Orvosi Hetilap, 1871. augusztus (15. évfolyam, 32-35. szám)

1871-08-06 / 32. szám

sütő fizetési ár: helyben egész évre 0 frt., félévre 4 frt . kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendő­k. Hirdetés­ekért soronként 15 ujkr. 1­ 3 BSS. mm. Augustus 6. Hegjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségi­. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váezi-utcz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kóryavázlat közlönye. Tartalom. Elischer Gy. tr. Izomváltozások gyermekhűdésnél.­­ Janny Gy. tr. Billroth korodáján szerzett sebészeti tapasztalatok. (Folyt.) — Kövér K.­­'­ Gyermekápolásról. (Folyt.) — Könyvismertetés. Klinik der Oesophaguskrankheiten. Von Dr. W. Hambur­ger. — Lapszemle. A mákony, haranyaüreg és indiai kender használása tébolynál.— Légcsapolás gyomor- és bélbeli felfúvódásnál. Tárcza. A fürdői jelentésekről. — Tollrajzok Berlinből. III. és IV. — Vegyesek. — Pályázatok. — Könyvészet. Fest, 1871 □EM V.«-~na i «“ m' f «»I ^ _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Izomváltozások gyermekhűdésnél.J) Vizsgálat az egyet, kórszövettani intézetből. Elischür Gyula Jr. és tanársegédtől. A gyermekhűdésnél való izomváltozásokat tárgyalva, oly térre lépünk, mely ismereteinknek eddigelé igen gyér adatokat nyújtott. A kézrekeríthető bonczjegyzőkönyvek majdnem egyedül a macroscopius látleletet köztik, s a körfolyamatra vonatkozólag többnyire nemleges eredménye­ket mutatnak fel. E czikket közrebocsátva, jól tudom, miszerint vizsgá­­latom eredménye nem oly horderejű a kórodászra nézve, hogy e betegség kezelésénél új felvilágosító és használható megfejtést nyújtana, de azt vélem, hogy a boncznok és a górcsövész kötelessége minden szervezeti változásoknak utána járni, s afelől biztos tudomást szerezni. Az izomváltozások a gyermekhűdésnél a változások összeségének legkisebb részét képezik. Úgy a kórodai mint a bonczolási ismert jelek arra utalnak, hogy a tárgyalandók­­ magasabb rendű szervek változásaiból állanak, s felhív­nak főleg a hátgerinczagy tüzetes vizsgálására. A gyermekhüdés képe, melyet „lényeges (Niemeyer, Vogel), gerinczagyi, együttérzési (Volkmann) b­űdész nevé­vel felelünk, eléggé ismeretes. Tudjuk eddigelé, hogy e kör­folyamat majdnem tökéletesen egészséges gyermekeknél úgy­szólván alvás alatt köszönt be, s bántatlan öntudat mellett a legsúlyosabb következésü a szervezetre, s azt is tudjuk, hogy kifejlődve, majdnem minden kezeléssel daczol. Az itteni gyermekkórházban gyem­ekhűdésben szen­vedő, más­ok folytán kimúlt kis fiúcska bonczoltatván, ez anyagot szolgáltatott vizsgálataimhoz. Az izmok alüdött és mint kétli­or, — ki a beteget egy­­ideig kezelte­— bizonyítja, bántatlan érzékelővel ellátott al­­végtagból vétettek, s borszeszbe téve, azok a szokott módon vizsgáltattak. Az izomzat macroscopicus képe az élettani állapottól különböző. Az izmok fakószínűek, itt ott zsírral áthatolvak, mindamellett pedig tömött tapintatúak. A bonczlelet azokat zsírosan elmállottaknak mondja. Hogyha ily izom parányi részét górcső alá tevem, az a kötszövet túlfejlettségét mutatta, mely kötszövet az izomza­­tot tökéletesen beburkoló hullámos kötszöveti rostokból ál­lott ; hosszú orsódad, nyúlánk, finom elsődképletek, melyek­ben itt ott kicsiny magvak elszórvak; ébrényi kötszöveti sej­tek azonban nem találhatók fel. Azon felmerülő kérdésnek megfejtése, hogy honnan származik e túlfejlődő kötszövet, Brücke és Obersteiner (bécsi tud. akad. k­. 56. kötet, 25.­ lap) szempontjából könyv volt, mert szétszedetett rostok­nál láthattuk, miszerint hellyel közel a rost vége villaké­pen szétterjedett és anyagot szolgáltatott új vagy pedig ki­nyújtott kötszöveti rostok képzésére. A kötszövet mindkét esetben egyenlően túl volt fej­lődve. Hasonlóan található volt azon lelet is,miszerint az edé­nyek általában, de főleg az izomhengernyalábokat követő hajszáledények burkai túlfejlett kötszöveti rostok által vas­­tagodvak. Törekvésem oda irányult, hogy az izomállományt a kötszövetből kiválaszszam, mit eczetsav és 2%-nyi sósavol­dattal megkísérték. Tudva levő dolog, hogy az említett kémszer hatása az, miszerint a kötszövetet felbomlasztja és megvilágosítja; szétszedés következtében pedig az említett rostos képletekre szétválik az. Az izomrostok alakja azonban meg volt változva; míg rendesen mint hengerded alakok feküsznek szorosan egymás mellett, s helylyel közzel egy egy kötszöveti test magva lát­ható, ezen esetben orsódad rostokká voltak válva, melyek a tömött kötszövetben feküdtek. Kiválóbb képeket nyerhettem, ha az izmok ismert módon előbb karminoldattal festettek, s azután szedettek szét. Feltűnő ezen eljárásnál, hogy az orsódad izomrostok mellett itt ott zsírosan átváltozott izomhengereket is talál­hatni, melyek csakis sajátságos hengeres, a széleken itt ott haránt csíkokat mutató szerkezetük által ismerhetők fel. Ezen orsódad és zsírosan átváltozott hengerded izom­rostok a leggyakoriabbak voltak, de kívülük a szétszedett köt­szövetből kiszemelhettünk másképen átváltozott izomsejte­ket is. Az utóbbiak bennéke vagy apró szemcsés áttetsző állo­mányból állott,vagy pedig az izmok igen sugártörő, átlátszó, 32 ’) Előadatott a budapesti kir. orvosegylet jan. 17-diki ülésén.

Next