Orvosi Hetilap, 1871. augusztus (15. évfolyam, 32-35. szám)
1871-08-06 / 32. szám
sütő fizetési ár: helyben egész évre 0 frt., félévre 4 frt . kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronként 15 ujkr. 1 3 BSS. mm. Augustus 6. Hegjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségi. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váezi-utcz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kóryavázlat közlönye. Tartalom. Elischer Gy. tr. Izomváltozások gyermekhűdésnél. Janny Gy. tr. Billroth korodáján szerzett sebészeti tapasztalatok. (Folyt.) — Kövér K.' Gyermekápolásról. (Folyt.) — Könyvismertetés. Klinik der Oesophaguskrankheiten. Von Dr. W. Hamburger. — Lapszemle. A mákony, haranyaüreg és indiai kender használása tébolynál.— Légcsapolás gyomor- és bélbeli felfúvódásnál. Tárcza. A fürdői jelentésekről. — Tollrajzok Berlinből. III. és IV. — Vegyesek. — Pályázatok. — Könyvészet. Fest, 1871 □EM V.«-~na i «“ m' f «»I ^ _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Izomváltozások gyermekhűdésnél.J) Vizsgálat az egyet, kórszövettani intézetből. Elischür Gyula Jr. és tanársegédtől. A gyermekhűdésnél való izomváltozásokat tárgyalva, oly térre lépünk, mely ismereteinknek eddigelé igen gyér adatokat nyújtott. A kézrekeríthető bonczjegyzőkönyvek majdnem egyedül a macroscopius látleletet köztik, s a körfolyamatra vonatkozólag többnyire nemleges eredményeket mutatnak fel. E czikket közrebocsátva, jól tudom, miszerint vizsgálatom eredménye nem oly horderejű a kórodászra nézve, hogy e betegség kezelésénél új felvilágosító és használható megfejtést nyújtana, de azt vélem, hogy a boncznok és a górcsövész kötelessége minden szervezeti változásoknak utána járni, s afelől biztos tudomást szerezni. Az izomváltozások a gyermekhűdésnél a változások összeségének legkisebb részét képezik. Úgy a kórodai mint a bonczolási ismert jelek arra utalnak, hogy a tárgyalandók magasabb rendű szervek változásaiból állanak, s felhívnak főleg a hátgerinczagy tüzetes vizsgálására. A gyermekhüdés képe, melyet „lényeges (Niemeyer, Vogel), gerinczagyi, együttérzési (Volkmann) bűdész nevével felelünk, eléggé ismeretes. Tudjuk eddigelé, hogy e körfolyamat majdnem tökéletesen egészséges gyermekeknél úgyszólván alvás alatt köszönt be, s bántatlan öntudat mellett a legsúlyosabb következésü a szervezetre, s azt is tudjuk, hogy kifejlődve, majdnem minden kezeléssel daczol. Az itteni gyermekkórházban gyemekhűdésben szenvedő, mások folytán kimúlt kis fiúcska bonczoltatván, ez anyagot szolgáltatott vizsgálataimhoz. Az izmok alüdött és mint kétlior, — ki a beteget egyideig kezelte— bizonyítja, bántatlan érzékelővel ellátott alvégtagból vétettek, s borszeszbe téve, azok a szokott módon vizsgáltattak. Az izomzat macroscopicus képe az élettani állapottól különböző. Az izmok fakószínűek, itt ott zsírral áthatolvak, mindamellett pedig tömött tapintatúak. A bonczlelet azokat zsírosan elmállottaknak mondja. Hogyha ily izom parányi részét górcső alá tevem, az a kötszövet túlfejlettségét mutatta, mely kötszövet az izomzatot tökéletesen beburkoló hullámos kötszöveti rostokból állott ; hosszú orsódad, nyúlánk, finom elsődképletek, melyekben itt ott kicsiny magvak elszórvak; ébrényi kötszöveti sejtek azonban nem találhatók fel. Azon felmerülő kérdésnek megfejtése, hogy honnan származik e túlfejlődő kötszövet, Brücke és Obersteiner (bécsi tud. akad. k. 56. kötet, 25. lap) szempontjából könyv volt, mert szétszedetett rostoknál láthattuk, miszerint hellyel közel a rost vége villaképen szétterjedett és anyagot szolgáltatott új vagy pedig kinyújtott kötszöveti rostok képzésére. A kötszövet mindkét esetben egyenlően túl volt fejlődve. Hasonlóan található volt azon lelet is,miszerint az edények általában, de főleg az izomhengernyalábokat követő hajszáledények burkai túlfejlett kötszöveti rostok által vastagodvak. Törekvésem oda irányult, hogy az izomállományt a kötszövetből kiválaszszam, mit eczetsav és 2%-nyi sósavoldattal megkísérték. Tudva levő dolog, hogy az említett kémszer hatása az, miszerint a kötszövetet felbomlasztja és megvilágosítja; szétszedés következtében pedig az említett rostos képletekre szétválik az. Az izomrostok alakja azonban meg volt változva; míg rendesen mint hengerded alakok feküsznek szorosan egymás mellett, s helylyel közzel egy egy kötszöveti test magva látható, ezen esetben orsódad rostokká voltak válva, melyek a tömött kötszövetben feküdtek. Kiválóbb képeket nyerhettem, ha az izmok ismert módon előbb karminoldattal festettek, s azután szedettek szét. Feltűnő ezen eljárásnál, hogy az orsódad izomrostok mellett itt ott zsírosan átváltozott izomhengereket is találhatni, melyek csakis sajátságos hengeres, a széleken itt ott haránt csíkokat mutató szerkezetük által ismerhetők fel. Ezen orsódad és zsírosan átváltozott hengerded izomrostok a leggyakoriabbak voltak, de kívülük a szétszedett kötszövetből kiszemelhettünk másképen átváltozott izomsejteket is. Az utóbbiak bennéke vagy apró szemcsés áttetsző állományból állott,vagy pedig az izmok igen sugártörő, átlátszó, 32 ’) Előadatott a budapesti kir. orvosegylet jan. 17-diki ülésén.