Orvosi Hetilap, 1874. augusztus (18. évfolyam, 31-35. szám)
1874-08-02 / 31. szám
Előfizetési ár : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkirnt 15 új kr Meg-jelen minden vasárnap. Megrendelhet© minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében ráczintéz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórvázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: K I u g N. tr. Physical vizsgálatok a dobos és nem-dobos kontatási hanszról r ■ i. Lobáncz közti összefüggésről (Folyt.). — K i c s k a E. Adatok a himlő-oltás kérdéséhez és M- tr- A . gyermekágyi láz és Bernath J. tr. Közlemények a budai keserűsós vízforrásokról. (Folytatás) — K' ° • haemorrmorhagica tanához. (Vége)— über die Vegetationsformen von Coccobacteria septica etc Von Th Billroth n Pr- Qw-V 1 e t e t é s. — Untersuchungen a typhus abdominalis kortanához. ‘ n: °, Fr. m Wien. (Vege.) - Lapszemle. Adatok Tárcza. Néhány rövid megjegyzés a közegészségi intézményekről a honvéd-hadseregben — Veß-v»t«k , Előfizetési fölhívás. gyesit. s alyazat. — szerkeszeti levelezés. — Budapest, 1874. SS*. Augustus 2. Physical vizsgálatok a dobos és nem-dobos kontatási hangról. Közlemény a m. k. tud. egy. élettani intézetéből. Klug Nándor tr., élettani tanársegédtől. (Vége.) Kísérleteim tanúsága szerint tehát a dobos kontatási hangot valamely hangcsoportosulás nem jellemzi. Érzése kelthető: 1) egyszerű hang (Ton) által, 2) tiszta csengésű zenészeti hang (musikalischer Klang) által, sőt 3) összhangzat nélküli felhangokkal bíró hang (Klänge mit unharmonischen Obertönen) által is. — összehangzat nélküli felhangokkal biró hang alatt hangcsoportosulás értendő, mely alaphangból és felhangokból áll, csak hogy ezen felhangok az alaphanghoz nem állanak oly szabályszerű viszonyban mint a zenészeti hangnál. — A dobos kontatási hang hirtelen áll be, hogy rövid tartam után lassan megszűnjék. Ha hangvillával, még némi zörej kísérete mellett, a megfelelő együtthangzóhoz hirtelen közeledünk és majd lasabban tőle távozunk, az együtthangzó levegőjének ily rhythmusban történő megszólítása a dobos kontatási hang érzését támasztja. Még mielőtt a dobos kontatási hangot illető vizsgálataim közlését befejezem, legyen szabad ezen kontatási hang magasságára befolyó tényezőket is röviden áttekintenem . Caverna kontatásánál, a nyitott száj előtt együtthangzót tartva, könyen lehet oly együtthangzóra találni, mely a dobos kontatási hangot nagy mértékben erősíti, mely tehát az illető dobos kontatási hang alaphangjának megfelel. Ebből véli Gerhardt következtethetni, miszerint az űr és együtthangzó nagysága között egyszerű viszony létezik, mely módot nyújtana ilyer nagyságának meghatározására. A dohos kontatási hang magasságából kellene tehát egy caverna nagyságára következtethetni, mi csak akkor volna lehetséges, ha mind a dohos kontatási hang magasságára befolyó tényezőket számításba vehetnők. A tankönyvek állítása szerint a dobos kontatási hang annál magasabb, minél rövidebb a hangot adó légoszlop, minél tágasabb azon nyílás, amelyen át az a községgel közlekedik, és ha az ür el van zárva, minél feszültebb a fal. Ezeken kívül vannak azonban még egyéb körülmények is, melyek a dobos kontatási hang magasságára lényeges befolyást gyakorolnak. Ilyen a légoszlop szélessége. Ugyanazon mély és hasonló tág szájadékú két üvegedény eltérő hangot ad a szerint, a mint az ür különböző szélességű, és pedig mélyebb hangot akkor, ha a légtömeg nagyobb, magasabbat, ha az kisebb. A dobos kontatási hang magasságának módosítására feltűnő nagy mértékben hat a hangot adó levegő hőfoka. Vegyünk például mindenben megegyező két üvegedényt, akkor a nyerhető hang magassága csak úgy lesz mind a kettőben ugyanaz, ha a bennük foglalt levegő hőfoka is egyenlő, amint azonban az egyik üvegedény levegője csak egyC°-al emelkedik, máris észrevehetőn magasabb lett ezen üvegedénynél az észlelt hang. Ennek magyarázatát szintén a physica adja. A levegő ugyanis hőfoka szerint a hangot különböző sebességgel terjeszti. Ha 1° C-al emelkedik a levegő hőmérséke, a hang terjedési sebessége benne 2 lábbal nagyobbodik, anynyival hosszabb lesz tehát a hangot terjesztő léghullám is (Tyndall)1). Az üvegedény mélysége megfelel azon hang félhullámhosszának, amelylyel levegője együtt leng. A levegő magasabb hőfokánál, a hanghullámok hosszabbodása miatt, az üvegedény levegője az élőbbeni hanggal már nem resonálhat, mivel most ezen hang félhullámhossza az edény mélységénél nagyobb. Rövidebb hullámhosszal bíró hang által fog tehát ez edényben foglalt levegő együtthangzásba hozatni, és az észlelt hang magasabb lesz. Befoly még a dobos kontatási hang magasságára az ür alakja is. Egyenlő térfogatú, mélységű, s egyenlő széles szájadékú két üvegedényben foglalt levegő, ha az edények különböző alakkal bírnak, különböző magasságú hangot ad. Ily két üvegedény, külön-külön 496 köb cm. térfogattal, az egyik hengeralakú a másik pedig szélesen tágult alapból indulva, felfelé vékonyodik, egy egész nyolcad hangkülönbséget mutat. Sípnak hangja megváltozik, ha falának egy részét papírból készítjük (Müller-Pouillet)a); épen úgy megváltozik a *) Der Schall v. John Tyndall, deutsche Ausgabe. 81 1. s) Lehrbuch der Physik und Meteunologie v. Joh. Müller. 1. k. 31 •