Orvosi Hetilap, 1874. augusztus (18. évfolyam, 31-35. szám)

1874-08-02 / 31. szám

Előfizetési ár : h­elyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmente­­sitendők. Hirdetésekért soronkirnt 15 új kr Meg-jelen minden vasárnap. Megrendelhet© minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében ráczi­ntéz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kór­vázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: K I u g N. tr. Physical vizsgálatok a dobos és nem-dobos kontatási hanszról r ■ i. L­obáncz közti összefüggésről (Folyt.). — K i c s k a E. Adatok a himlő-oltás kérdéséhez és M- tr- A . gyermekágyi láz és Bernath J. t­r. Közlemények a budai keserűsós vízforrásokról. (Folytatás) — K' ° • haemorrmorhagica tanához. (Vége)— über die Vegeta­tionsformen von Coccobacteria septica etc Von Th Billroth n Pr- Qw-V 1 e t e t é s. — Untersuchungen a typhus abdominalis kortanához. ‘ n: °, Fr. m Wien. (Vege.) - Lapszemle. Adatok Tárcza. Néhány rövid megjegyzés a közegészségi intézményekről a honvéd-hadseregben — Veß-v»t«k­­ , Előfizetési fölhívás. gyesit. s alyazat. — szerkeszeti levelezés. — Budapest, 1874. SS*. Augustus 2. Physical vizsgálatok a dobos és nem-dobos kontatási hangról. Közlemény a m. k. tud. egy. élettani intézetéből. Klug Nándor tr., élettani tanársegédtől. (Vége.) Kísérleteim tanúsága szerint tehát a dobos kontatási hangot valamely hangcsoportosulás nem jellemzi. Érzése kelthető­: 1) egyszerű hang (Ton) által, 2) tiszta csengésű ze­­nészeti hang (musikalischer Klang) által, sőt 3) összhang­­zat nélküli felhangokkal bíró hang (Klänge mit unharmoni­schen Obertönen) által is. — összehangzat nélküli felhan­gokkal biró hang alatt hangcsoportosulás értendő, mely alaphangból és felhangokból áll, csak hogy ezen felhangok az alaphanghoz nem állanak oly szabályszerű viszonyban mint a zenészeti hangnál. — A dobos kontatási hang hirte­len áll be, hogy rövid tartam után lassan megszűnjék. Ha hangvillával, még némi zörej kísérete mellett, a megfelelő együtthangzóhoz hirtelen közeledünk és majd lasabban tőle távozunk, az együtthangzó levegőjének ily rhythmusban tör­ténő megszólítása a dobos kontatási hang érzését támasztja. Még mielőtt a dobos kontatási hangot illető vizsgála­taim közlését befejezem, legyen szabad ezen kontatási hang magasságára befolyó tényezőket is röviden áttekintenem . Caverna kontatásánál, a nyitott száj előtt együtthang­­zót tartva, könyen lehet oly együtthangzóra találni, mely a dobos kontatási hangot nagy mértékben erősíti, mely tehát az illető dobos kontatási hang alaphangjának megfelel. Eb­ből véli Gerhardt következtethetni, miszerint az űr és együtthangzó nagysága között egyszerű viszony létezik, mely módot nyújtana ily­er nagyságának meghatározására. A do­hos kontatási hang magasságából kellene tehát egy caverna nagyságára következtethetni, mi csak akkor volna lehetséges, ha mind a dohos kontatási hang magasságára befolyó ténye­zőket számításba vehetnők. A tankönyvek állítása szerint a dobos kontatási hang annál magasabb, minél rövidebb a hangot adó légoszlop, minél tágasabb azon nyílás, a­melyen át az a községgel közlekedik, és ha az ür el van zárva, minél feszültebb a fal. Ezeken kívül vannak azonban még egyéb körülmények is, melyek a dobos kontatási hang magasságára lényeges befo­lyást gyakorolnak. Ilyen a légoszlop sz­élessége. Ugyanazon mély és ha­sonló tág szájadékú két üvegedény eltérő hangot ad a szerint, a mint az ür különböző szélességű, és pedig mélyebb hangot akkor, ha a légtömeg nagyobb, magasabbat, ha az kisebb. A dobos kontatási hang magasságának módosítására feltűnő nagy mértékben hat a hangot adó levegő hőfoka. Vegyünk például mindenben megegyező két üvegedényt, ak­kor a nyerhető hang magassága csak úgy lesz mind a kettőben ugyanaz, ha a bennük foglalt levegő hőfoka is egyenlő, a­mint azonban az egyik üvegedény levegője csak egyC°-al emel­kedik, már­is észrevehetőn magasabb lett ezen üvegedénynél az észlelt hang. Ennek magyarázatát szintén a physica adja. A levegő ugyanis hőfoka szerint a hangot különböző sebes­séggel terjeszti. Ha 1° C-al emelkedik a levegő hőmérséke, a hang terjedési sebessége benne 2 lábbal nagyobbodik, any­­nyival hosszabb lesz tehát a hangot terjesztő léghullám is (Tyndall)1). Az üvegedény mélysége megfelel azon hang fél­hullámhosszának, a­melylyel levegője együtt leng. A levegő magasabb hőfokánál, a hanghullámok hosszabbodása miatt, az üvegedény levegője az élőbbeni hanggal már nem resonál­­hat, mivel most ezen hang félhullámhossza az edény mély­ségénél nagyobb. Rövidebb hullámhosszal bíró hang által fog tehát ez edényben foglalt levegő együtthangzásba hozatni, és az észlelt hang magasabb lesz. Befoly még a dobos kontatási hang magasságára az ür alakja is. Egyenlő térfogatú, mélységű, s egyenlő széles szá­jadékú két üvegedényben foglalt levegő, ha az edények kü­lönböző alakkal bírnak, különböző magasságú hangot ad. Ily két üvegedény, külön-külön 496 köb cm. térfogattal, az egyik hengeralakú a másik pedig szélesen tágult alapból indulva, felfelé vékonyodik, egy egész nyolc­ad hangkülönb­séget mutat. Sípnak hangja megváltozik, ha falának egy részét pa­pírból készítjük (Müller-Pouillet)a); épen úgy megváltozik a *) Der Schall v. John Tyndall, deutsche Ausgabe. 81 1. s) Lehrbuch der Physik und Meteunologie v. Joh. Müller. 1. k. 31 •

Next