Orvosi Hetilap, 1871. július (15. évfolyam, 27-31. szám)

1871-07-02 / 27. szám

3 ?. • Julius 2. Pest, 1871 Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt Megyeren minden vasárnap. 0 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közsé- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztősége mények és fizetések bérmentesitendők. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyv kereskedésébe Hirdetés­ekért soronként 15 ujkr. váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és koronvázlat közlönye. Tartalom. Simbiiger Fr. A láztelepek élet- és kórtani működéséről. (Folyt.) — A m b r­ó J. tr. A női ivarszervekkel összefüggésben álló medenczebeli tályogok. (Vége). — Könyvismertetés. Laryngologische Beiträge. Von Dr. Emerich Navratil. __ Lap­szemle. Egészen leválasztott bőrrészletek átültetése. — Az eczetsavas ólom hatásáról. — A hydramil, új hódító szer. Tiírcza. Stocsinger T. t­r. Közművelődés és az egyetemek. — A pesti kir. egyetem újjáalakításának XCI-dik évfordulója. — Vegyesek. — Figyelmeztetés. — Pályázat. — Előfizetési felhívás. V lsemotodUc w C smmma _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. A láztelepek élet- és kórtani működéséről. Közlemény a pesti királyi egyetem elméleti orvostani dolgozdájából. Simbinger Frigyes tábori alorvostól. (Folytatás). 7. kísérlet. Jobb oldalon, mintegy 1/2 éév re a keresztedzés me­­gett beszúrva, megsértem a szürke gumó 1— 1%''-nyi alsó réte­gét. Az agykocsányok nem voltak bántalmazva, de a jobb láb­u­­zam át volt szakítva, minthogy az eszköz épen az agy alapján ha­tolt be vízirányosan. A seb kis lencsényi vérömlenyt tartal­mazott, azonkívül csak igen kevés vér volt a sértés körül — a belső agyburok (lágy kéz) alatt — mint halvány-veres réteg elterjedve. Az állat, fiatal házi nyúl, 1 — 2 másodperczig csendesen vi­selte magát, de azután fájdalmas kiáltások között törekedett me­nekülni; bőven székelt és vizelt. Szabadon eresztve, kissé jobbra tartott fejjel, de különben rendes állásban ül a legnagyobb figye­lem kifejezésével; jobb látása tág; fülei hidegek és halaványak ; a légzés műtét előtt 90—100, most 80; a szívlökés, előbb 280, most 250. Zörejre futásnak indul, még­pedig vagy egyenesen, vagy pedig többé-kevésbé szűk körökben balra, sőt némelykor csak egy helyen forog maga körül. A tárgyakhoz ütközik, s ilyenkor meg­áll kis időre. A fejen folytonos rezgés érezhető, s mellső részén az érzékenység fokozva van. Sértés után 10 percc­el a légzés már csak 64, a szívlökés 230; 20 perc­c­el később 52, illetőleg 200. Ekkor minden észrevehető ok nélkül az állat egyszerre fe­lette heves futásnak indult, a falon felfelé ugrott,hátára esett, s nem tudván mindjárt felkelni, kis ideig rángatódzott. 4 órával sértés után a légzés 52, a szívlökés 160, néhány belsárgöb ürült ki. A következő 3/4 órában hasonló futási roham jelenkezeett mint előbb, ha pedig meg akartuk ijeszteni az állatot, ez nem sikerült. Ételt nem vesz. T/2 óra múlva a sértés után be­metszettem a bal fül előtti bőrbe. A fej azonnal hátra, s azután inká­bb balra húzatott görcsösen, mi rövid idő múlva megszűnt, de 2 perczc­el később önként és nagyobb mértékben ismétlődött; az állat el is esett, néhány rángatódzás után azonban hamar fel­kelt, míg a fej még rövid ideig kisebb mértékben balra és hátra volt húzva. Alig 1—10 percznyi nyugalom után most általános görcs lépett fel. Egy pár heves rángás után a törzs és fej néhány pillanatig hátra maradt görbülve,a fogak erősen csikorogtak; a végtagok meredten hátra, illetőleg mellfelé kifeszülve; a szem nyitva, érzéketlen, a teke be- és lefelé fordítva; húgyot fecsken­­dezett messze ki; azután az egész test teljesen ellankadt, s min­den mozdulat és érzés nélkül teljesen halálszerű állapotban feküdt. Kis idő múlva azonban eleinte felületes és ritka légzések jelent­keztek, melyek hamar 80-ra emelkedtek 1 percz alatt, míg a szív­lökés 160-ra, de a fogcsikorgás is visszatért, s még néhány másod­perczig tartott. A következő­­ órában az arczbőr ingerlése még egyszer idézte elő a fej görcsös hátrahajlását, de általános derme nem állott be. E fél óra végén oly haránt metszés eszközöltetett a láz­telepek hátsó részén, mely a négy telep előtt jobboldalt az agy­törzs felső V3-dát, baloldali felső %-dát hatolta át oly irányban, hogy a sértés hosszabbítása a szürke gumó hátsó szélét találja. Ennek rögtöni következménye egészen hasonló általános görcsrán­­gások, derme és rá következő halálszerű állapot volt, mint az előbb önként beállott, végre 3-szor mintegy ásítva kinyílt a száj, s eközben néhány rövid légzés jelenkezett : ez gyorsan 114— 120-ra emelkedett, a szívlökések 240-re, de egyszersmind megfe­szültek a végtagok, s kinyújtalak úgy, hogy a törzszsel derék­szö­get képeztek, s egyszersmind hátra húzatott a fej. E görcsös álla­pot tartott a végtagokon még 1 óráig, csak a mellsőkön múlván el időnkint. Az érzékenység is megmaradt úgy, hogy minden érintés növelte a feszültséget. A nyakon szinte folytonosan tartott a görcs, még 3 órán át, s érintéskor azután is hátra és jobbra hajolt. A légzés és szívlökés ezalatt gyorsan veszített szapora­­ságából és erejéből: már 1/1 múlva a metszés után az előbbi 64, az utóbbi 200, további 10 perc­ múlva 40, illetőleg 160, azután 5 perc­enkint 32, 28, illetőleg 144, 120. Most egészen addig ma­radt a szívlökés 120, míg a légzés, mely folytonosan alábbszállt, teljesen megszűnt (átmetszés után 1 óra 15 perc­). Az ingerlé­kenység legutójára a jobb mellső lábon szűnt meg. Bonczoláskor a vér meg volt aludva, a szív összehúzódva, s a tüdőkben nagyfokú heveny vizenyő. A hólyagban mintegy 3 ne­hezék húgy; a belek alsó részében nincsenek göbök. A jobb láta most is tág. Ezen eset szinte arra látszik mutatni, hogy a láttele­pek bizonyos részeinek ingerülete rohamonként jelenkező ál­talános görcsöket, teljes eszméletlenséggel összekötve, képes 27

Next