmak kezdete után a szülés a II. koponyafekvésnél történt. A fiúgyermek súlya 3042 grm.; a koponya átmérői: a m. há. 7.4, a h. há. 8.7, eá. 11.3 dm. A koponya jobb oldalfalán és homlokcsonton mély benyomások. A gyermek szülés után izomrángásokban szenvedett. Meggyógyult. b) A hatodik szülés 38-dik évében, szinte mesterséges koraszülés a 35-dik hétben, tökéletlen lábfekvés, a bal láb fekszik elől. A fájdalmak kezdete után 16/4 órával megvolt a szülés. A fiúgyermek súlya 2785 grm. A koponya mértéke : a m. há. 6.2 cm., a h. bá. 8.5 cm., eá. 10.1 cm. A nyomás semmi jele sincsen jelen. A nő medenczéje a vizsgálatnál következőkép mutatkozott: rhachiticus, szűkült, sp. il. 25.6, cr. il. 27.1, conj. extr. 16.7, conj. diag. 9.7, obi. dextr. 20.2, obi. sin. 19.1 cím. A has hazántúl kitágult (Querbaudh). 7. E. rhachiticus asszony, pectus carinatummal, a promontorium, balfelé tolálva, igen előálló. A medence egyenes irányban szűkült, s mértékei: sp. il. 25.6, cr. il. 26.3, conj. extr. 17.7, conj. diag. 9.3, obi. dext. 20.3, obi. sin. 19.7. cím. a) Az első szülés 22-dik évben történt,rendes időben, H. koponyafekvéssel. A méhszáj 18 órával a fájdalmak kezdete után tallérnyi nagyságú nyílást mutat, mely nyílás ezután 5 órával később már két tallérnyi nagyságú volt. A fájdalmak kezdete után 41 órával, midőn a méhszáj már tökéletesen ki volt tágulva, a hólyag mesterségesen szétrepesztetett, a szívhangok a magzatnál nem hallhatók ; 5 órával később a fej még mindig magasan állott .