Orvosi Hetilap, 1873. július (17. évfolyam, 27-30. szám)

1873-07-06 / 27. szám

Adatok a cyklops fejlődéséhez. írta Grosswald Ágoston Jr. és Scheuthauer Gusztáv r. k. t­r. Budapesten. (Vége). Hogyan származtatja Dursy a cyclopst a középső hom­­loknyujtvány hiányából, melynek ő ugyanazon jelentőséget tulajdonítja az orrcsigolyát illetőleg, mint Grosswald a rosta­csont függélyes lemezének, melyből és melynek folytatásai­ból c­yclopsnál közönségesen nyomokat találni, sőt Dursy maga is talált (egy ekecsontdarabot), ezt csak úgy magya­rázhatom ki, hogy Dursy, mint látszik, cyclopsnak csak két esetét látta és ezeket, mint legalább az egyiket illetőleg be­vallja, nem akarta elrontani a koponyának lemezekre való szétmetszése által. Ha mindeddig szilárd boncztaui alapon véltünk mozogni, be kell vallanunk, hogy ama sértés minő­ségét illető kérdéssel a hypothesisik országába jutottunk, me­lyeket — minthogy kísérletek a legtöbb ezetekben nem­ tehe­tők és haladó fejlődés jelei az első korból nem léteznek — a torzképletek fejlődésének tanában alig nélkülözhetni. Úgy látszik nekem, hogy a cyclopsa megfejtésére 5 lehetőség kí­nálkozik : 1. Minthogy cyclopsnál tudtomra mindig jelen volt agyvízkór vagy ennek fokozódása folytán agyhiány, az orr­csigolya kinyomatása az agyféltekehólyag ál­tal, mi­által a cyclops a hydrencephalocele-hez legköze­­lebbre állíttatnék; ez ellen szólani látszik a pusztításnak aránylag csekély kiterjedése, agykérzsák hiánya, valamint az agyhólyag összeesésének, hegnek hiánya, melynek jelen kellene lennie azon esetben, ha repedés történt volna. 2. Minthogy Virchow szerint a koponyaalap ikrosta­­részének hosszirányban való növésénél az orrgyök tája mell­felé hajtatik, minthogy azonkívül a koponyaalap ikrostaré­­szének a kis ikszárnyak által, melyek a helyett, hogy hazán­­túl mennének, mellyb­ől hátfelé indúlnak, meg kellett volna hosszabbíttatniok; ebben is lehetne látni az orrcsigolya elto­­latásának okát; de ez alig volna elégséges szétszakadásokat okozni, azonkívül nekünk cyclopsnál valószínűleg az annál rövidebb rostacsont részéről történő compensatio folytán, a koponyaalap ik rostarészének hosszabbodása nem ötlött fel. 3. Az orrcsigolya szétrombolása a szemtekék által Ezen különben tetszetős felfogás ellen az szól, hogy az esetek kiváló többségében a szemtekék nem mutatnak erre utaló sértést és hogy Otto és Vrolik a cyclopia oly eseteiről tesznek említést, melyeknél a szemtekék teljesen hiányoztak. Bár ezen esetekben is lehetne állítani, hogy a szemteke épen az orrcsigolya kitolása által szenvedett roncsolást, ez a szem­tekének közönséges sértetlen voltával szemben magasabb fokú cyclopiánál is igen valószínűtlen, mivel egyetértőleg amaz esetek közlői nem a szemtekének roncsolását, hanem ki nem fejlődését vették fel.­­Azonkívül a fenntebbi feltevés még mindig nem magyarázná meg a szemek eltérését az arcz közepe felé, minthogy a szemek rendes ébrénynél is eredetileg oly közel vannak egymáshoz, hogy a szemtekék csakis a köztük levő részek kifejlődése által nyerik rendes helyzetüket, moz­gásuk itt tehát mindig szenvedőleges. Én magam ugyanazt észleltem, hogy majdnem minden Cyclopsnál kisebb szélességi átmérővel bírt a mellső­­kcsont-test, tehát a szemtekéket kevésbé hajthatta szét; de ebben az előbb felsorolt indokoknál fogva csak a szemtekék egymáshoz közeledésének vagy összeforra­­dásának okát látom a közepett levő szemürben, mely még csak egyéb folyamatok által készült számukra. Körülbelül az én véleményem szerint is a mellső ékcsont testének csekély szélessége vagy Dursy szerint a szárnygyök csekély széles­sége okozza, hogy cyclopiánál a kis ikszárnyak a­helyett, hogy jobb és balfelé széttérnének, mellfelé majdnem párhu­zamosan indulnak, az­az hogy az általuk képzelt szög kiseb­bedig Ezen kardszerű nyujtványok mellső végei cyclopsnál szeműn részeknek gyakran legnagyobb részét képezik a, nyilván azért, minthogy e nyujtványoknak, melyek Dursy szerint az ébrényben a szemüki résznek szintén részét képe­zik helyettesíteniük kell a rostacsontnak Dursy által az éb­rényben felfedezett szemük­ részeit (Dursy szerint íveit), me­lyek felett csak fedcsontok gyanánt fejlődnek a homlok­csont szemük­ részei, mivelhogy az egész rostacsont durvá­­nyos lévén, annak és egyszersmind a homlokcsontnak egy­azon alapon fejlődő szemük­ részei is igen tökélytelenek. 4. Lehető volna, hogy az orr a magzatburoknak odanőtt szálai által kifejlődésében akadályoztatik és kirongáltatik, valamint Cruveilhier hasonlót állított az anencephalust ille-27 St* mm* Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sítendők. Hirdetésekért soronkint lő új kr. Megjelen minden vasárnap Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és köryvvázlat közlönye. Budapest, 1873. Julius G. S *.«*■ ■■ M» 5 Wl I sm mum . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Grosswald Á. tr. és Sch­euthauer G. t­r. Adatok a cyklops fejlődéséhez. (Vége). — Neupauer F. tr. A gyermek­kor húgykőbetegségeiről. (Folyt.) — P e r e c h J. Am. kir. t. e. szemészeti korodáján gyakrabban előforduló köthártyabántalmak leírása. — Könyvismertetés. Lehrbuch der theoretischen u. practischen Chemie. Von J. Feser. — Lapszemle. Az apomorphiahalyag alkalmazása. Tárcza. A budapesti kir. orvosegylet jun. 21-diki rendes ülése. (Vége). — Strassburg, 1873. junius hóban. I. — Kivonat a szatmármegyei orvos-gyógyszerészegyletnek 1873. junius 8-kán tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvéből. — Vegyesek. — Pályázat.

Next