Orvosi Hetilap, 1870. november (14. évfolyam, 45-48. szám)

1870-11-06 / 45. szám

Az arczideg hüdéseiről. Kétli Károly tr-tól. Pesten. (Vége). Az arczideg környi hűdéseinél pontos vizsgálat és meg­figyelés mellett a legtöbb esetben kimutathatjuk a hűdési ok székhelyét. Jelentéktelen környi hűdések, melyek az idegnek akarczsecslikomi kilépte alatt levő ágait érik, még a villamos izgatásra sem mutatnak jelentékeny eltérést, s igen hamar szoktak gyógyulni. Ellenben azon hűdési okok, me­lyek az ideget a belhalljárat­ vagy a Fallopia-féle csatornában való lefolyásában érik,közönségesen makacsabbak. A helyiség meghatározásánál tájékozásul szolgál azon viszony, mely szerint az egyes idegágak az arczideget elhagyják Ha a hűdési ok a helialljáratban a térdhajlat felett létezik, akkor az arczidegtől ellátott minden izom h­űdve leszen, de a nyelv mellső részének íztehetsége nem szenved, mert, mint tudva van, a dobfeszítőhöz futó ideg — chorda tympani — orzágait a 3-osztatú ideg 2-dik ágától a na­gyobb felületes sziklaidegen át nyeri, mely a térdhajlatban lép az arczidegtörzshöz, s így az ezen hajlat felett ülő hű­­dési ok nem lehet lefolyással a chorda orzágaira. Ha a hűdési ok az arczideg térdhajlatát éri, akkor minden ága hűdve lesz, s a nyelv mellső részének íztehet­sége is elvesz a beteg oldalon. Ha a hűdési ok a térdhajlat és a dobfeszítő ideg kö­zötti téren fészkel, akkor a nyelcsap és lágy szájpad nem fognak ferde állást mutatni, miután azon ideg, mely őket részben ellátja, a nagyobb felületes sziklaideg, a hűdés alá , nem már esik; de a többi arczidegág valamint a chorda tympani is hűdve lesz. Eszerint elvesz az illető oldalon a nyelv mellső részének íztehetsége, s az állalatti nyálmi­­rigy elválasztása, melynek idege szintén a chorda tym­pani, megszűnik. Ha végre a hűdési ok a dohfeszítő ideg alatt van a Fallopia-féle csatornában, akkor se a lágy szájpad nem vesz fel ferde állást, se pedig az ízérzék nem fog változást szenvedni, s csakis az arczizmok lesznek bántalmazva. Ezek szerint a belhalljárat és a Fallopia-csatornában előforduló hűdési okoknak négyféle helybelisítését vagyunk képesek meglehetős biztossággal felállítani. Megjegyzendő, hogyha a hűdési ok a helhalljáratban fészkel, rendesen a hallideg is bántalmaztatik, s vagy ne­héz hallás vagy fü­lzúgás lép fel. Arézideghűdésnél az illető oldali szemben rendesen könygyülem mutatkozik, miután a könyelvezetés megakadályoztatik ; tudjuk ugyanis, hogy a szemhéjak zárásánál a szélek érintkezése által kis csa­torna támad, melyen a köny a belsarok felé foly, s ott a könycsatornácskák által felszívatik : ha tehát a szemhéjak nem zárathatnak, mint ez az arczideghűdésnél van, az el­vezetés gátolva lesz. Mi a gyógyel­járást illeti, itt csakis a villamos ke­zelésről akarok szólani. Központi, főleg az agyban fészkelő hűdési okoknál addig nem lesz a villamozásnak semmi eredménye, míg a hűdési ok jelen van, de azért nem kell hinnünk, hogy a villamos környi kezelés felesleges vagy ta­lán épen káros volna. Az akarat befolyásán kívül álló izom, ha tétlensége sokáig tart, megbetegszik. Az akarat befolyásának hiányában tehát a villamos izgatást alkalmazzuk, hogy az izomban a tevékenység és nyugalom váltakozása által ezen másodlagos megbetegedést távoltartsuk. Ezen eljárás által természetesen magát a hű­­dést nem fogjuk megváltoztatni, de legalább azt érjük el, hogy a hűdési ok megszűnte után az ismét önuralomra ver­gődött akarat ép, s működni képes izomra talál. Ama félelem, hogy környi villamos kezelésnél agyizga­­tás jönne létre, nem bír alappal. Gyakorlott és elővigyázó szakorvos kezében csak üdvös gyógyszer lehet a villamáram alkalmazása. Azonkívül már több oldalról be jön bizonyítva, hogy a központi hűdéseknél, főleg pedig agy guta által létrejöttek­nél, mily sikeres eredményt mutatott az agy központi vil­lamos kezelése. E részben Erb és Benedikt közlemé­nyeire utalok, s bátorkodom egyúttal saját dolgozatomra hivatkozni, mely az OHL. i. e. 26—27-dik számában meg­jelent. Az utóbbi időben épen egy idevágó kóralak jött ke­zelésem alá S­i­k­l­ó­s­s­y G­y­u­l­a tr., szemorvos barátom szívessége által. Kohut Mária 43 éves, hat év előtt, nagyobb 45 4Lr­. 8K« Előfizetési ár: helyben egész évt. 0 frt., félévre 4frt 56 kr., T­i­d­e­k­e­n egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 njkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőség a Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésé­be váczi­ utéz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Tartalom. K . 11 i K. tr. Az arczideg kirdéseiről. (Vége). — D­u­b­a­y L. M. tr. Idült mérgezés vilannyal. — Könyvismertetés. Untersu­chungen über den Bau des kleinen Gehirns des Menschen. Von G. Stilling. — Lapszemle. Egy napos gyermeknél vérzés a mellékvesékből, halál. — Hamanyiblag gyurmabeli veselobnál. Tárcza. Az erjesztők elméletének kérdése az orvostanban. — Az 1871-diki előirányzott költségvetés némely pontja. — Vegyesek. _ Pályázatok. Pest, 1870. November 6. TP­­­fl­ex é­rfolyam.. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár.

Next