Orvosi Hetilap, 1874. február (18. évfolyam, 5-8. szám)
1874-02-01 / 5. szám
A* SS 121SZ* Befizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérraente*sitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HAVI LAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Budapest, 1874. Február 1. ’■J'1 £ä«»■■ ■■ ■ «'z:««! i 1^. *- w CV»I Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Blischer Gy. tr. Közlemények Korányi Fr. tr. korodájából. A környi idegekben és a gerinczagyban előjövő változások kis viztáncznál. (Vége). — Borosnyay L. B. tr. Adatok a kötszövettúltengési agysérv differentialis kórisméjéhez. —Kövér K. tr. Adatok a himlő gyógytanához. Könyvismertetés. Bericht über die Besichtigung der Militärsanitätsanstalten von N. Pirogoff. — Lapszemle. Langyos fürdők mellbántalmaknál. — A chloralhydrat használata kankónál. Titrexa. Scheuthauer G. tr. A kórboncztan történelme. — A budapesti kir. orvosegylet szakülése 1874. január 17-kén. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás. — Pályázatok. Közlemények Korányi Fr. tanár korodájából. A környi idegekben és a gerinczagyban létrejövő változások kis viztáncznál (chorea minor). Közli Elischer Gyula tudor, kórodai gyakornok Budapesten. (Vége). A környi idegekben észlelhető elváltozások. A különbségek, melyek valamely egészséges környi idegtörzszsel összehasonlításnál mutatkoznak, szembeötlők és az ideg vastagságára, alakjára és színezetére vonatkoznak. Míg a rendes közepetű ideg inkább hengeralakú, addig a vittánczban megbetegedett, vékonyabb, ellapult és tömött. Az ellapulás oly kép magyarázható meg, hogy az ideget képező kötegek részben csekélyebb számmal (3—4) vannak jelen, melyek azonban ez esetben oly kép helyeződnek el, hogy a legkülső két köteg köröndös átmérővel bír, a mellsők és hátsók ellenben hengerszerűek, de négyszerre kisebbek mint az oldalsók. A rendes minőségű közepett ideg szürkés, fehéres, vörhenyesen fénylő köteg, melyben a vékonyulás gyarapodásával a fehér színezet túlnyomó; a vittánéz eseteiben a közepetti ideg ellenben szenyes szürkés, kissé sárgásba játszó, mely színváltozás a kötszövetnek, valamint a dús zsírszövetnek rovására jut. Ezen igen rövid idő alatt jól megkeményedő készítményből igen jó metszetek sikerülnek, s óvatos metszésnél egy felső és egy oldalsó köteg látható szabatos haránt metszetekben. Ily metszetekben az idegkötegeket igen vastag rostos sejtszövetrétegbe találjuk zárva, melyhez a környezeten egyes zsírfürtöcskék tapadvak, s melyben nagymennyiségű orsóalakú magvak (lásd 1-ső ábra) észlelhetők. Ezen rostos kötszövet az idegköteg központja felé két vagy több válaszfalat (léczet) bocsát, melyek villaszerűen szétoszolván, az idegcső kötszövetében (neuroglia) futnak le. Így a léczek, valamint a kötszövet a jelen készítményekben feltűnő nagymennyiségű finom szemcsés magvakat mutatnak, melyek egyes részleteken, különösen a léczek látható végein szembeötlő nagyobb csoportosulásokban mutatkoznak. Az idegcső körüli kötszövet egyes hálózatai ezáltal az imént említett részleteken tömöttebbek és fénylőebbek. A tulajdonképeni idegállományt illetőleg könyen észrevehető, hogy a velőhüvelyek egyes idegcsöveknél mintegy dérrel fedvék, más helyeken pedig mintegy üvegszerűen duzzadva, a burkoló hálózatban nem találnak elegendő helyet, — az ilykér elváltozott idegcsövek egyikén sem mutatható ki a tengelyhenger. Az idegszerűen felduzzadt idegcsövekben nagyobb részt teljesen hiányzik, vagy pedig úgy, miként a dérrel fedve mutatkozóknál, csupán csak sötétebb színezet, mintegy elmosódott magcsa mutatkozik. A rostos kötszövet egyes hasadékai közé beágyazva, dús apró vérömlenyek találhatók, melyekben néha a kerek vértekecsek láthatók tisztán, máskor ismét zöld üvegszínű, sárgás vagy rozsdasárgás színezetű összefolyó rögös tömegeket képeznek. (L. 1-ső ábra alatt.)5 1 ábra. Közepetti átmetszete kis viztáncznál.