Orvosi Hetilap, 1872. szeptember (16. évfolyam, 35-39. szám)

1872-09-01 / 35. szám

­t*i. ÜK. Befizetési ár ! helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr. vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendő!!. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelen minden vasárnap Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és köryvvázlat közlönye. Tartalom: Elischer Gyula tr. Adatok az emberi petefészek élet- és kórszövettani ismeretéhez. (Folyt.) — Mihalkovics Géza tr. A szem fejlődéséről gerinczeseknél. (Folyt.) — Weiss Jakab tr. Aphasia. (Folyt.) — Könyvismertetés. Compendium der Kinderheilkunde für Studierende und Aerzte von Dr. Johann Steiner. — Lapszemle. A cholerabetegek ürülékeinek fer­tőző erejéről. Tárczy : R­é­t­­­i Károly tr. A villamosság hatása az érzékszervekre. — Breur Armin tr. Gyógyhelyek mellbetegek számára. — Vegyesek. — Kivonat Pest város tiszti főorvosának az 1872-dik martius havi közegészségügyi hivatalos jelelentéséből. MW" September 1. VlBexalu»todLl.l­ é’vl'oly'Skine. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Adatok az emberi petefészek élet- és kórszövettani ismeretéhez.1) Vizsgálat a pesti kir. egyetem kórszövettani intézetéből. Elischer Gyula tr., tanársegéd által. (Folytatás.) Vájjon a tömlők saját hártyával (membr. propria) van­nak-e ellátva ? Waldeyer ellenében Pflüger nézetét kell pártolnom, hogy ha azon finom körvonal, mely a tűsző sejtelemeinek halmazát környékezi, s szétszedés alkalmával a környi sejteken tapad, s melyen át, ha a fosztó tű által megsértetik a sejtek kilépnek, s mely finom körvonalat majd­nem minden készítményemen láthattam, saját hártyának mondható. (2-dik ábra sd). E szerint az újszülöttre nézve is bebizonyult, (Kölli­­ker és His ellenében), mit Letzerich és Spiegel­berg az emberédrény petefészkéről állítanak. Ezen tömlők közlekedéseit (anastom­osea), melyek Langhanus szerint oly gyakoriak — nem észlelhettem, de igen is azt, hogy a tömlőknek csápos (kolbig) duzzadása van, s hogy a petefészek hylusi­ végén lefűzési tünetek mutat­koznak. Egy ily tömlő csápos végén egy finom vonal vonul el egy oldaltól a másik felé, melyen egy-két mag is látható. (1. ábra k). Ezen maggal ellátott vonalat Pflüger a membr. granulosa legfinomabb, s legfiatalabb sejteinek tartja, míg én kötszöveti sejteknek tekintem, melyek a kis keletkező tüszőt az anyatüszőktől elválasztják. Ezen csápos duzzadások, melyekben még petesejt nem találtatott, azon feltevésre vezették Kö Ili­kert, hogy újszülöttnél más egészen külön­böző tömlőfaj létezik, mint az ébrénynél. De ha e készítmény egyes részeit tüzetesebben vizsgáljuk (a készítményt e vé­gett a camera lucida segítségével lerajzoltam) nagyobb sejtek mellett még kisebbeket is találunk, melyek nyilván a tömlő hámsejtes kibélelésére szolgálnak. Ezek közepette a lefűződő részben egy a keményítő folyadék által bár kissé zsugorodott, nagyobb, világos sejtmaggal ellátott sejtet lát­tam, melyről azt tartom, hogy valódi petesejt (1. ábra­­), főleg miután az egész tömlős szerkezet az ábrányi tömlőkkel ugyanazonosnak mutatkozik. A tömlők sugarasan irányulnak a hylustól az albuginea felé, s tömöttebben állanak a­ petefészek mellső és hátsó ol­dalán, míg a többi részekben már csak nagy magú kötszö­­vettel környezett, s petesejttel ellátott tüszőket találhatni. A fentebb említett kezelési mód némi hiányokban szen­vedvén, s elkülönített készítmények fontosságát elismervén, Pflüger nyomán szétszedés czéljából a sóskasavbani megke­ményítést kísértéül meg e­l­ső ábra. 2-dik ábra. Egy halvaszülöttnek petefészkét öt óra múlva tömény sóskasavoldatba tevem. Pflügerrel ellentétben — hat óra le­­folyta után a petefészek még igen lágy volt, s ámbár Pflü­ger ily esetben azt állítja, hogy néhány nap múlva a lágy szövetek megkeményednek, 5 napi várakozás után a pete­fészek kocsonyás állománynyá lett átváltozva. Metszésről szó sem­ lehetvén, megkísértem tűkkel szétszedni a készít­ményt, mi­könyen sikerült. A sóskasav ama tulajdonsággal bír, hogy a kötszövetet és főleg magvait még duzzasztja és protoplasmáját megszemcsésíti. Egy­úttal nagyon töréke­nyekké lesznek a sejtek, úgy hogy a legfinomabb fedlemez nyomása apró szemcsékre oszlatja a sejtelemeket, így tehát papír szeletkék és a tárgylemezre csepegtetett viaszgyön­­gyöcskék a különvált sejteket szétnyomástól oltalmazzák és 35 *) L. az OHL. 33. számát.

Next