Orvosi Hetilap, 1873. augusztus (17. évfolyam, 31-35. szám)

1873-08-03 / 31. szám

Angustus 3 Budapest, 1873. Z& fl.• ® Meg­jelen minden vasárnap .Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. Előfizetési ár: helyben és vidékén egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. Tartalom! Kézmárszky T. tr. Az érett újszülött súlyváltozásairól. — M . s­z tr. Listernek a sebek kezelésénél poselleni eljárása mostani módosításában. (Folyt). — Könyvismertetés. Die Corrosions-Anatomie und ihre Ergebnisse von Dr. Josef Hyrtl. — Lap­szemle. Kísérletek a curarával és curarinnal. — Egy pióczának több mint tizenhét napi tartózkodása a garatban. Tárcza. Az országos egészségügyi tanács bizottságának felterjesztési javaslata a cholera ügyében. (Vége). — Vegyesek. — Pályázatok. ’Vizen.la.ered.^]«. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Az érett újszülöttek súlyváltozásairól. Kézmárszky Tivadar tr. egyetemi magántanártól. Az újszülöttek súly­változásaira Chaussier1) tett legelőször figyelmessé, kinek észleletei szerint újszülöttek néhány napon át súlyukból veszítenek, s csak ezután kez­denek lassan kint gyarapodni. Elsasser2) és B r e s 1 a u3), kik száz-száz gyermeket születésük után valamint elbocsá­tásuk előtt megmértek, azt találták, hogy a gyermekek nagy része távozásuk előtt csekélyebb súlyú volt mint köz­vetlenül születésük után. Hoffmann4) és S i e b o 1 d5) a súlyméréseket naponként folytatták, s az első napokon apa­dást, később gyarapodást találtak. Mindezen vizsgálatok azonban nem tarthattak igényt általános bizonyító értékre, részint mivel nem történtek elég rendszeresen és pontosan részint minthogy érett és koraszülötteket, egészséges és be­teg anyák gyermekeit vették vegyest tekintetbe, s természe­tesen úgy mint mesterségesen táplált gyermekekre terjesz­kedtek el egyaránt, s ezért végmegállapodás nem is jöhe­tett létre. Kifogástalanok ellenben az újabb észleletek, me­lyeket Hanke6) és Winckel7) csaknem egyidejűleg, s Gregory8) legújabban közölt. Az előbbi két búvár a gyer­mekeket egyszer, az utóbbi kétszer napjában mérte, s elkü­lönítette az éretteket az idő előttiektől, az anyatejjel a mes­terségesen tápláltaktól, s mindegyikök egyáltalán a leg­nagyobb szabatossággal iparkodók eljárni. Eredményük nagy­jában következőben vonható össze. Minden gyermek az első napokon súlyából veszít, s ez apadás életének már első óráiban kezdődik. Az apadás érett és egészséges, anyatejjel táplált gyermekeknél két (Haake, Gregory) vagy három (Winckel) napig, mesterségesen tápláltaknál vagy időelőttieknél egy-három nappal tovább tart. Érett gyermekek a fogyás megszűntével azonnal gya­rapodni kezdenek, mely gyarapodás mellett, egyes félbesza­kítások daczára, a hetedik (Gregory), kilenczedik (Haake) vagy tizedik (Winckel) napon eredeti súlyukat többnyire visszanyerték. Az anyagcsere iigyermekeknél élénkebb mint leányoknál, a­mennyiben amazok korábban kezdenek gyara­podni, s ugyanazon időben nagyobb részük éri el eredeti sú­lyát. Hasonlót talált is a a k­i ismételve szülők gyermekei­nél először szülőéival szemközt. Winckel szerint a gya­rapodás kezdete és a köldökzsinór maradványának leválása legtöbb esetben összeesik, míg Haake és Gregory a kettő közötti viszonyt határozottan tagadják. Időelőtti és mesterségesen felnevelt újszülöttek táplálási viszonyai min­den tekintetben kedvezőtlenebbek mint az érettekéi. Mind e tények az újszülöttek kiadásai és bevétele kö­zötti aránytalanságból magyarázhatók. A gyermek béltar­talmának kiürítése, a vizelés, továbbá elpárolgás, bőr- és tü­dőlégzés valamint meleg és izomerő képzése által arány­lag többet veszít mint a­mennyit szopás által pótolhatna, egyrészt azért, mivel gyakran nehezen tanul szopni, s az anyatej a gyermekágy első napjaiban kevés táperővel látszik bírni, másrészt, minthogy emésztő szervei rendszerint az első időben nem is képesek még a felvett tápszemnek erélyes áthasonítására. Újszülött gyermekeknél e szerint az első napokon születésük után az összeesésnek (collapsus) bi­zonyos neme jön létre, mely rendes, élettani folyamatnak tekintendő, s mely már külsőleg is a lágyrészek csekélyebb duzzadtságában, bőrének petyhüdtségében nyilvánul. Rittersham­ 1­­144, a prágai lelenczházban észlelt gyermek méréséből nyert eredményére támaszkodva feljogo­sítva érzé magát állítani, miszerint az újszülöttek fennt érin­tett collapsusa korántsem képezné a szabályt. Ő ugyanis azt találta, hogy a vizsgált gyermekek kisebb része (38,8 %) muta­tott a második, rendszerint a 3­7. napon történt mérésnél súlyapadást, mialatt a többiek ezen határidőig eredeti súlyu­kat vagy visszanyerték, (8,3%) vagy meghaladták (52,7%). Miután azonban Ru­ttershain, mit Kehrer jogosan kiemel, az első mérést csak kivételesen tette közvetlenül ') Prager Vierteljahrschrift, B. 97. 1868. *) 1. Quetelet: Snr l’homme' et le développement de ses facultés Paris 1835. 4) Schmidts Jahrbücher, B. 7, *) Denkschrift d. in. cb. Gesellschaft d. Canton Zürich. 4) N. Zeitschrift f Geburtskunde, B. 26. s) Monatschrift f. Geburtskunde, B. 15. 6) Ugyanaz, B. 19. ’) Ugyanaz. *) Arch. f. Gynäkologie, B. II. 31

Next