Orvosi Hetilap, 1872. október (16. évfolyam, 40-43. szám)

1872-10-06 / 40. szám

October 6. Pest, 1872, 4LO« »2E« Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt félévre 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelen minden vasárnap Megrendelhető minden kir. postahiva­talnál, a szerkesztőségnél Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében, váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Tartalom: H­őgyes E. tr. Adatok a vese élet- és kórtanához. (Folyt.) — Fehér L. tr. Közlemény a pesti szegény-gyermekkórházból. Masz­­lagos redőszirom magvaival mérgezés egy csete ; kezelés chlorallal. — Gerster Á. A szívbajok kezeléséről. (Folyt.) — Könyvis­mertetés. A szatmármegyei orvos-gyógyszerészegylet évkönyve 1869—1871. évről. — Lapszemle. A méh előre és hátra tör­ténő eltéréseinek okairól és annak kezeléséről a szerv belsejében. Tárcza. A magyar orvosok és természetvizsgálók XVI. nagy gyűlése. IV, V és VI. — Rector-felavatási ünnepély a pesti kir. egyetemen. — Vegyesek. — Pályázatok. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. la - •t «■»«■ S Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh­ Kálmán tanár. Adatok a vese élet- és kórtanához. Hőgyes Endre tr., egyetemi tanársegédtől az elméleti orvostani tanszék mellett. (Folytatás). Nem kevésbé szétágazók a nézetek az ívesen kanyargó húgycsatornák végső hólyagszerű kitágulásának, az edénygo­­molyt környező toknak szövettani szerkezetét illetőleg. Hogy a tok úgy tekinthető, mint a húgycsatornák alapi hártyájának folytatása, melynek belfelületére szakadatlanul vonul át az ívesen kanyargó húgycsatornák hámfedezete , e felől körül­belül megegyezők a vélemények. Legfeljebb az endothel sej­tek természete felől térnek el az egyes búvárok nézetei. Nem úgy van azonban a dolog a toknak az edénygom­ol­­­yokhoz való viszonyával. Reniak( 2) fejezte ki először azon nézetet,hogy a Ma 1- p­i g­h­i-testecsek azáltal állanak elő, hogy az edénykacsok, az ívesen kanyargó húgycsatorna vakon végződő végső kitá­gulásához jutva, ebbe benyomulnak, mely azután rájuk tü­­remlik, úgy mint a fejlődő tüdőre vagy a szívre a mellhártya, illetőleg a szívburokzacskó. E felfogás szerint a Bowmann, vagy Mülle­r-féle tokban fekvő edénygomoly legelőbb is egy alapi hártyával kell, hogy legyen borítva, mely folytatását képezné a B o w m­ a n n-féle tok alapi hártyájának, e felett pedig egy hámréteg foglaltatnék megfelelőleg a Bowman-féle tok endothel rétegének. B o w m a ns­ azonban, ki a Malpighi-testecsek tokjának ívesen kanyargó húgycsatornákkal való összefüggését— jóval előtte Müll­er által kilátásba helyezve— tényleg felfedezte, már előbb oda nyilatkozott, hogy az edénygomoly az említett tokban csupaszon fekszik. Bidder és Reichert — vizsgálataik nyomán — Reniak értelmében nyilatkoztak. Ettől elkezdve még mostanáig is a felett foly a vita, váljon az edénygomoly csupaszon csüng-e be a Bowman-féle tokba, vagy pedig be van-e von­va hártyával és hámréteggel? Carus3­ szerint, ki a hüllők veséjét vizsgálta, a gomoly nem fúrja át a tokot, csak betolja maga előtt. M a­r­­cureni) halak veséjében a tok belfelületén hengeres sejtré­teget talált, mely azonban csak az edény belépése helyéig terjedt, míg az edénykacsokat csupaszon fekve találta. Isaacs*) szerint a gomoly hámréteggel van bevonva. Moleschott3) azt mondja, hogy a gomolyt szorosan egy­más mellett fekvő sejtek borítják, míg a tok belfelületén la­zán tapadnak a sejtek. H e n 1 e4) szerint az edénygomoly kacsai csupaszon fek­szenek a tokban, s a tok csak a glomerulus belépti helyéig van fedve igen lapos hámfedezettel, mely alá­felé az íve­sen kanyargó húgycsatorna szemcsés hámfedezetébe me­gyen át. R­o­­­h5) tette láthatóvá a tok belfelületén a hámot ezüstbeitatással (impregnatio); hogy a glom­eruluson levő ele­mek hámtermészetűek-e , azt eldöntetlenül hagyta. Steudener6) szerint a gomolyt finom burok veszi körül, melyen hámot nem lehet felfedezni. A tok belsejét azonban egyszerű lapos hámréteg bontja, mely a tok nyaká­nál a húgycsatorna szemcsés hámjába megyen által. Chrzowczczewsky a­ megfagyasztott vesében azt találta, hogy a tok belfelületét szakadatlan, finom és világos kövezethám foglalja el; a gomolyon is ily folytonos sejtfede­zetet vesz fel, melynek sejtei köbalakúak, ledomborodott szegletűek, nagyobbak mint a tok endothel sejtei, s az ívesen kanyargó csatornák hámsejteihez hasonlólag szemcsézettek. S­c­h­w­e­i­g­g­e­r S­e­i­d­e­l8) azt mondja, hogy ébrényi álla­potban az edénygomolyt épen­­így mint az ébrényi tüdőhó­­lyagcsákat szakadatlan sejtréteg borítja be, míg felnőtt álla­tok veséjében csak rendkívül finom magtartalmú hártya vonul át a kacsok felett. Köllikerés Frey azon nézethez csatlakoznak, hogy a gomolyt meglehetős vastag sejtréteg borítja be, melynek sej­ *) F r o r i e p’s Neue Notizen 1845. 308. 1. s) Phil. Transactions for the year 1842. s) Zeitsc hr. f. wiss. Zool. 2. k. 61. 1. ‘) S c h m i d t’e Jahrb. 76. k. 14. 1. 2) Anatomie microscopique des reinB. Arch. gen. 1858. 8) Untersuch, z. Naturlehre des Menschen. 1861. 8. k. 213. 1. ♦) I. h. 5) Untersuchungen über die Drüsensubstanz der Niere. (Bern 1864). 6) Nonnula de penitiore renum structura et physiologica et patho­logica. Halis Saxouum. 1864. Diss. inaug. ’) Centralblatt f. d. med. Wissenschaft. 1863. Nr. 48 és 1864 Nr. 8. 8) I. h. 77. 1.40

Next